Lendvai Pál: Medvegyev fenyegetései a megfélemlítő politika folytatását jelentik

HírKlikk 2025. szeptember 2. 20:00 2025. szept. 2. 20:00

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök Ausztria elleni éles támadásai és fenyegetései az évtizedek óta tartó szovjet megfélemlítő politika folytatását jelentik – mutatott rá Lendvai Pál. 

Az Ausztria „lopakodó NATO-fikációjáról és militarizálásáról”,  és a „vérszomjas Brüsszel” törekvéseiről szóló nyers beszéd Medvegyev korábbi fenyegetéseihez hasonlóan, összefüggésben állhat állítólagos túlzott alkoholfogyasztásával. Ám az Ausztria NATO-csatlakozása elleni vétó-fenyegetőzés, amely az Államszerződésre hivatkozik, az évtizedek óta tartó szovjet megfélemlítési politika folytatása. Ausztria Európai Unióhoz való csatlakozása idején ugyanennek a magatartásnak a célja ugyanaz volt, mint most: a megfélemlítés, és ezáltal Ausztria mozgásterének korlátozása – írja Lendvai Pál a Der Standardon.

Medvegyev a támadását Karin Kneissl, az FPÖ által kinevezett első Kurz-kormány külügyminisztere azon állítására alapozza, hogy az ország semlegességi státuszának bármilyen megváltoztatásához Oroszország, mint az Államszerződés aláírójának beleegyezése szükséges. Kneisslre, a putyini diktatúra szorgalmas propagandistájára alighanem kulcsszerep jut a közelgő kampányban.

Beate Meinl-Reisinger külügyminiszter gyorsan és élesen elutasította a fenyegetéseket, és az osztrák biztonsági stratégia megváltoztatását Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújával indokolta – ez aláhúzza következetesen egyértelmű külpolitikai álláspontját.

Egyébként az orosz nyomásgyakorlási kísérletek sorába illik az, ahogyan  Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az Orbán-rezsim közvetett bírálatáért arcátlanul kioktatta Alexander Van der Bellen osztrák államfőt. Szijjártó a legmagasabb orosz kitüntetés büszke birtokosa, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közeli barátja azt az abszurd összeesküvés-elméleti állítást tette, miszerint Van der Bellen „külföldi szereplőkkel együttműködve" megakadályozta, hogy az FPÖ adja a kancellárt.