Putyin a Távol-Keletről és a Karib-tengerről fenyeget

Nagy Mariann 2024. június 19. 15:20 2024. jún. 19. 15:20

Vlagyimir Putyin orosz elnök arról tárgyal az észak-koreai államfővel, miként kaphatna tőle további fegyvereket, lőszert, rakétákat ukrajnai háborújához. Viszonzásul a súlyos gazdasági gondokkal küzdő diktatúra élelmiszert és egyéb támogatást kér, egyebek mellett atomerejének és ballisztikus rakétáinak fejlesztéséhez, amelyekkel, amint hirdeti, az Egyesült Államokat is el tudja érni. 

Moszkva és Phenjan együttműködésének súlyos előzményei vannak. 1950-ben Sztálin határozta el, hogy a világháború után kettéosztott félsziget északi részén létrehozott csatlós államának csapatai rohanják le a Nyugat-barát Dél-Koreát. A váratlan agresszió olyan jól sikerült, hogy az északiak rövid idő alatt a Dél nagy részét elfoglalták. Ezután az ENSZ határozata alapján túlnyomórészt amerikai csapatok, 21 ország katonáinak támogatásával, igen kemény harcokban foglalták vissza a déli országrészt. A több mint hároméves háborúnak mintegy 3 millió halottja volt, a polgári lakosság nagyobb veszteségeket szenvedett, mint a II. világháborúban, és az ország mindkét része javarészt elpusztult.

A Szovjetunió felbomlása után annak kapcsolatai Észak-Koreával elhalványultak, és Putyin személyében (aki 2000-ben, elnöksége elején járt ott), 24 év után először látogatott most el szovjet/orosz vezető ismét az országba. A kapcsolatok már tavaly megélénkültek: Putyin szeptemberben vendégül látta Kim Dzsong-unt az orosz Távol-Keleten. Megmutatta neki a vlagyivosztoki űrközpontot, az ottani fegyvergyárakat, majd újólag és előre is köszönetet mondott Phenjan támogatásáért. „Nagyra értékeljük, hogy a KNDK szilárdan támogatja Oroszország különleges katonai műveletét Ukrajnában” – nyilatkozta. 

A háttér nyilvánvaló: Oroszországnak szüksége van fegyverekre, különösen lőszerre. Észak-Korea rendkívül előnyös szállító, mert raktáraiban rengeteg, hajdan a szovjetek által szállított hadfelszerelést, de főként az annak idején kapott lövegekhez, rakétavetőkhöz szükséges lőszert tárol. Fegyverei között ballisztikus rakéták és kilövő berendezések is vannak, mintegy 700 kilométeres hatótávolsággal. Becslések szerint Észak-Korea vagy 5 millió tüzérségi lövedéket szállított már le az oroszoknak. Bizonyítékok vannak arra, hogy lőszerrel megrakott konténerek ezrei kerültek már tengeri úton orosz területre. 

Mivel az ENSZ-szankciók súlyosan érintették az észak-koreai gazdaságot, viszonzásul nem kevesebb orosz konténer visz élelmiszert és más javakat az állandó élelmezési nehézségekkel küzdő országba. Mivel az nukleáris fegyverkezése miatt ENSZ-tilalom alatt áll, más ország nem kereskedhet vele. A szorult helyzetben a rendszer által bevetett hekkerek orosz segítséggel sikerrel dolgoznak azon, hogy csalásokkal kriptovaluta összegeket lopjanak az interneten és Phenjan jól keres kábítószer-üzletekkel is.

Kim többek között azzal is viszonozhatja az orosz támogatást, hogy további „vendégmunkásokat” ad. Jóllehet ENSZ-határozat tiltja észak-koreai munkások oroszországi foglalkoztatását is, Moszkva örömmel importálja ezt az olcsó és megbízható munkaerőt. A vizsgálatok szerint tavaly több ezer koreai dolgozott  főként Szibériában, annak ellenére, hogy az ENSZ előírásai szerint azokat 2019 végére ki kellett volna vonni. 

Az Észak-Koreával kapcsolatos legnagyobb aggodalom az, hogy a kemény kommunista diktatúra nagy erőfeszítéseket tesz atomerejének fejlesztésére. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet minap kiadott jelentése szerint az országnak már 90 nukleáris fegyver gyártására elegendő hasadóanyaga van és mintegy 50 atom-robbanófejjel rendelkezik. Valószínű, hogy Kim további támogatást fog kérni Putyintól atomiparának korszerűsítéséhez. 

Sajátos fejezete volt Észak-Korea és a Nyugat viszonyának, amikor Donald Trump amerikai elnök 2019-ben tárgyalásokra hívta az észak-koreai elnököt, akit addig lebecsülően csak „Little Rocket Man”-ként emlegetett. Trump az első találkozó után lelkesen méltatta partnerét, mondván, hogy milyen sikeresen haladtak előre tárgyalásaik a KNDK atomfegyverkezésének leállításáról. Azután a második találkozón kiderült, hogy a Svájcban iskoláztatott diktátor blöffölt, sokkal okosabb, mint a diplomáciában teljesen tájékozatlan amerikai elnök. Miután semmit nem sikerült elérnie, a handabandázó Trump elhallgatott.

Utóda, Joe Biden ismételten figyelmeztetett arra, hogy Putyin nem áll egyedül. Agresszióját támogatja Kína, Irán, a KNDK és más önkényuralmak. Mostani phenjani útjával az orosz elnök ezt kívánja hangsúlyozni. Pár nappal korábban orosz hadiflotta-csoport érkezett „baráti látogatásra” Kubába. A hajóraj az Atlanti-óceán északi részén, az Egyesült Államok és Kanada partvidékeinek közelében folytatott hadgyakorlatai után állt meg Havannában, jelezve: nem csak a Távol-Keleten, hanem az USA szomszédságában is van támaszuk.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom