Pilz Olivér is felmondott
A Tanítanék Mozgalom alapítója, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára, Pilz Olivér is felmondott. A matematika, fizika és biológia szakos tanár még június elején helyezte letétbe a felmondását, amelyet a státusztörvény elfogadása esetén tervezett érvényesíteni. Most érvényesítette. Szeptember 29-én ugyan befejezte a pedagógusi hivatását – reményei szerint nem örökre –, de a Tanítanék Mozgalommal tovább küzd az oktatásért.
A kormány úgy fogadta el a státusztörvényt, hogy több tízezren tiltakoztak ellene, hiszen a státuszváltás még rosszabb helyzetbe hozza a pedagógusokat, és még jobban ellehetetleníti a gyerekek megfelelő színvonalú oktatását.
Pilz Olivér ezért úgy döntött, hogy jelenlegi tanítványai miatt ugyan fájó szívvel, de befejezi pedagógusi hivatását -–reményei szerint nem örökre.
A majdnem három évtized alatt több száz diákot nevelt fel, sőt, több generációnyit, hiszen valamikori tanítványai gyerekeit is tanította már. Felkészítette őket a sikeres érettségire és hozzájárult ahhoz, hogy tantárgyaiból megállják a helyüket az egyetemeken is, és valóra válthassák elképzeléseiket.
Olivér egy azok közül, akiket a státusztörvény elüldözött a pedagógusi pályáról, és akiknek a hiánya tovább súlyosbítja a már amúgy is óriási, 30 ezer főt számláló tanárhiányt.
Olivér ugyan tanárként felmond, de tovább küzd az oktatásért – változatlanul a Tanítanék Mozgalommal. Az ősszel induló országos hálózat kiépítését fogja felügyelni, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy gyökeres változást történjen az oktatási rendszerben – közösen, együttes erővel.
Pilz Olivérrel szeptember elsején akkor beszéltünk, amikor Miskolcon az ADOM Diákmozgalom és Helyi Civilek Szövetsége a Hősök terén tanévnyitó virrasztást tartott szeptember 2.-án reggel 6 óráig. Őt magát is a virrasztáson értük utol. Akkor elmondta, hogy még egy kicsit kitart, de neki úgy 11 óra felé azért „lejár a szavatossága”. Ez akkor ugyan a virrasztásra vonatkozott, de arról is beszélt, hogy bár június elején letétbe helyezte a felmondását, ám még nem tudja, hogy mi lesz. Azt mondta: „én azok közé tartozom, akik vagy még négy napig lesznek az iskolában, vagy még negyven év múlva is ott lesznek.” Akkor egy maroknyi ember virrasztott vele. Büszkén említette azt is, hogy ő már aznap volt iskolában, de tanévnyitón nem. Olyan ugyanis náluk nem szokott lenni, ehelyett szeptember 1-jén reggel az igazgató hangosbemondón keresztül üdvözli a diákokat, leginkább a kezdőket, bemutatja az új tanárokat, és egy-két mondatot még hozzátesz bátorításként. A formaság helyett ők inkább a bensőségesebb megoldást választják, hiszen az új diákok ott ülnek az osztályokban az osztályfőnökükkel, aki elmondja, kik lesznek az új tanárok. Szeptember 1-jén a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban csak osztályfőnöki órák vannak, és így marad idő egymás megismerésére.
A státusztörvény parlamenti végszavazása előtt Pilz Olivér arról beszélt a Hírklikknek: nagyon kíváncsi arra, lesz-e a 135 „bátor emberből” olyan, aki nem szavazza majd meg az új jogszabályt. Majd hozzátette, a bátorság kevés, jó lenne, ha az eszüket használnák. Megemlítette, hogy bár azt nem tudni, miért mondott le a köznevelési helyettes államtitkár, Kisfaludy László, de a döntésben valószínűleg benne volt az a nyomás is, hogy a törvénnyel kapcsolatos mintegy 20 ezer hozzászólásból mindössze 1500-ra sikerült válaszolnia.
A Tanítanék társalapítója nem először beszélt arról, hogy a kormány tönkreteszi az oktatást, egyre rosszabb lesz a helyzet. Kivéve, ha eleve ez volt a célja, mert akkor természetesen ünnepelhet. Magyarországon pedig szerinte az oktatás utolsó fejezeteit éljük. Az összeomlás persze nem „egyik napról a másikra” történik, „szép”, fokozatos leépülés következik majd. Nyáron nyilván sokan fel fognak állni, és elmennek a pályáról, aztán jön ősszel majd egy újabb ilyen hullám, amikor a törvényt bevezetik. Lassú leépülés lesz. A szülők egyre több iskolában fogják tapasztalni, hogy megint nincs ilyen, vagy olyan tanár, nincs tanítónő. Előbb-utóbb, amikor már tényleg a takarító néni fogja a fizikaórát megtartani, ez már nekik is számítani fog. A legtöbb szülőnél ugyanis egyelőre még mindig csak az számít, hogy napközben, amíg ő dolgozik, a gyerek felügyelet alatt legyen. Ha a magyaroknak ez kell, akkor lehet, hogy ezt kell csinálni. Aki nem ezt akarja, az benyúl a pénztárcájába, és a magánoktatást fogja megfizetni. Ahogy van magánegészségügy, úgy lesz magánoktatás is. Az biztos, hogy nagyon sok tehetséges gyerek fog így elveszni. Magyarország gyalázata, ami most történik, lényegében véve a gyerekeink jelenét és jövőjét tesszük tönkre – állapította meg Pilz Olivér. Persze, a sajátunkét is, csakhogy míg a mi jövőnkért mi vagyunk csak felelősek, a baj az, hogy a gyerekeink jövőjéért is mi lennénk azok. Ám úgy tűnik, a magyarok nem tudnak felelősen gondolkodni.