Polt Péterék szerint is jogszerű volt a képviselők elleni erőszak

A Legfőbb Ügyészség elbírálta az MTVA székházánál történt események kapcsán az országgyűlési képviselők által tett feljelentések elutasítása elleni panaszokat, és – mivel alaptalannak találta – elutasította azokat – derül ki az ügyészség közleményéből.

Mint írják, a döntés előzménye, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) elbírálta az MTVA székháznál 2018. december 16-án és 17-én történt események miatt országgyűlési képviselők és más személyek által tett feljelentéseket az azokról készült – 2500 GB terjedelmű, mintegy 1000 óra tartalmú – felvételek alapján. A KNYF az országgyűlési képviselők sérelmére hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt tett feljelentéseket elutasította. Az elutasító határozat ellen a feljelentő országgyűlési képviselők panasszal éltek, és büntetőeljárás lefolytatását kérték.

Vitatták a határozat megállapításait: sérelmezték, hogy a határozat nem tartalmazta, milyen magatartást tanúsítottak, a mentőket mikor értesítették és azok mikor érkeztek az épület elé. A panaszosok kétségbe vonták a határozat azon jogi megállapításait is, mely szerint az MTVA közérdekű üzem, a képviselők ott nem folytattak jogszerű eljárást, illetve a biztonsági őrség jogszerűen lépett fel velük szemben.

A döntés indoklásaként az ügyészség közleményében azt írja:

A panasz alapján felmerül a kérdés, hogy az országgyűlési képviselők az MTVA székháznál hivatalos személyként jártak-e el.

A hivatalos személy elleni erőszakot csak a jogszerűen eljáró hivatalos személlyel szemben lehet elkövetni. Az országgyűlési képviselő – a rá vonatkozó jogszabály szerint – jogszerűen jár el, amikor a közintézménybe belép, ott felvilágosítást kér. Az MTVA székházban tartózkodó országgyűlési képviselők – a jogszerű belépésen és felvilágosítás kérésen túl, erre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás nélkül – a köztévé műsorában a saját és a velük a helyszínre együtt érkező tüntetők politikai követeléseit akarták beolvasni vagy beolvastatni. Ennek érdekében a közlemény szerint jogalap nélkül be akartak jutni a szerkesztőségekbe, a stúdiókba és az azokhoz tartozó vezérlőkbe. „A képviselők szándéka tehát nem a felvilágosítás kérésre irányult, nem jogszerűen jártak el, akciójuk politikai jellegű volt, így őket a fokozott büntetőjogi védelem nem illette meg” – tették hozzá.  

Az országgyűlési képviselők a biztonsági őrség tájékoztatása, figyelmeztetése és egyértelmű tiltása ellenére megpróbáltak bejutni az MTVA székház szerkesztőségeibe, az élő adást készítő stúdióba, a vezérlőkbe, amellyel az élő adást zavarták volna, a közérdekű üzem rendeltetésszerű működését akadályozták, illetve veszélyeztették volna. 

Az ügyészség szerint a Fegyveres Biztonsági Őrség a rájuk vonatkozó jogszabály alapján törvényesen és megalapozottan lépett fel, az arányosság követelményét betartották, a képviselőkkel szemben alkalmazott testi erővel történő kényszerítés jogszerű és biztonsági szempontból szükségszerű volt. „Minderre ugyanis akkor került sor, amikor a képviselők lezárt, védett területre kívántak bemenni. A jogszerűen alkalmazott testi kényszernek pedig a képviselők ellenszegültek” – teszik hozzá.

A képviselők állításával szemben nem tekinthető jogtalannak, hogy a helyszínen tartózkodó rendőrök az MTVA székházába nem mentek be.

„Az országgyűlési képviselők jogszerűtlenül, képviselői jogosultságukkal visszaélve jártak el, ebből következően a fegyveres biztonsági őrség velük szemben jogszerűen intézkedett. Ezért a rendőri intézkedésre alapot adó, országgyűlési képviselők sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja nem merült fel” – írják, hozzátéve: Az intézkedés elmaradása a helyszínen szolgálatot teljesítő rendőrök terhére nem róható, hivatali visszaélést vagy bűnpártolást nem követtek el.

További kérdésként merült fel a panasz kapcsán, hogy az MTVA székházában a közérdekű üzem működése megzavarásának bűntette elkövethető-e.

A Büntető Törvénykönyv szerint közérdekű üzemnek tekinthető az elektronikus hírközlő hálózat. Az MTVA székház, illetve annak éppen azon részei, amelyekbe a képviselők be akartak jutni – így a stúdiók, szerkesztőségek, vágószobák – egyértelműen az elektronikus hírközlő hálózat részét képezik, hiszen az elektronikus hírközlés területén használt infrastruktúra részei, így közérdekű üzemnek minősülnek.

A panaszokban írtakkal ellentétben a feljelentést elutasító határozat részletesen tartalmazza, hogy az MTVA épületében tartózkodó képviselők közül ki lépett fel támadólag a biztonsági őrség tagjaival szemben, és mindennek során pontosan milyen magatartást tanúsított. A határozat – a panaszban foglaltaktól eltérően – nem kelti azt a látszatot, hogy minden, az MTVA épületében tartozódó személy támadólag lépett volna fel.

A közlemény szerint az egyik panasszal szemben a mentők értesítésének időpontja az ügy megítélése kapcsán nem bír jelentőséggel. Megérkezésük és az egyik képviselőhöz történő kísérésük között eltelt rövid időt a határozat tartalmazza, ennek kapcsán segítségnyújtás elmulasztása, illetve kényszerítés bűncselekménye nem merült fel. A képviselő állításával szemben, a bűnpártolás gyanúja sem merült fel, ugyanis az MTVA valamennyi, így az adott képviselővel szembeni intézkedésről készült felvételt is átadta.   A Legfőbb Ügyészség megállapította, hogy a feljelentést elbíráló Központi Nyomozó Főügyészség jogi álláspontja megalapozott volt, és önmagában az a tény, hogy a panaszos nem ért egyet a határozat ténymegállapításaival, a határozatban írtakat nem teszi megalapozatlanná.

„A Legfőbb Ügyészség mindezek miatt a panaszokat elutasította. Egyben a határozatában tájékoztatta az érintetteket a hivatalos személy elleni erőszak bűntette és a segítségnyújtás elmulasztásának vétsége vonatkozásában a pótmagánvádlóként történő fellépés lehetőségéről”

– olvasható a közleményben.