Pogátsa Zoltán: a NER gazdasági csodája csak propaganda volt
A Klikk TV Centerpálya című műsorában Pogátsa Zoltán közgazdász arról beszélt: az elmúlt másfél évtizedben a magyar gazdaságról szóló közbeszédet mindkét politikai oldal végletes leegyszerűsítése uralta. Szerinte a NER egyszerre épített neoliberális gazdaságpolitikát és erős állami beavatkozást, miközben a társadalmat hozzászoktatta ahhoz, hogy minden kérdésre leegyszerűsített válaszok szülessenek. A közgazdász úgy véli: a rendszer leváltása után a legfontosabb feladat az lenne, hogy a politika és a nyilvánosság végre árnyaltabban beszéljen gazdaságról, társadalomról és demokráciáról.
„16 éve mindenki ugyanazt mondja”
A magyar gazdaság állapotáról szóló vitákban szerinte hosszú ideje két végletes narratíva ütközik egymással. Az egyik szerint Magyarország a gazdasági összeomlás szélén áll, a másik pedig azt hirdeti, hogy az ország soha nem volt még ilyen jó állapotban. Pogátsa szerint egyik megközelítés sem írja le a valóságot.
Úgy fogalmazott: a NER-hez kötődő közgazdászok rendre az aktuális pozitív makromutatókat emelték ki, miközben az ellenzéki elemzők szinte kizárólag a negatívumokról beszéltek. „Olyan sincsen, hogy egy gazdaságban mindig minden negatív” – mondta, hozzátéve: voltak olyan elemzők, akik 16 éven át folyamatosan a magyar gazdaság összeomlását jósolták, miközben ez nem következett be.
A közgazdász szerint az ország politikai kultúrája hozzászokott a fekete-fehér gondolkodáshoz, és ebből kellene most kilépni. Úgy látja, az egészséges demokratikus nyilvánosságban sokkal árnyaltabb elemzésekre lenne szükség.
Pogátsa arról is beszélt, hogy elemzőként ő maga is megtapasztalta a politikai nyomást. Elmondása szerint amikor a Fidesz gazdaságpolitikájának egy-egy elemét pozitívan értékelte – például a pénztárgépek NAV-hoz kötését vagy a gazdaság fehérítését –, azonnal megkapta, hogy „megvette a Fidesz”. Pedig szerinte bizonyos intézkedések valóban javítottak az adóbeszedés hatékonyságán és csökkentették a kisebb léptékű korrupciót.
Neoliberalizmus nemzeti köntösben
A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogy mennyiben tekinthető neoliberálisnak az Orbán-kormány gazdaságpolitikája. Pogátsa szerint a rendszer egyik legnagyobb ellentmondása éppen az, hogy miközben a Fidesz ellenzékben a neoliberalizmus ellen kampányolt, kormányra kerülve annak klasszikus receptjeit alkalmazta.
Példaként az egykulcsos személyi jövedelemadót említette, amelyet a Reagan-korszak neoliberális gazdaságpolitikájához kötött. Emlékeztetett arra is, hogy Orbán Viktor korábban Margaret Thatchert nevezte politikai idolának.
A közgazdász szerint az elmúlt másfél évtized gazdaságpolitikája elsősorban a felső jövedelmi rétegeknek kedvezett. Úgy fogalmazott: „a felső két-három jövedelmi tized járt igazán jól”, különösen a leggazdagabb egy százalék.
Pogátsa ugyanakkor vitatta azt az állítást, hogy a NER valóban erős államot épített volna. Szerinte az állam bizonyos területeken – például oktatásban, egészségügyben vagy a vasút működtetésében – kifejezetten meggyengült. A rendszer inkább arra használta az államot, hogy bizonyos gazdasági érdekcsoportoktól más érdekcsoportokhoz csoportosítson át erőforrásokat.
„A neoliberalizmus mindig azt mondja, hogy több verseny és kevesebb állam kell, de amikor kormányra kerül, akkor egyes gazdasági érdekcsoportoknak ad túlsúlyt másokkal szemben” – fogalmazott.
A műsorban szóba került az adórendszer is. Pogátsa szerint az alacsony személyi jövedelemadó és a rendkívül magas áfa együttesen olyan rendszert hozott létre, amely a fogyasztást terheli leginkább. Miközben egyre több társadalmi csoport mentesül az SZJA-fizetés alól, az áfát mindenki megfizeti, különösen a szegényebb rétegek.
A rezsicsökkentés ára és a társadalom edukációja
A beszélgetés végén a rezsicsökkentés és az árszabályozások jövője került szóba. Pogátsa szerint ezek az intézkedések nem egyszerűen jók vagy rosszak: társadalmi következményeiket és alternatíváikat együtt kell vizsgálni.
Úgy véli, a rezsicsökkentést egyik napról a másikra nem lehet megszüntetni, mert a magyar lakásállomány energetikai állapota rendkívül rossz. A legtöbb épület ma D vagy E energetikai kategóriába tartozik, ezért sok család piaci energiaárak mellett nem tudná kifizetni a fűtést vagy a hűtést.
A közgazdász szerint azonban hosszú távon nem a fogyasztás támogatása lenne a megoldás, hanem az energiahatékonysági beruházások ösztönzése. Szerinte az államnak ugyanazokat a százmilliárdokat inkább épületszigetelésre és korszerűsítésre kellene fordítania.
„Nem az van, hogy kifűtjük a házat, de a fele kimegy azonnal, hanem ki se kelljen annyira fűteni” – mondta.
Hasonló logikát látna indokoltnak az üzemanyagárak esetében is. A jelenlegi rendszer helyett szerinte célzott támogatásra lenne szükség: azok kapjanak segítséget, akiknek valóban nélkülözhetetlen az autóhasználat, például vidéki ingázók vagy kisvállalkozók.
Pogátsa szerint a legnagyobb probléma mégsem önmagában a gazdaságpolitika, hanem az a politikai kultúra, amely leegyszerűsített válaszokra szoktatta a társadalmat. Úgy fogalmazott: az elmúlt 16 év azt sugallta az embereknek, hogy a világ nem bonyolult, mindig vannak „a rosszak” és „a jók”.
A közgazdász ezzel szemben azt mondta: a demokrácia csak akkor működhet, ha az állampolgárok képesek összetett kérdésekről gondolkodni. Szerinte nem a választójog korlátozása a megoldás, hanem az oktatás és a média fejlesztése.
„A demokrácia egy idealisztikus elképzelés, ami csak akkor működik, ha azok, akik részt vesznek benne, eljutnak egy bizonyos tudati szintre” – fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy mennyi idő alatt lehetne kilépni a leegyszerűsített politikai gondolkodásból, történelmi példákat hozott. Emlékeztetett arra, hogy Németország a nácizmus után, Észtország pedig a szovjet rendszer összeomlását követően tudott demokratikus társadalommá válni. Szerinte Magyarország számára is ez az út, még ha hosszú időbe telik is.
