Petschnig Mária Zita: Orbánék lemondtak az uniós forrásokról
Korábban is volt olyan időszak, hogy nem volt Pénzügyminisztérium, aztán annak örültünk, hogy önálló tárca lesz, most annak, hogy a csúcsminisztérium része lesz – emlékeztetett Petschnig Mária Zita közgazdász a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Szerinte szórakoztatják a népet ezzel, de az ott dolgozóknak biztos nem tesz jót, hogy ide-oda rakosgatják őket. Nagy Márton alá akarnak besöpörni mindent, ott születnek majd a stratégiai döntések és azokhoz való pénzt is ott teremtik majd elő.
A közgazdász kételkedik abban, hogy valóban fantasztikus év lesz 2025, ahogy azt a miniszterelnök megjósolta. A külső tényezők, amelyek meghatározzák a magyar gazdaságot, mint például a 80 százalékát kitevő uniós források, nem jönnek, a külföldi exportban sem lesz óriási fellendülés. A belső körülmények lehet, hogy javulnak egy kicsit, egy picivel netán többet fogyasztanak majd az emberek. A kisvállalkozói réteg tudna lendíteni a gazdaságon, de ahhoz nagyon kellenének az uniós pénzek. „Ami pedig nincs és nem is lesz, én úgy érzékelem, hogy lemondtak már róla.” Már Navracsics Tibor sem ismételgeti, hogy jönni fognak az uniós pénzek, nyomát sem látni annak, hogy bármilyen feltételnek a kormány eleget akarna tenni. „Ráadásul Orbán a semlegesség politikájával keletre nyit.”
Petschnig Mária Zita azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon sokba fog kerülni, ha az ingyenes uniós pénzek helyett méregdrága kínai hiteleket vesznek fel. A szakértő nem lát semlegességet a kormány politikájában, ez „csak egy bedobott ideológia, hogy lehessen rágódni rajta, mit jelent.” Orbán valamennyire ki is fejtette, hogy mit jelent „ott vásárolunk, ahol tudunk.” A közgazdász arról beszélt, ha eddig nem ott vásároltunk, akkor azért komoly felelősség terheli a kormányt. „Eladni pedig csak ott lehet, ahol van rá kereslet.” A technológiát is onnan akarják hozni, ahonnan jobban megéri nekik, pedig lényeges különbség van keleti és nyugati technológia között. A közgazdász Paks 2 példáján szemléltette ezt, aminek már működnie kéne, de még a gödör ásása sem zajlik, sőt, „azt sem tudják, mekkora gödröt kellene ásni.”
A kormány úgy csinál, mintha valami kényszer miatt lennénk az unió tagjai, pedig arról népszavazás döntött és a magyar emberek többsége ma is a belépésre szavazna. Orbánnak viszont egyre kínosabb a szerepe az Európai Unióban, most abban bízik, hogy majd Trump segítségével kerül jobb helyzetbe – vélte Petschnig Mária Zita, aki szerint ez azért kínos neki, mert „nem lehet tetszés szerint költeni a pénzt, hanem el kell számolni vele.” Orbán nem akar betartani olyan szabályokat, melyeket a csatlakozáskor aláírt Magyarország. „Így fekete báránynak számít az unióban.”
Visszalépések vannak az unióban, például nem fizetünk be jogosan kirótt büntetéseket, de így akkor majd levonják a büntetés összegét a hazánknak járó uniós pénzekből. 2026 nyarán elveszhet a Helyreállítási Alapból lehívható összeg, hiszen addigra be kellene mutatni a kész beruházásokat, de ezek még el sem indultak. A közgazdász számításai szerint mindezek miatt a nekünk járó 32 milliárd euró kétharmadát elveszíthetjük.
Petschnig Mária Zita szerint egyáltalán nem biztos, hogy Trump segíteni akarja Orbánt, hiszen nála „egy dolog biztos, az, hogy kiszámíthatatlan.” Orbán Viktort egy dolog érdekli, a hatalom megtartása, és ezt a hatalmat lehetőleg semmi se korlátozza, az Európai Unió se.
A magyar ipar exportorientált, és a megtermelt dolgok nagy része Nyugat-Európába megy, Kínába például alig exportálunk valamit.
A közgazdász azt tapasztalja, hogy az emberek egyre több dolog miatt „morognak”, emelik fel a szavukat és örülnek Magyar Péter megjelenésének, mert valami remény nyílt meg általa. A kormány gazdasági növekedést ígért 2023-ra, és 2024-re is, de ez nem jött el, már nem sokan hiszik el a 2025-re ígért növekedést – mondta.
Petschnig Mária Zita örült annak, hogy a kormány év végén állt csak elő a költségvetéssel, mert bízott abban, hogy akkor ez a valósághoz közelebb álló költségvetés lesz, de nem ez történt. „Ugyanúgy a 2024-es tervszámokra építették a jövő évi költségvetést.” A kormány terve, hogy ne lehessen követni a számokat. Annyit viszont látni lehet, hogy az oktatásra és az egészségügyre költött összeg a GDP-hez képest hátul kullog, ellenben a védelmi kiadások növekednek, pedig ez a béke költségvetése. „Békében fegyverkezünk.” Viszont választások előtti „osztogatás” nem látszik a jövő évi költségvetésben, a vállalati szférára bízzák a bérek emelését.
A közgazdász szerint a fogyasztás nem olyan drámai, mint amilyennek a kormány beállítja, ellenben a beruházások nagyon visszaestek, az eladósodás viszont jókorát emelkedett. „Az államadósság növekedésével, a jövőnket éljük fel.” Orbán Viktor piacgazdaság helyett egy politikailag irányított gazdaságot vezet. Petschnig Mária Zita úgy véli, hogy már a Fidesz-szavazók egy része is látja a valóságot, és csak a nagyon hithű fideszesekre hat a kommunikáció. „Az biztos, hogy Orbán mindent meg fog tenni, hogy ne veszítsen 2026-ban.” A közgazdász elképzelhetőnek tartja, ha nagyon szorul a hurok, mégis lesz osztogatás, hiába nem került a költségvetésbe. Ha ki akarná léptetni Magyarországot az unióból, az nagy felháborodást keltene, biztos abban, hogy akkor a „Tisza Párt szavazói az utcára mennek majd, és ott is maradnak.”
