PSZ: a pedagógusok kerüljenek előre az oltási tervben
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felmérést készített, hogy pontos képet kapjanak arról: miként érintette a pedagógusok és a köznevelésben dolgozók munkáját, egészségét a koronavírus-járvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések. A vártnak megfelelően legnagyobb arányban az általános iskolákban, a szakközépiskolákban és az óvodákban dolgozók kapták el a koronavírus-fertőzést. A fiatalabb generációhoz tartozó pedagógusok körében sokkal magasabb a fertőzöttségi arány, mint a 60 évesnél idősebbeknél. Azok, akik tavasszal és ősszel is digitálisan tanítottak kimerültek és fásultak.
A 21 Kutatóközpont 2020 decembere és januárja között végzett online kérdőíves kutatást a pedagógusok körében a Pedagógusok Szakszervezete segítségével. A kérdőívet 1263 pedagógus válaszolta meg, a minta három dimenzió szintjén (kor, régió, iskolatípus) reprezentálja a Magyarországon dolgozó pedagógusok véleményét.
A 2020 tavaszi tantermen kívüli oktatásra való átállás meglepetésszerűen érte mind a pedagógusokat, mind a diákokat. Bár a pedagógusok 57 százaléka elvégzett már valamilyen tanfolyamot a digitális oktatásról az elmúlt négy év során, többségük (60 százalék) mégsem rendelkezett elegendő kompetenciával ahhoz, hogy kellőképpen, magabiztosan, és maradéktalanul el tudják látni a feladataikat, se a tavaszi, se az őszi hullámban.
Alig több, mint a pedagógusok fele (51 százalék) kapott munkáltatójától segítséget az átállás pillanatában. Legkevésbé az óvodapedagógusok, a szakiskolában oktatók, valamint az általános iskolában tanítók számíthattak segítségre, míg a különböző gimnáziumokban és középiskolákban dolgozó tanárok jobban tudtak támaszkodni a munkáltatójukra.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy azon pedagógusok, akik informatikai problémával szembesültek (55 százalék) leginkább a közvetlen környezetükhöz fordultak segítségért, kollégáiktól (67 százalék) családtagjaiktól (55 százalék) kértek tanácsot. Önálló kutatómunkát az interneten 47 százalékuk végzett azért, hogy megoldják a fennálló számítástechnikai nehézségeiket.
A digitális oktatás időszaka keveseknek hozta meg a kedvét, hogy a járvány után több digitális eszközt használjon oktatása során. Az oktatók többsége inkább a hagyományos tanrendet választaná (56%) a második félévben, 26 százalékuk hibrid oktatást szeretne, és csupán 19 százalékuk oktatna továbbra is digitális tanrendben. A legkevésbé azok vágyódnak vissza a személyes oktatásra, akik az utóbbi két félév során digitális formában tanítanak/tanítottak.
Minél több tapasztalatot szereznek az oktatók a digitális távoktatásban, annál inkább „jönnek bele” és szoknak hozzá a már nem is annyira új oktatási formához és választanák inkább azt a jövőben is, amíg a járvány elcsendesedik az országban.
A kutatás a diákokra a pedagógusok szemüvegén keresztül fókuszált. Arra kérték az oktatókat, hogy értékeljék a diákok eszközzel való ellátottságát, digitális-, és alkalmazkodó képességeit. A pedagógusok véleménye szerint ugyan a diákok családjainak többségében megfelelő minőségűek az eszközök, de több családban érzékelhető a megfelelő minőségű eszköz hiánya (64 százalék). A közoktatásban tanuló diákok 54 százalékának jóra és/vagy kiválóra értékeli az oktatója a digitális képességeit, ugyanakkor a diákok 27 százalékának 15 elégséges ez a képessége. Ezzel, ha nehezen is, de részt tudnak/tudtak venni a digitális oktatásba. Meglévő digitális képessége a tanulók 7 százaléknak elégtelen. A diákok legnagyobb hányada (54 százalék) apróbb problémákkal, de tud/tudott alkalmazkodni az eddigiek során a digitális oktatáshoz. A pedagógusok szerint a diákok megközelítőleg harmada (30 százalék) nehezen, de végül tud/tudott alkalmazkodni az új helyzethez. Semmilyen problémát a diákok csupán kis hányadának, 6 százalékának nem okozott az átállás.
A kutatásban az oktatók egészségügyi helyzetére is kitértek. A pedagógusok 19 százaléka igazoltan átesett már a koronavírus fertőzésen. Az első hullámban csak elenyésző számban, zömében a második hullámban kapták el a vírust. Többségük nem érzi/érezte magát biztonságban a munkavégzése közben az iskolában. Mindemellett az oltási kedv körükben magasabb, mint a teljes társadalomban mért hajlandóság.
A felmérést bemutató sajtótájékoztatón Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke szorgalmazta, hogy a pedagógusok az oltási tervben kerüljenek előre, sok a személyes kapcsolat, kiemelten kell kezelni ezt a társadalmi csoportot. „Hihetetlenül fontos”, hogy nem szabad tovább terhelni a pedagógusokat és az oktatásban dolgozókat - hangsúlyozta.
