PDSZ: csapdát rejt az Oktatási Hivatal kérdőíve, ne töltsék ki!

Újabb kérdőív landolt az Oktatási Hivatal jóvoltából az intézményvezetők és a pedagógusok e-mailes postaládájában. Az indíttatás magyarázata: „Magyarország kormánya elkötelezett az oktatás minőségének javításában. Ezért időről-időre kikérjük az Önök, az igazgatók és a szülők véleményét, hogy válaszaikkal a gyermekek tanulói és személyes fejlődését, az Önök munkáját és a szülőkkel való együttműködést segítsük.  Kérem, hogy éljen a válaszadás lehetőségével. Véleménye fontos számunkra.„ Igazán szívhez szóló szavak ezek, akár egy nemzeti konzultáció is indulhatna velük, még akkor is, ha tudjuk azt, hogy azok végeredménye nem annyira nyomon követhető. Ugyanakkor az sem egészen tiszta, hogy az Oktatási Hivatal miért az általa kezelt e-mail címeket felhasználva küldte ki a kérdőíveket, hisz' ezeket a címeket eredetileg valószínűleg nem ilyen célra gyűjtötte be. De még arra sem, hogy olyan felmérésekbe vonja be akár a pedagógusokat, akár az intézményvezetőket, amelyek „eredményére” hivatkozva, esetleg majd újabb és újabb jogszabályi előírásokat vezethetnek be. 

Ezen kívül is van még egy probléma a kérdőívvel, bár a kiküldő szerint az anonim, ahogy írják: „a kérdőív kitöltése során semmilyen személyes adat megadása nem szükséges, kérjük azonban iskolájának OM azonosítóját megadni.”, az igazgatóknak küldött felmérés esetében ezzel nemcsak az intézmény, hanem a kitöltő személye is beazonosítható. A pedagógusoknak szóló kérdőíven pedig az intézmény OM azonosítóján kívül azt is megkérdezik, hogy melyik évfolyamon tanít. 

A kérdés csak az, hogy miért is van erre az egészre szükség. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a felméréssel a nevelőtestület véleménye is szondázható, ezért a cél az lehet, hogy a „megrendelő” tudja, melyik intézményt kell esetleg „megfegyelmezni”. Különösen akkor, amikor olyan kérdés is van benne: „szükségesnek tartja, hogy a tantestületen belül foglalkozzanak a közösségépítéssel? Válasszon egyet az alábbiak közül:

igen, szükséges a jó légkör; nem, ez egy munkahely, nincs szükség erre”.

A héten kiküldött kérdőív kitöltésére egyébként június 14-én éjfélig van lehetőség, de Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője szerint, ha valaki kap egy ilyen – ráadásul nem hosszú – kérdőívet, azt többnyire azonnal kitölti. Márpedig a PDSZ épp azt akarja elérni, hogy ez ne történjen meg. A PDSZ szerint nem szabad kitölteni az ilyen kérdőívet, ez az egyetlen módszer, hogy fellépjenek ellene. 

Hogy miért is nem? Például azért, mert az igazgatóknak írt kísérőlevélben az olvasható: „Megkérdeztük az igazgatók és a pedagógusok véleményét is arról, hogy egy igazgatónak évente értékelnie kell-e az irányítása alatt álló pedagógusok munkáját, annak érdekében, hogy szakmai fejlődésükhöz iránymutatást kapjanak. Ezzel a válaszadó igazgatók és pedagógusok döntő többsége, 65 százaléka teljesen vagy többnyire egyetértett. A válaszadó pedagógusok közel 90 százaléka egyetért azzal is, hogy az igazgató meghatározó szerepet töltsön be az irányítása alatt álló pedagógusok motiválásában és teljesítményük értékelésében.” A PDSZ szerint azt, hogy mi lett ebből, a teljesítményértékelésről szóló rendeletből már tudjuk.

