Fleck Zoltán: Orbán Viktor akár a vádlottak padjára is kerülhet az aranykonvoj ügyében
Fleck Zoltán szerint az elszámoltatás egyik kulcskérdése az ügyészség működése. A jogszociológus úgy látja, hogy számos, politikai szálakkal rendelkező ügyben már rendelkezésre állhatnak a vádemeléshez szükséges információk, ám a korábbi évek gyakorlata miatt az intézményi átállás lassabb lehet. A KlikkTV Centerpálya című műsorában arról is beszélt, miért jelennek meg először a „kishalak”, és milyen szerepe lehet az új legfőbb ügyésznek.
A nagy ügyek még váratnak magukra
Fleck Zoltán szerint természetes, hogy a társadalom azt várja: ha történt bűncselekmény, akkor ne csak azok kerüljenek bíróság elé, akik a rendszer végén álltak, hanem azok is, akik annak működtetésében vezető szerepet játszottak. Mint fogalmazott, az igazságérzet afelé tendál, hogy a „főbűnösök”, vagyis a rendszerek működtetői legyenek felelősségre vonva, amennyiben bűncselekményt követtek el. A jogszociológus szerint ugyanakkor a kisebb szereplők ügyei azért kerülhetnek előbb felszínre, mert az általuk elkövetett cselekmények könnyebben felderíthetők és bizonyíthatók.
Fleck az aranykonvoj ügyét külön is kiemelte. Állítása szerint ebben az ügyben már rendelkezésre állhatnak azok az információk, amelyek egy gyanúsításhoz és vádemeléshez szükségesek. Úgy véli, az ügy politikailag is jelentős lehetne, és akár Orbán Viktor is a vádlottak padjára kerülhetne. Hozzátette: ennek megítélése természetesen a független bíróság feladata lenne. Szerinte nem feltétlenül a bizonyítékok hiánya akadályozza az ilyen ügyek előrehaladását, hanem az elhatározás, a politikai bátorság vagy a megfelelő felhatalmazás hiánya lehet a probléma.
„Az ügyészség volt az egyik leginkább átpolitizált szervezet”
A beszélgetésben Fleck Zoltán az ügyészség elmúlt húsz évben betöltött szerepét is részletesen elemezte. Úgy fogalmazott, hogy a Polt-korszak hosszabb volt, mint a NER időszaka, és az ügyészségnek rendkívül erős szerepe van abban, hogy egy nyomozásból lesz-e vádemelés. Szerinte a korábbi rendszerben politikai szelekció is érvényesülhetett a nyomozások és vádemelések során.
A jogszociológus az Elios-ügyet és Tiborcz István nevét is példaként említette azokra az esetekre, amelyekben szerinte politikai szálak jelentek meg, mégsem jutottak el vádemelésig. Úgy véli, ezért különösen fontos, hogy milyen személy kerül a legfőbb ügyészi posztra. Fleck szerint egy független legfőbb ügyésznek komoly hatása lehet az egész szervezet működésére, mivel az ügyészség parancsuralmi rendszerként működik, ahol a felettes ügyész utasíthatja a beosztottját.
„A legfőbb ügyész személye sokkal jobban számít, mint minden más szakmánál” – mondta, hozzátéve, hogy az ügyészség működése ebben a tekintetben inkább a hadseregéhez hasonlít, mint az autonómiára épülő szakmákéhoz. Szerinte az új vezető szakmai irányváltása végigfuthat az egész szervezeten.
Nem lehet egyik napról a másikra lecserélni az apparátust
Fleck ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy egy politikai rendszerváltás nem jelenti automatikusan az állami intézmények teljes személyi cseréjét. Szerinte az ügyészségen dolgozó szakemberek között sokan vannak, akik tisztességesen végzik a munkájukat, miközben az elmúlt húsz évben azt tapasztalhatták, hogy bizonyos nyomozásokat vagy vádemeléseket politikai okokból állítottak le.
Úgy vélte, nincs reális lehetőség arra, hogy egy új rendszer minden ügyészt és bírót lecseréljen. Példaként az 1989–90-es magyarországi átmenetet és a második világháború utáni németországi helyzetet hozta fel. Szerinte az apparátus működőképességének fenntartása miatt sem lehet mindenkit eltávolítani, és az sem lenne igazságos, ha automatikusan minden, az előző rendszerben dolgozó szakembert felelőssé tennének.
A jogszociológus ugyanakkor élesebb kritikát fogalmazott meg azokkal szemben, akik közjogi pozíciójuknál fogva közvetlenül alakították a korábbi rendszert. Szerinte sokkal problematikusabb, hogy például az Alkotmánybíróság tagjainak politikai és közjogi felelőssége szerinte nem jelent meg megfelelően az átmenetben, miközben az alsóbb szinten dolgozó szakemberek automatikus lecserélése sem lenne indokolható.
