Petschnig Mária Zita: Orbán azt hiszi, még irányít, pedig csak sodródik
Nem a magyarok fogyasztási szokásaival van baj, hiába mondja a kormány, hanem a beruházások visszafogásával. Ezzel a növekedés hosszútávú erejét kapcsolja ki a kormány, miközben a többi volt szocialista országhoz képest eszméletlen lemaradásban vagyunk a 2019 óta tartó időszak beruházásai terén – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Petschnig Mária Zita, közgazdász. Mindenhol nőttek a beruházások, a legnagyobb mértékben a románoknál, nálunk minden áll, a költségvetési és a vállalati beruházás is – tette hozzá.
A mi idei beruházási csökkenésünk nagyobb, mint a 2009-es válság alatti visszaesés, de válsághelyzetben nem ruháznak be – mutatott rá a közgazdász, aki elmagyarázta, hogy hetedik negyedéve zuhannak a beruházások, ennek oka pedig, hogy a kormány a költségvetési konszolidációt, amit nem megszorításnak hív, nem akarja ráterhelni a lakosságra, pedig nagyon is érinti az embereket, mint például nyáron, amikor érezhetővé vált a vasúti beruházások visszafogása.
„Nem a beruházást, hanem a fogyasztást kell erősíteni, de erre nem látok esélyt.”
Azt látjuk, hogy Orbán egyértelműen lemondott az uniós pénzekről, 20 milliárd euró beragadt, és még fizetnünk kell a migrációs elszámoltatások miatt, valamint azért is, mert nem teljesítettük, amiket kellett volna – mondta Petschnig Mária Zita.
„A kkv-k erősítése örökzöld a kormánynál, már a 2010-es kormányprogramban is benne volt, nem véletlenül.”
A közgazdász a kormány Új Gazdaságpolitikai Akciótervéből elsősorban a kis- és középvállalkozások fellendítéséről beszélt, mert szerinte a lakhatási válság megoldása még kidolgozatlan. Kiemelte, hogy a családi adókedvezmény megduplázása komoly összeg, a többi nem, sem a béremelés, sem a minimálbéremelés. Rámutatott a lakhatási feltételek javítása hitelből azt jelenti, hogy a bankokra testálja a feladatot, hogy az adjon 5 százalékos hitelt. Kiosztja a feladatokat, mintsem a költségvetésre terhelje – fogalmazott a közgazdász, aki szerint az önkéntes nyugdíjpénztári összeg lakáscélú hitel törlesztésére vagy lakásfelújítás célra történő átmeneti felhasználásának lehetősége sem kiforrott és nem lehet tudni, hogyan hat majd az árakra.
A kis- és középvállalkozásokra visszatérve, kifejtette, még nincsenek meg a pontos tervek, beszélnek ingyenes pénzről is, de az soha nem hatékony. Mint mondta, még Demján Sándor volt a VOSZ elnöke, már akkor aláírt egy megállapodást Orbánnal, hogy nagyon rövid időn belül az uniós átlag alá kell vinni a kisvállalkozások adózását, sőt, a környező országok adómértéke alá, és a bürokráciát is csökkenteni kell.
„Se bürokráciacsökkentés, se adócsökkentés nem volt, sőt megszüntették a katát, ami hatalmas pofon volt ennek a vállalkozói körnek, tehát az ellenkezője történt, mint amit a megállapodás tartalmazott, és amelynek volt egy olyan pontja is, hogy a fejlesztésekre szánt uniós pénzeknek legalább a felét a kkv-k kell, hogy kapják.”
Petschnig Mária Zita arra is emlékeztetett, hogy a sok csalódott kisvállalkozásnak ígérték, hogy lesz jobb, könnyebb adózásuk, abból se lett semmi.
Nagy Márton azt akarja, amit Orbán, hogy növekedjen a gazdaság, mi legyünk az élvonalban – mutatott rá a közgazdász, aki felidézte, hogy 2023-ra 4 százalék volt a terv, lett belőle -1 százalék, 2024-re is 4 százalék a terv, talán lesz belőle 1 százalékos növekedés. Arról, hogy a kormány a gazdasági semlegesség mögé bújva 3-6 százalékos növekedést ígér, azt mondta, gazdasági növekedési határokat tizedszázalékokban szokták megjelölni, a 3 és 6 százalék között, az túl nagy különbség.
A közgazdász szerint ahhoz az ambícióhoz, hogy ott legyünk az élvonalban, a költségvetésnek is hozzá kell járulnia. Varga Mihály pedig sokáig tartotta magát ahhoz, hogy vissza kell fogni a költségvetés hiányát, aztán végül április 11-én bejelentette, hogy az eredetileg elfogadott 2,9 százalékos hiánycélt ebben az évben felemelik 4,5-re, azaz belement a lazításba – vezette le a két gazdasági vezető közti vitát.
Petschnig Mária Zita szerint Orán Viktor azt hiszi, ő irányítja a folyamatokat, de nem, ő csak sodródik, nincs már mit kézben tartani. Rámutatott, nem véletlen, hogy beolvasott már Hernádi Zsolt, a Mol és Csányi Sándor, az OTP vezére is. Mint mondta, mindkét értékelés pontos volt, ahogy a Videoton igazgatójának szavai is.
Félnek, és lesz pénzosztogatás, de nincs pénz, így ezt csak hitelekből lehet, ami nem olcsó, mert a hitelezők látják, hogy mi megy az országban, és magas kockázati árakat szabnak meg. Ez látszik a forint árfolyamán is – tette hozzá a közgazdász.
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.