Ezen túlmenően is talált a szakszervezet kivetnivalót a kérdőívben. Például nem értik, ha a pedagógusoknak küldött kérdőívhez csatolt levélben az OH azt írta, céljuk, hogy „válaszaikkal a gyermekek tanulói és személyes fejlődését, az Önök munkáját és a szülőkkel való együttműködést segítsük.”, hogyan kapcsolódik ehhez egy olyan kérés, hogy a pedagógus jelölje be egy ötfokú skálán, mennyire képviselik a pedagógus szakszervezetek az érdekeit? A PDSZ szerint nyilván sehogy. A kérdés konkrétan így hangzik: „Egy ötfokú skálán mennyire képviselik a pedagógus szakszervezetek az Ön érdekeit?

Válasszon egyet az alábbiak közül: 5 – teljes mértékben, 4 – többnyire igen, 3 – közepesen, 2 – nem foglalkozom a kérdéssel, 1 – egyáltalán nem képviselik.” A PDSZ szerint ennek a célja egyrészt a szakszervezeti „fészkek” felderítése, ahogy a szakszervezetek súlytalanítása, lejáratása is. Hisz 2024. január 1-jétől a státusztörvény hatálya alá tartozó munkáltatók épp a törvény jóvoltából nem utalhatják át a tagdíjakat a szakszervezetek számára. Bár ezzel a döntéssel a kormány jelentős anyagi kárt okozott a szakszervezeteknek, ugyanakkor elvesztette annak lehetőségét is, hogy nyomon követhesse a taglétszám alakulását. Vagyis rájött, hogy tévedés volt, és ezt akarja pótolni ezzel a kérdőívvel? 

Mindenesetre, mivel a PDSZ országos választmánya szerint az Oktatási Hivatalnak ebben a kérdésben semmi keresnivalója nincs, a szakszervezet egy közleményt is kiadott, amelyben tiltakozik a felmérés ellen. Ebben többek között azt írják: „az Oktatási Hivatal ebben a kérdőívben szakszervezetekkel kapcsolatos elégedettségfelmérést is végez, holott a szakszervezeti hovatartozás, a szakszervezetekhez való csatlakozás vagy attól való távolmaradás egyéni munkavállalói jog. Olyan bizalmas információ tehát, amelyhez sem az Oktatási Hivatalnak, sem a munkáltatónak, sem pedig a kormánynak semmi köze.

A szakszervezet, a helyi szakszervezeti szerv – alapszervezet vagy szakszervezeti csoport – az oktatásban dolgozók közössége, amelyet az adott munkáltatónál foglalkoztatottak hoznak létre. A szakszervezet tehát nem egy munkavállalóktól, foglalkoztatottaktól független, rajtuk kívül álló szerv, hanem éppen ellenkezőleg: azok közössége. Így ezek a csoportok pontosan azt teszik, amiről helyben döntenek. Országosan pedig annak megfelelően járnak el, amire a szakszervezeti tagok képviselőiken keresztül felhatalmazást adnak.”

A PDSZ szerint „az Oktatási Hivatalnak ezért inkább a Nemzeti Pedagógus Karral kapcsolatban kellett volna megkérdezni, hogy az oktatásban dolgozókat mennyire képviselik, mivel ez a szervezet nem alulról, hanem felülről szerveződik, a dolgozók feje fölött működik, ugyanis jogszabályban hozták létre.

Az Oktatási Hivatal szakszervezetekkel kapcsolatos kérdése ebből adódóan, egyértelműen a szakszervezetek súlytalanítására, lejáratására irányuló újabb kormányzati lépés!

Arra kérjük tehát kollégáinkat az imént említett okoknál fogva, hogy ne üljenek fel a provokációnak, és ne töltsék ki ezt a kérdőívet! Ne szolgáltassák ki a helyi szervezetek belső adatait, illetve ne adjanak lehetőséget arra, hogy a helyi és országos munkavállalói érdekvédelem utolsó bástyái, a szakszervezetek illetéktelenül egy központi megfigyelés céltábláivá váljanak!”