Politikai tisztogatást sejt Harangozó Tamás a honvédségi leépítések mögött
Megnehezítette a kormány azoknak a katonáknak az elhelyezkedését, akiket az év elején indult nagy elbocsátási hullámban küldtek el, ugyanis mint kiderült, ők csak előzetes engedéllyel helyezkedhetnek el kormányzati szervnél. Harangozó Tamás, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság MSZP-s alelnöke a honvédelmi miniszterhez fordult az ügyben.
Érthetetlennek tartja Harangozó Tamás, hogy miért van szükség előzetes kormányzati engedélyre azoknak a katonáknak, akiket az év eleji elbocsátási hullámot lehetővé tevő rendelet alapján küldtek el, és kormányzati igazgatási szerveknél, valamint a kormány és a miniszterek felügyelete alá tartozó szerveknél szerettek volna elhelyezkedni. Az MSZP frakcióvezető-helyettese emiatt írásbeli választ igénylő kérdéssel fordult Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterhez.
A 2023 elején hozott, nem nyilvános kormányhatározat értelmében csak külön engedéllyel helyezkedhettek el kormányzati szervnél az év elején tömegesen elbocsátott katonák. Ez a rendelet tette lehetővé a honvédelmi miniszter számára, hogy egyoldalúan elküldhessen olyan 45 év feletti katonákat, akik legalább 25 év szolgálati jogviszonnyal rendelkeztek. Azt nem tudni, hogy pontosan hány katona távozott így, a honvédségi létszámról szóló adatok ugyanis titkosak, de a becslések szerint az érintettek száma több száz és 1800 között mozog. Az RTL honlapján megjelent cikk szerint a határozat az igazgatási szerveknél, valamint a kormány és a miniszterek irányítása alá tartozó szerveknél való elhelyezkedést köti külön engedélyhez, vagyis az érintettek többsége kénytelen volt a piacon munkát keresni, miközben a tudásukat az állami szerveknél inkább hasznosíthatták volna. Harangozó Tamás szerint az érintett katonák nehéz helyzetben találták magukat: a piacon ugyanis nem könnyű 25 évnyi katonai tapasztalattal elhelyezkedni.
„A honvédség után logikus választás lehetne például, hogy valaki a munkaerőhiánnyal küzdő rendőrségnél próbál meg munkát vállalni, de ez a határozat alapján szintén csak kormányzati engedéllyel lehetséges” – hívta fel a figyelmet az MSZP-s politikus az Országgyűlés honlapjára feltöltött írásbeli választ igénylő kérdésében. Hozzátette: „Az állománnyal kapcsolatos vezetői döntések igencsak megtépázták a katonai szolgálattal kapcsolatos bizalmat, különösen, hogy a legfontosabb pozitívuma, a kiszámítható életpályával kapcsolatos elképzelések szűntek meg egyik napról a másikra. Ez annak fényében érthetetlen, hogy a minisztérium ciklusok óta küzd a honvédség létszámának növeléséért”.
Harangozó Tamás azzal érvel: mivel a hírek szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak ellenőriznie kell a határozatban foglaltak betartását, és erről havonta tájékoztatja is a kabinetet, ezért a vonatkozó adatokkal a kormánynak rendelkeznie kell. Erre való tekintettel arra kérte a honvédelmi minisztert, hogy válaszoljon az alábbi kérdésekre:
1. Hány katona szolgálati jogviszonya szűnt meg a 2023. évben?
2. Miért kötik külön engedélyhez az év elején tömegesen elbocsátott katonák kormányzati elhelyezkedését?
3. Hány ilyen kérelem érkezett eddig?
4. Hány kérelmet hagytak jóvá és hányat utasítottak vissza?
Harangozó Tamás kérdésében hangsúlyozta, „amennyiben érdemi választ a feltett kérdésekre adni nem kívánnak, azzal nem csupán tovább rombolják az állomány bizalmát, de világossá is teszik, hogy az elbocsátásokkal nem a tiszti állomány „fiatalítása” volt a cél, hanem egyszerű politikai tisztogatás megvalósítása”.
