A Fidesz frakciója Tatán koszorúz, miközben az Országgyűlés államfőt választ
A Fidesz frakciója nem vesz részt a köztársasági elnökről szóló parlamenti szavazáson, hanem a tatai ’56-os emlékműnél koszorúz – értesült a Telex. A Fidesz és a KDNP korábban már jelezte, hogy távol marad az új államfő megválasztásától.
A Tisza Párt frakciója szombaton döntött arról, hogy Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli a köztársasági elnöki posztra. A döntés után Magyar Péter és Bujdosó Andrea frakcióvezető személyesen tájékoztatták Bakát, aki a Telex szerint elfogadta a felkérést.
Bujdosó Andrea hétfőn hivatalosan is benyújtotta a Tisza-frakció nevében a Baka András jelöléséhez szükséges 140 ajánlást. Az Országgyűlés kedden 14 órakor, titkos szavazáson dönt a köztársasági elnök személyéről, az eredményt várhatóan 15 órakor hirdetik ki.
Az új államfő augusztus 19-én léphet hivatalba. Megbízatása az Alaptörvény 17. módosítása alapján az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól.
A Fidesz és a KDNP azzal indokolta távolmaradását, hogy illegitimnek tartja Sulyok Tamás eltávolítását. Bóka János korábban úgy fogalmazott: „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt. Magyarország utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják.”
Baka Andrást a forrás szerint egy 1956-os és egy 2006-os ügyben hozott korábbi ítélet miatt is bírálták. Rétvári Bence a Facebookon azt állította, hogy Baka az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagjaként „felmentette” az 1956-os sortűzperek egyik vádlottját, Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke pedig a parlamentben arról beszélt, hogy Baka megtagadta a jóvátételt „a 2006-os politikai terror áldozataitól”.
A Telex a Lakmusz írására hivatkozva azt írta: a Baka András által is támogatott 2008-as EJEB-ítélet nem mentette fel Korbely Jánost, és nem a büntetőjogi felelősségét vizsgálta, hanem azt állapította meg, hogy az elkövetés idején fennálló jog alapján a cselekmény emberiség elleni bűncselekményként való minősítése nem volt kellően megalapozott. Az EJEB 2009-ben jóváhagyta a Korbely ötéves szabadságvesztéséről szóló korábbi ítéletet is.
