Pesty László bemutatta a Fidesz sötét oldalát
Pesty László filmrendező, többek megdöbbenésére, arról beszélt Tusványoson, hogy van egy jelenség, ami rosszat tesz a magyar konzervatívizmusnak. Ez pedig a Lölő-jelenség. (Ha valakinek nem volna világos: Pesty a fideszes oligarchák gyors, érdemtelen, teljesítmény nélküli gazdagodására gondolt.) Akkor sokan azzal vádolták, elsősorban a fideszes oldalról, hogy bizonyára a szesz beszélt belőle, ám a filmrendező ezt tagadta, elmondása szerint jó ideje egyetlen kortyot sem iszik.
Nem egyszeri dolog volt Pesty kifakadása, nem a pillanatnak szólt. Ezt támasztja alá, hogy a 24.hu-nak adott interjúban folytatta, amit Tusványoson elkezdett.
„Bizonyos emberek a klánból rámutatnak egy szép családi házra, rámutatnak egy panzióra, rámutatnak egy cégre, kacsintanak, és a tulajdonos fülébe súgják, hogy barátom, nem ártana néked egy tulajdonostárs, hogy továbbra is jól menjenek a dolgaid. És az áldozat megijed, pár fillérért beengedi cégébe a klántagot, aztán mire felnéz, kívül kerül a saját szorgalmából, tehetségéből felépített vállalkozásán, családi házán, panzióján, egyebén.”
Súlyos mondatok, de valójában nincs bennük semmi új. A módszert régóta ismerjük, sokan, vállalkozók, vagy éppen újságok kiadói a saját bőrükön is tapasztalhatták. Orbán Viktor egykori barátja, Simicska Lajos eszelte ki, hogyan lehet némi ráutaló magatartással – értsd: zsarolással – majd egy kedvezőnek nem mondható, ám a semminél valamivel mégis vonzóbb ajánlattal tulajdonokra szert tenni.
Pesty legutóbb a Magyar Hangnak adott interjújában ennél is továbbment: arról beszélt, hogy „A NER, vagyis a Nemzeti Együttműködés Rendszere 13 évvel ezelőtt valami egészen mást jelentett, mint most: akkor 2,7 millió ember – körülbelül ekkora volt akkoriban a Fidesz szavazó bázisa – érezhette a magáénak. A NER lényegében lefedte a teljes értékközösséget a polgári körökkel, szavazókkal, az intézményrendszerrel, és benne a Fidesszel. Ma a NER szó alatt körülbelül tucatnyi embert értünk.”
Lehet azt mondani, hogy a sértettség beszél Pestyből, olyan ember, aki kimaradt a jóból, igazságát azonban nehéz volna elvitatni. 13 évvel ezelőtt, a dicsőséges falkaforradalom győzelmekor – az elnevezés a Fidesztől származik – még a legjobb politikai elemzők is arra számítottak, hogy a Fidesz hatalma viharos gyorsasággal meggyengül. Felvetésüket azzal támasztották alá, hogy a Fidesz túlságosan sokaknak túlságosan sokat ígért, s ezeket az ígéreteket, ha akarná, sem tudná teljesíteni, így előbb-utóbb elégedetlenség lesz úrrá az embereken.
A kiindulás helyes volt, a történet azonban másként folytatódott. A Fidesz ugyan az ígéretek jó részével valóban adós maradt, ám miután megszerezte a tájékoztatás felett az uralmat, sikeresen kommunikálta, hogy nálunk minden jó, ami mégsem, az másoknak, idegen erőknek köszönhető.
Pestynek – elmondása szerint – bizonyítékai vannak arra, hogy a NER-közeli személyek és vállalkozások hogyan gazdagodtak, többnyire mások munkájából és teljesítményéből. „– Nem tollas a hátam, nem az íróasztalom melletti szekrény fiókjában tartom őket. A digitalizáció korát éljük, ezek a bizonyítékok szervereken vannak, amelyek fizikai helyét senki nem tudja. A lényeg, hogy ne Magyarországon legyenek, és hogy egy gombnyomással elő lehessen rántani őket.” – válaszolta a Magyar Hang ezzel kapcsolatos kérdésére. Vagyis, esze ágában sincs kiesni egy ház valamelyik emeletének ablakából, vagy éppen a Dunába esni valamelyik hídról.
Pesty szerint sokan felhívták, „miniszterek és elnökök,” akik gratuláltak neki, amiért kimondta, amit sokan gondolnak. Ha igaz, amit az ősfideszes filmrendező állít, az annak a bizonyítéka, amit már régóta sejteni lehet: hogy előbb, vagy utóbb biztosan borul a bili. Idővel ugyanis elfogynak a jó vadászmezők és a folyókból is kifogják az összes halat.
Ám ez még odébb van, ma még ott állnak a derék urak egymás mellett, csukott szájjal, összeszorított fogakkal. Ez a Nemzeti Együttműködés Rendszerének a lényege: én nem mondom el, amit rólad tudok, cserébe te is hallgatsz arról, amit rólam tudsz. Merthogy sokat tudnak egymásról a derék urak, túl sokat ahhoz, hogy megszólaljanak. Ez egy zártkörű klub, ahol mindenkinek van a másikról egy csúnya története. Ez a belépő a klubtagsághoz. Minél szaftosabb a történet, annál simább a felvétel.
Idővel persze lesz közöttük olyan, aki elszólja magát, mert úgy érzi, hogy a többiek bántották, netán kimaradt valamilyen buliból, s eljön az igazság pillanata. Ha tényleg úgy van, ahogy Pesty mondja és valóban hívták őt „miniszterek és elnökök”, akkor az azt is jelenthetné, hogy a Fidesz-hatalom végóráit éli. Ez persze csak feltevés, amit viszont tudunk: annak idején az egypártrendszerről – amely mindig egy kicsit jobb lett, de igazán jó sosem lett - is azt hittük, hogy soha nem ér véget. Hatalmasnak mutatta magát, és olyan is volt – egészen addig, amíg össze nem omlott.
