Politikai hulla vagy túlélő? Mi maradt a Fideszből a bukás után?
Bár a társadalom jelentős része határozott és gyors elszámoltatást vár a Fidesz bukása után, a büntetőeljárások eredményessége és a tényleges börtönbüntetések kiszabása még korántsem biztos. A KlikkTV Egyenleg című elemző műsorában Balogh Judit műsorvezető vendégei, Murányi András és Horn Gábor a külügyminisztériumi feljelentések, a lélegeztetőgép-beszerzések és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal körüli aktuális folyamatok tükrében járták körbe az elmúlt 16 év visszaéléseinek jogi és politikai következményeit.
Súlyos örökség és a feljelentések papírformája
A beszélgetés apropóját az adta, hogy Orbán Anita külügyminiszter hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt feljelentést tett a legfőbb ügyészségnél, különös tekintettel a Covid-járvány idején lebonyolított lélegeztetőgép-beszerzésekre és más gyanús ügyekre. Murányi András hangsúlyozta, hogy a lépés egyáltalán nem érte váratlanul, hiszen a közvélemény részéről óriási az elvárás az igazságtételre. „Tekintettel arra, hogy az elmúlt 16 év az arról szólt, hogy hogyan lehet ellopni bármit ebből az országból, akármit is ebből az országból, és hogyan lehet azt büntetlenül megúszni” – fogalmazott Murányi. Emlékeztetett arra is, hogy a társadalom többsége 2026. április 12-én éppen azzal a határozott felhatalmazással bízta meg az új vezetést, hogy a korrupciós és törvénytelen ügyeket végrehajtva az igazságszolgáltatás bevett módozatai nyomán küldjék börtönbe a felelősöket.
Bár a külügyminiszteri feljelentés a papírforma szerint történt, a szakértők szerint a felderítés és a jogi procedúrák malmai a kelleténél jóval lassabban őrölnek. A társadalmi türelmetlenség érthető, ugyanakkor Horn Gábor óvatosságra és önmérsékletre intett. Kifejtette, nem lenne szerencsés, ha a nép igazságérzete törvénytelen eljárásokra késztetné a nyomás alatt lévő igazságszolgáltatási szereplőket. Példaként említette, hogy egyes önkormányzati ügyek kapcsán már több mint nyolcvan napja vannak emberek előzetes letartóztatásban, aminek szakmai indokoltságát és szükségességét nehéz látni, hiszen az esetleges bizonyítékokat már régen eltüntethették. A magyar igazságszolgáltatás lassúsága komoly probléma, ami egyaránt sújtja a bűnösöket és a később ártatlannak bizonyulókat.
Személyi kérdések és homályos eljárások a vagyonvédelemnél
A múlt feltárása mellett a jelen intézményi építkezése is komoly vitákat szül, különösen a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének kiválasztása körül. A parlamenti meghallgatások folyamatát és a jelölési mechanizmusokat a műsor vendégei több szempontból is aggályosnak és következetlennek nevezték, utalva arra, hogy a politikai logika sokszor felülírja a szakmai szempontokat. A pozícióra eredetileg 96 pályázat érkezett, amelyet egy bizottsági szűrés során három főre szűkítettek, ám közülük egy szereplő időközben visszalépett.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a 141 tagú Tisza-frakció a hivatalos eljárástól függetlenül megnevezte a saját jelöltjét. Bár a kiírás szerint a frakcióknak joguk van embert ajánlani, a szakértők szerint meglehetősen furcsa helyzetet teremt, hogy miközben zajlik egy formális kiválasztási processzus, a legnagyobb parlamenti erő külön utakon jár. Murányi András megjegyezte, hogy a titkos szavazás során a Tisza-frakció vélhetően a saját jelöltjére fog voksolni, és nem feltétlenül arra, aki végigcsinálta a hivatalos eljárást. Hozzátette, hogy magánvéleménye szerint Ligeti Miklós lenne a legalkalmasabb a posztra, de tart tőle, hogy nem ő lesz a befutó. Horn Gábor egyetértett abban, hogy a folyamat ugyan jogszerű, de a politikai háttere nehezen komolyan vehető, és Ligeti Miklóst ő is minden szempontból alkalmasnak tartja, mivel egész élete és munkássága arról szólt, hogy a TASZ részeként őrkutyaként hozza felszínre a leglényegesebb ügyeket.
A Fidesz összeomlása és a jövőbeli elrettentés
Bár a jogi felelősségre vonás még várat magára, a politikai elszámoltatás a szakértők szerint már visszavonhatatlanul megtörtént. Horn Gábor rámutatott, hogy a magyar társadalom április 12-én gyakorlatilag felszámolta a Fideszt mint politikai formációt, és ez a lejtmenet azóta is tart. Az ellenzékbe szorult párt belföldi támogatottsága a korábbi 2,1 millióról mára egymillió alá süllyedt, és a trendek alapján ez a szám várhatóan még tovább fog csökkenni. A politikai elit szétesését jól mutatja a korábbi meghatározó vezetők látványos háttérbe vonulása és menekülése: Orbán emigrációban van, Szijjártó Kínában, Rogán teljesen eltűnt, Lázár menekül, Gulyás Gergelyt pedig hónapok óta nem látni a nyilvánosság előtt.
A jelenlegi helyzet legfontosabb hozadéka mégis az, hogy a jövőre nézve egyértelmű üzenetet hordoz a közigazgatás és a végrehajtó hatalom számára. A politikai következmények és a megindult vizsgálatok hatására a középszintű vezetők, államtitkár-helyettesek, főosztályvezetők és a különböző pályázatok elbírálói ma már százszor meggondolják, hogy vakon teljesítsenek-e bármilyen politikai elvárást. Ez a fajta intézményi óvatosság és a következményektől való félelem lehet a legfőbb garancia arra, hogy a jövőben ne ismétlődhessenek meg az elmúlt időszakhoz hasonló, akár több százmilliárdos visszaélések.
