Politikai játszmába tenyerelt bele az OBT?
Ez egy játszma, amely talán még nincs is lefutva – véli Bencze Mátyás jogszociológus, kutató az Országos Bírói Tanács és a kormány konfliktusáról. Az OBT ugyanis nagy többséggel megszavazta, hogy érvényteleníti a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodást, amely a bírói fizetésemelést szervezeti reformhoz kötötte. Az igazságügyi miniszter „mélységes megütközéssel” fogadta a hírt és közölte, a felmondás ellenére ezt a kormány hatályosnak tekinti. Tuzson Bence szerint az OBT döntése nem csupán szembemegy korábbi álláspontjával, hanem mélységes következetlenséget sugall, amely megkérdőjelezi a testület hitelességét. A jogszociológus viszont úgy látja, a háttérben kormányzati szándékokról, stratégiákról van szó, nem sértődöttségről.
Jogi szempontból érvényes, vagy érvénytelen a felmondott szerződés? Az Országos Bírói Tanács ettől hiteltelen testület lett?
Álláspontom szerint jogilag már az eredeti megállapodás is teljesen értelmezhetetlen volt. Olyan szereplők kötötték, akiknek nincs döntési jogkörük abban a kérdésben, amiről a felek megállapodtak. A miniszter nem egyszemélyben dönti el a bírói szervezet esetleges átalakítását, mert az az Országgyűlés kompetenciája. Ugyanez érvényes a többi aláíró fél kompetenciájára is, hiszen nekik sincs formális-jogi lehetőségük a döntés befolyásolására. Jogszociológusként, szakmailag, kétféle módon vizsgálhatom a történteket: egyik oldalon tekinthetem pusztán egy politikai nyilatkozatnak, a másik oldalon legfeljebb szándéknyilatkozatként tudom értékelni. Egyiknek sincs jogi kötőereje. Nem lehet visszavezetni semmilyen felhatalmazásra, amely jogosította volna az aláírókat egy kötelező erejű megállapodás megkötésére.
Tekintsük az egészet egy szimbolikus, visszavont gesztusnak?
Fogalmazhatunk így is. Ha politikai nyilatkozatként kezeljük, akkor megint más olvasata van a történteknek. Feltételezhetően azért szorgalmazott a kormány egy ilyen „megállapodást”, hogy kifelé, az Európai Unió illetékes testületei előtt, egy későbbi időpontban megmutassa: a hazai igazságügy szervezeti átalakítását maguk az igazságügyiek kezdeményezték. A bírósági dolgozók, a bíróságok vezetői, az illetékes szakmai testületek akarták – mit: kérték! – azt az átalakítást, ami aztán talán a lengyelországi igazságügyi átalakításokhoz hasonlóan, rosszallást válthatna ki Brüsszelben. Ha ott vannak az aláírások, ez igazoltan egy konszenzusos döntés, nem mondhatja senki, hogy a kormány valamiféle diktátummal belegyalogolt a bíróságok függetlenségébe, úgy szervezte át az igazságszolgáltatás rendszerét, hogy meg sem kérdezte az érintetteket. Ha ezt valóban ezzel a szándékkal találták ki, akkor megértem a miniszter bosszúságának az okát.
Ha egyszerűen szándéknyilatkozatnak tekintjük?
Az a másik megközelítés. Egy szándéknyilatkozat még kevésbé köti a feleket, hiszen, ha a körülmények úgy alakulnak, megváltoznak bizonyos szempontos, minden további nélkül elállhat valaki a szándékaitól. Milyen körülmények változtak? A bírói közösségben ellenérzést váltott ki a novemberben megkötött megállapodás, mert az érintettek egyrészt fenyegetésként értelmezték annak bizonyos megfogalmazásait, másrészt úgy érezték, hogy anyagi kedvezményekkel próbálják csorbítani a szakmai függetlenségüket. Ezt több ezer bíró szóvá is tette tiltakozó levelekben, utcai demonstrációval. Az aláírás hatalmas botrányt kavart a bírói karon belül. Az OBT elnöke lemondott, a testület új elnököt választott. Időközben az OBT véleményezése nélkül elfogadtak egy olyan jogszabály-javaslatot, amely módosít a bírói korhatáron, mire az új elnök nem sokkal később emiatt levélben tiltakozott az Igazságügyi Minisztériumnál. Az OBT végül egy közleményt adott ki, amelyben azt hangsúlyozták, hogy a történteket a hatáskörük teljes és szándékos kiürítéseként értékelik, az eljárás pedig súlyosan sérti a jogállamiság alapelveit és a demokratikus jogalkotási folyamat alapvető szabályait. Ezt követően tűzték ismét napirendre az OBT ülésén a megállapodás sorsát, és az új szavazásnál nagy többséggel döntöttek annak felmondása mellett. Megváltoztak a körülmények? Igen.
Egy ilyen róka fogta csuka állapotból hogyan lehet kijönni? Ha ezek után nem lesz bírói bérrendezés, akkor nyilvánvalóan mindenki bosszúra gondol majd, ha mégis lesz, azt mondja a kormány, „láthatjátok, mi jó szándékkal közeledtünk” …
Az a kérdés, hogy ki, milyen stratégiát választ a hírneve, a függetlensége megőrzése érdekében. Bele lehet menni kompromisszumokba, egyetlen kivétellel: a bíróságok nem adhatják fel azt a követelésüket, hogy a kormány garantálja a jogállami működés feltételeit. Még a látszatát sem engedhetik meg maguknak, hogy ezt hajlandók alku tárgyává tenni. Az már csak a magánvéleményem: az elmúlt másfél évtized minden politikai konfliktusa azt mutatta, hogy a rendszer működéséből következik, megéri az ellenállás, mert aki behódol, rosszabbul jár, mint az, aki képes erőt felmutatni, szembeszállni. Ez egy sajátos helyzet, különösen most, amikor egy évre vagyunk a következő országgyűlési választástól.
Ebben a helyzetben jó húzás a miniszter sértett nyilatkozata?
A miniszteri kijelentést nem a „sértettség” alapján értelmezném. A háttérben kormányzati szándékokról, stratégiákról van szó, nem sértődöttségről. Ez egy játszma, amely talán még nincs is lefutva.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. okt. 21.-i adása itt nézhető meg:
