Politikai sandaság is van a veszélyhelyzet meghosszabbításában

A járvány megfékezése érdekében szigorúbb rendelkezésekre lenne szükség azoknál, amiket látunk – vélte Horn Gábor. Ha körbenézünk, Ausztriában, Szlovákiában, Németországban nagyságrendekkel szigorúbb rendelkezéseket hoznak, mint nálunk, miközben a miénknél sokkal kevésbé rosszak az adataik. Tavaly ilyenkor, amikor ennél jóval enyhébb volt a járvány Magyarországon, már minden „be volt zárva”. Most viszont – azon kívül, hogy a kormány a saját jogosítványait meghosszabbítaná 2022 júniusáig – mást nem nagyon látni. Nagy nehezen volt hajlandó még a maszk hordását is kötelezővé tenni, miközben majd’ 200 ember hal meg naponta. 

A Republikon Intézet vezetője szerint a magyar kormány járványkezelési ügyben – finoman szólva – nem áll a helyzet magaslatán. Részint egy „látványpékség”, hogy „mi mindent megteszünk az ügy érdekében”, részint kozmetikázza az adatokat. Például egyik napról a másikra lecsökken a lélegeztető-gépen lévők száma, mert kiderül, hogy másképp számolják. De továbbra sem tudunk más alapvető kérdéseket sem. Vérlázító és elfogadhatatlan – fogalmazott Horn Gábor –, hogy nem tudjuk, a kórházban ápoltak hány százaléka beoltott? Most ugyan megjelent Kásler Miklós és Müller Cecília tanulmánya, de abban nyári adatok vannak. Itt vagyunk december elején, és a tanulmányban júniusi, júliusi adatok szerepelnek. Arra lennénk kíváncsiak, hogy azokat, akik most kórházban vannak, mivel oltották be, a halottak közül hányan voltak oltottak, hányan nem? Ezek az adatok egy gombnyomásra lekérhetők, mégsem tudhatjuk. Pedig ezek abszolút befolyásolnák az oltási hajlandóságot. Miután ez egy politikai játszma része – bár nem akarok összeesküvés-elméletet gyártani –, csak azt tudom elképzelni, hogy az adatok számukra kedvezőtlenek – mondta a szakember.

Hogy miért kell a veszélyhelyzet a kormánynak? Az intézményesített korrupció anélkül is megy önmagában, ehhez nem szükséges. Horn Gábor szerint ebben a mostani nehéz helyzetben, amikor nő a kormány felelőssége, a veszélyhelyzet rendben van, akár indokolható és elfogadható is a meghosszabbítása. Az viszont, hogy miért június végéig hosszabbítják meg, miért nem addig, amíg ez a járványhullám tart, már nem világos. Itt van egy rosszul kezelt járvány, van politikai sandaság az egész dolog mögött, és alapvető kérdésekre nem tudjuk a válaszokat. 

Azt, vagy elhiszem, vagy nem, hogy a veszélyhelyzet György István szerint nem fogja befolyásolni a választásokat – folytatta a Republikon Intézet vezetője. Volt egy előválasztás, azt nem befolyásolta, de elvileg befolyásolhatta volna. Ez a lehetőség a kormány kezében van. A veszélyhelyzet kihirdetésével, ha akarja, akár befolyásolhatja is a választások lebonyolítását, időpontját. Bár a szakember nem tartja valószínűnek, hogy megtenné, de az eszköz a kezükben van. Mint mondta, önmagában nem a veszélyhelyzet kihirdetése az, amivel a kormány visszaél, hanem mindenféle egyéb eszközökkel, mondjuk a vagyonkimentéssel alapítványokba, emberek bebetonozásával stb. Ezek nem közvetlenül a veszélyhelyzethez kapcsolódnak. Egy nehéz, és egyre súlyosabbnak tűnő járványhelyzetben mindannyiunk érdeke lehetne a veszélyhelyzet meghosszabbítása, de azokat az intézkedéseket, amiket a kormány meghoz, egyébként meghozhatná enélkül is. 

Antal Attila úgy véli, miután a veszélyhelyzet meghosszabbítását az Orbán-rendszer kezdeményezte, az nyilván az ő érdeke. Pedig a járványkezelésben végig fontos lett volna, hogy az ellenzék és a kormány együttműködjön, mert közös érdekek vannak. De nem ez történt. Az első rendkívüli helyzet bevezetésénél ugyan elindult valamiféle közeledés, de később ezt elvágták. Innen indul minden probléma, és erre sok minden ráfűzhető, az alacsony átoltottságtól a magas halálozáson át a politikai járványkezelésig. Csak nem mindegy, hogy milyen az a politika. Egy tekintélyelvű, autoriter politika úgy kezeli a válságot, ahogy látjuk. Itt van egy nagyon erős törés. Az Orbán-rendszer ráállt arra az útra, hogy a parlamenten keresztül éppen mindig magának ad korlátok nélküli mandátumot a válságkezelésre. Ez nagyon sok szempontból rossz üzenet, mind az ellenzék, mind pedig a magyar társadalom felé. Így nincs lehetőség összefogásra, egy közös irányvonal kidolgozására. Ez az oka annak a nagyon sokféle indulatnak, amit láthatunk a magyar társadalomban – magyarázta a politológus.

Az Orbán-rendszer felhatalmazva érzi magát arra, hogy bármit megtegyen, bármit elrendeljen. Ugyanakkor mégsem mer valódi, szigorú intézkedéseket időben bevezetni, mert ügyel arra is, hogy ne legyen népszerűtlen. Ez kontraproduktív, mert mégiscsak azt látja a polgár, hogy tulajdonképpen nem tudja kezelni a válsághelyzetet. Ebben az is benne van, amit pont a veszélyhelyzet-meghosszabbítás kapcsán látunk, hogy megkérdőjeleződik, miért éppen jövő nyárig, a választások utánig tart? Most akkor a következő kormánynak a kezébe ad egy ilyen lehetőséget, ami nem is biztos, hogy az Orbán-rendszer lesz már? Ezek azért elgondolkodtatják az embereket, még azokat is, akik adott esetben azon vacillálnak, beoltassák-e magukat, felvegyék-e a harmadik oltást vagy sem, mert úgy gondolják, ja, ez a járványkezelés csak arra kell, hogy politikailag nyerészkedjenek a hatalmon lévők. Azok pedig, akik szembenállnak az Orbán-rendszerrel, és szkeptikusak a járványhelyzettel kapcsolatban, megerősítést kapnak: itt egy mély diktatúra alakul ki Magyarországon. Az Orbán-rendszernek az a rossz szokása, hogy nem beszél, titkolja az adatokat, nagyon demoralizálja a válságkezelést – tette hozzá a szakértő.

Antal Attila káros lépésnek tartja a veszélyhelyzet kivételes meghosszabbítását. Azt mondja, azt támogatni tudná, hogy egy olyan kormány, amelyik felelősen hoz intézkedéseket, meghosszabbíthassa a rendkívüli felhatalmazását. Csak hát az Orbán-rendszer nem ilyen, és nem is erre használja a felhatalmazást, hanem arra, hogy szűkítse az ellenzék mozgásterét. A következő időszak legnagyobb kérdése az, hogy Orbán-rendszer túl tud-e ezen emelkedni, hogy valóban a járvány megfékezésével foglalkozzon. Hiszen lehet látni, hogy szükségesek lehetnek még súlyosabb intézkedések, korlátozások. De minek a rendkívüli jogrend, ha Orbán nem akar ilyen lépéseket tenni? – hívta fel a figyelmet Antal Attila.