Hullanak a csontvázak: egyre több részlet kerül elő az Orbán-rendszer működéséről
A hatalom működésének jelképe lehet egy hivatalos levél, amelyet informális, baráti megszólítással írnak alá, miközben a diplomataútlevél intézményét is személyes kapcsolatok szolgálatába állíthatják – hangzott el a KlikkTV Fordulópont című műsorában. Balogh Judit vendége, Lamperth Mónika volt belügyminiszter, Kőszegi András kommunikációs szakértő és Üveges Gábor politológus az intézmények leértékeléséről, a korrupciós ügyekről, Fürcht Pál volt főügyész állításairól és a tervezett vagyonosodási vizsgálatokról beszélt.
Már a látszatra sem adtak
Kőszegi András szerint a diplomataútlevél körüli történet azért is beszédes, mert azt mutatja, hogy a rendszer szereplői egy idő után már a látszatra sem adtak. A műsorban szóba került egy olyan hivatalos levél is, amelyet a szerzője informális, baráti aláírással látott el. Kőszegi szerint ez ugyanúgy jelképezi a működést, mint a túlárazások és a kizárólagos üzleti lehetőségek: „bármelyik szakterületre vagy iparágba fogunk menni, ugyanazt fogjuk találni”.
Lamperth Mónika szerint ennél is súlyosabb, hogy az intézmények tekintélye is leértékelődött. A diplomataútlevél szerinte eredetileg azt szolgálja, hogy egy diplomáciai küldetést teljesítő ember Magyarországot képviselhesse külföldön. Ugyanez vonatkozik az Alkotmánybíróságra vagy a bíróságokra is: ezeknek az intézményeknek a tekintélye nem a bennük dolgozó személyek magánérdeke, hanem az állam működésének része. Lamperth úgy fogalmazott, hogy az intézményeket „bedarálták”, ezért az új kormánynak és az Országgyűlésnek az egyik legnehezebb feladata az lehet, hogy visszaadja ezek becsületét és reputációját.
A beszélgetésben a sport is előkerült mint a politikai befolyás egyik területe. Üveges Gábor szerint a futballból politikai tőkét építettek, miközben a sportot is a politikai táborok közötti megosztás eszközévé tették. Lamperth Mónika saját sportért felelős miniszteri időszakára utalva arról beszélt, hogy a sport politikai alapon történő „elfoglalása” komoly károkat okozott, és példaként Hegedűs Csaba eltávolítását említette a birkózószövetség éléről.
Súlyos állítások a nyomozások befolyásolásáról
A műsor második részében Fürcht Pál volt főügyész lemondólevele került a középpontba. Fürcht júniusban távozott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetői posztjáról, majd nyilvánosságra került hétoldalas levelében azt állította, hogy az aranykonvoj- és a Gundalf–Henry-ügyben is politikailag érzékeny nyomozások befolyásolására került sor. A volt főügyész szerint informális nyomásgyakorlással próbálták elérni, hogy a titkosszolgálatok szerepét ne vizsgálják megfelelően.
Üveges Gábor szerint a történet egyik kulcskérdése, hogy egy nyomozásban mikor milyen lépést tesznek meg, mert ezek meghatározhatják, meddig lehet eljutni. Lamperth Mónika úgy látja, hogy az ügy nem csupán egyetlen eljárásról szól, hanem arról, hogyan működtek együtt vagy egymás ellen az állami alrendszerek. Szerinte különösen súlyos probléma, ha politikai és büntetőjogi felelősség szétválik, miközben a politikai irányítás mellett konkrét operatív döntések is születhettek.
A Legfőbb Ügyészség ugyanakkor visszautasította Fürcht állításait, és azt közölte, hogy a volt főügyész „tényszerűen valótlanságokat” állított az ügyek politikai befolyásolásáról. Az ügyészség szerint az aranykonvoj-ügyben írásban is utasítást adtak arra, hogy minden szálat vizsgáljanak ki, függetlenül attól, kiket és milyen szervezeteket érint.
Vagyonosodási vizsgálatokkal keresnék a pénzek útját
A beszélgetés végén szóba került a Magyar Péter által bejelentett, húsz évre visszamenő vagyonosodási vizsgálatok kérdése is. Kőszegi András szerint ezekből lehetnek látványos eredmények, de kérdés, hogy az államapparátus képes lesz-e ekkora mennyiségű ügyet megfelelően kivizsgálni és bizonyítani.
Lamperth Mónika saját tapasztalatát idézte fel: minisztersége idején ő maga is átesett vagyonosodási vizsgálaton. Elmondása szerint a hatóság a jövedelmek mellett az életvitelt, a kiadásokat és a vagyontárgyakat is részletesen vizsgálta. Szerinte ha a jelenlegi vizsgálatokat is komolyan veszik, azoknak lehet eredménye.
Üveges Gábor szerint ugyanakkor a korábbi vagyonnyilatkozatok rendszere sokszor inkább formális ellenőrzésként működött. Úgy vélte, most nem pusztán az egyes személyek vagyonának eredetét kellene vizsgálni, hanem azt is, hogy a közpénzekkel kapcsolatban kialakult rendszer a jövőben valódi visszatartó erőt jelentsen. A műsorban elhangzott az is, hogy a vizsgálatok társadalmi igényként jelennek meg, és nem kizárólag a legmagasabb politikai szintekre, hanem más, közpénzekkel gazdálkodó tisztségviselőkre is kiterjedhetnek.
