Pocokinvázió pusztítja a termést a Dél-Alföldön
A gazdák szerint szükségállapot uralkodik a dél-alföldi szántókon a mezei pockok túlzott elszaporodása miatt, a Nébih mégsem akarja engedélyezni a védekezési lehetőségek kiszélesítését a súlyos járulékos károk miatt, amelyeket azok a biodiverzitásnak okozhatnak. A hatóságok komoly dilemma előtt állnak, hiszen az agrárkamara szerint már katasztrófaként is minősíthető a helyzet.
Ellepték a földeket a Dél-Alföldön a mezei pockok, amelynek elsődleges oka az eső és a talajforgatás hiánya. A gazdák arra kérik a hatóságokat, hogy ebben a helyzetben ne csak a rágcsálók üregeinél legyen szabad az irtásuk, hanem szórásos technikával is. Sőt, egy speciális hatóanyag engedélyezését is sürgetik, amelyet ugyan az Európai Unió betiltott, de szükséghelyzetben feloldhatja a tilalmat – nyilatkozta az Inforádiónak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád Vármegyei Igazgatóságának elnöke – írja az Infostart. „Katasztrófa van. Ami előttük van, gyűjtik, eszik. Szedik össze a búzaszemet, rágják meg a zöldet, a lucernatáblák teljesen beszürkültek, nagyon látványos” – jelentette ki Szél István.
A műsorban megszólalt egy hódmezővásárhelyi gazdálkodó is, aki azt panaszolta, hogy van olyan lucernatábla, ahol mindent felfaltak a mezei pockok. Sipos József meglátása szerint ez szükséghelyzet, ezért indokolt lehetne a súlyos helyzetekre fenntartott hatóanyagok engedélyezése, igaz, azt is hozzátette, hogy ő a biológiai megoldásokban is lát fantáziát. Elmondása szerint volna értelme az érintett szántóföldi területeken T-fák kihelyezésének, amelyek a ragadozómadarakat segítenék. „A biodiverzitást vonjuk be ezzel a védekezésbe, rókákat, madarakat, amik fogyasztják ezeket az élőlényeket” – hívta fel a figyelmet Sipos.
A gazdák által igényelt hatóanyagot a pockok magas száma miatt olyan nagy mennyiségben kellene kiszórni a földekre, hogy az más, védett állatfajokat is veszélyeztetne – hangsúlyozta a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke. A széleskörű vegyszeres irtásnak akár magevő madarak, nyulak és őzek is az áldozataivá válhatnának – ismertette Hunyadi István. Az ellentétes szempontok miatt komoly dilemma előtt áll az engedélyeztető hatóság.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményében reagált a helyzetre, amelyben egyetért azzal, hogy ez szükséghelyzet, és engedélyezni kell a védekezési lehetőségek kiszélesítését. A közlemény szerint a NAK minden olyan technológiai megoldást támogat, amivel a mezei pocok kártétele minimalizálható, ideértve az új, innovatív technológiák térnyerésének biztosítását, valamint a károkozásnak jobban kitett területeken az egyszerűbb kijuttatási módszerek és a magasabb dózisok engedélyezését – idézte azt a hírportál.
A helyzettel kapcsolatban megszólalt a Nébih is, amely azt közölte, hogy a mezei pockok jelenlegi gradációja valóban jelentős károsítóhelyzetet teremt, ami ellen a védekezési kötelezettség ‒ a növényvédelmi hatóság útmutatása alapján ‒ valamennyi földhasználó közös érdeke és feladata. „Jóllehet, a véralvadásgátló szeres készítménnyel végzett teljes felületkezelés nagy területen egyszerűbb kijuttatási mód lehetne, a súlyos humán és környezeti károk kockázatára való tekintettel" a felületkezelést a szervezet nem engedélyezi – szögezte le közleményében a szervezet.
