Politikai kérdés, hogy az oktatásban dolgozók bérét nem rendezi a kormány

– Mi volt az utolsó csepp, ami arra indította a szakszervezeteket, hogy nyílt levelet írjanak a kormánynak a szakszervezeti követelések teljesítéséről három nappal a választások előtt?

– Az, hogy nyilvánosságra került, megemelték a képviselők fizetését. Én értem, hogy az országgyűlési törvény 2018-as módosítása értelmében az országgyűlési képviselők fizetése automatikusan nő. Ám az, hogy a választások előtt egy héttel azt még nyilvánosságra is hozzák, hogy március elsejétől mennyit változott, és az előző évi bruttó átlagkereset háromszorosát kapják, ez finoman szólva is vérlázító. Ez bizonyítja azt, hogy egyébként van itt pénz, és az, hogy az oktatásban dolgozók bérét nem hajlandó rendezni a kormány semmi más, mint politikai kérdés.

– Mire számítottak?

– Arra, hogy gyorsan elszégyellik magukat, és gyorsan valamit emelnek még az oktatásban dolgozók bérén.

– Mi sértette a legjobban a pedagógusokat a kormány viselkedésében?

– Az a folyamatos kettős kommunikáció, hogy a háborúra meg a gazdasági nehézségekre hivatkozva, azt mondják, nincs pénz a pedagógusoknak, majd esetleg, ha a helyzet úgy hozza, talán majd jövőre, ugyanakkor hihetetlenül magas béreket határoznak meg saját maguknak. A pedagógus az ő fizetésüknek a nettójáról is csak álmodozik. Bruttóban. Egy nyugdíj előtt álló mesterpedagógus kolléga sem kap bruttóban havonta annyit, mint ezek a fizetések nettóban.

– Ha úgy vesszük, kaptak már egyfajta választ, jön a bosszú, egyre több sztrájkoló tanár társadalombiztosítását szünetelteti a NAV…

– Ezt nem tehetik meg. Ezért is írtuk meg a munkáltatóknak két nappal ezelőtt, hogy tartózkodjanak a jogsértő cselekedettől. Amennyiben  ugyanis azt a munkavállalót, aki nem egész nap (nyolc órát) sztrájkolt, mert akár feladatot kellett ellátnia, akár a még elégséges szolgáltatásnak felelt meg, a jogszabályokból következtetett jogértelmezésünk szerint nem lehet „kijelenteni” a társadalombiztosításból. Ennek utánamentünk a Kormányhivatalnál és a NAV-nál is. Ők nem jogalkotók, még csak nem is értelmezők, hanem végrehajtók, így aszerint cselekszenek, hogy milyen információkat kapnak a tankerületektől, az önkormányzatoktól és a szakképzési centrumoktól. Ezért mondtuk, hogy ez egyértelműen a munkáltató felelőssége.

– Tudnak is lépni ezügyben a szakszervezetek?

– Ha bebizonyosodik, az ingyenes jogsegélyszolgálat keretében egyéni pereket kell indítanunk. Remélem, a kollégák igazságérzete lesz akkora, hogy ezeket a pereket elindíthatjuk. De a munkáltatóknak küldött levelünkben azt is leírtuk, mindenkivel szemben, aki jogellenesen járt el, bírósági úton fogunk elégtételt venni. A sztrájktörvény megsértéséért meg fogjuk indítani az eljárást ellenük.

– A kormánynak írt legutóbbi levelükre egyébként várnak választ?

– Őszintén? Választ nem, de azt igen, hogy mondjuk a kollégák április 5-én megérkező fizetése hirtelen tíz százalékkal megemelkedett. Mert az erről szóló rendeletet akár még április 3-án, a választás napjának reggelén is kiadhatják. Vagy még pénteken, a választás előtt. Hozzászoktunk már, hogy péntek este elég sok rendeletet szoktak megjelentetni és kiadni. Akár még az is előfordulhat, hogy visszamenőleg január elsejétől egy újabb tíz százalékot kapnak az oktatásban dolgozók. Ezt álmodtam. Aztán fölébredtem…

– A sztrájkbizottság továbbra is él a választások után, vagy az új kormány megalakulásával automatikusan megszűnik az érvényessége?

– Nem, a sztrájkbizottságnak nem szűnik meg az érvényessége. A közjogi helyzet azt kívánja, hogy a sztrájkbizottság az újonnan megalakuló kormány miniszterelnökéhez küldje el a követeléseit tartalmazó levelet, és kérje, hogy jelölje ki azt a személyt, aki folytatja a sztrájkbizottsággal a már megkezdett egyeztetéseket. A sztrájkbizottság közjogi értelemben biztos, hogy nem fog megszűnni.

– Hogyan kívánnak a továbbiakban érvényt szerezni a szakszervezeti követeléseknek?

– Pénteken lesz egy sajtótájékoztatónk, amin elmondjuk majd, hogyan tovább a választások után. Amíg meg nem alakul a következő kormány, nyilván különböző akciókkal emlékeztetjük a társadalmat, meg a leendő új kormányt arra, hogy van itt feladat bőven. Abban a pillanatban, ahogy tudjuk, kinek kell írni a levelet, megírjuk és elküldjük neki. Folytatni akarjuk ezeket a tárgyalásokat, mert az biztos, hogy szeptembertől valami jelentős változásnak kell történnie, mert a jelenlegi helyzetet nem fogja elbírni a rendszer.

– Vagyis a szakszervezetek megvigasztalhatják Orbán Viktort, hogy nem adják fel, bárki is nyeri a választást?

– Ez így van, ezt mondtuk eddig is. Nekünk teljesen mindegy, hogy a választások után ki lesz, a „régi-új”, vagy egy vadonatúj kormányfő, a sztrájkbizottságnak egy feladata van, a tárgyalásokat folytatni, a pedagógusok érdekeit érvényesíteni, és elérni a célokat.