Putyin háborújától egész Európában megrendült a biztonság
Az Európai Unió nem képes egységesen cselekedni, különösen akkor, ha egyhangú döntés szükséges valamely határozott lépéshez. Ennek ellenére, egyre biztosabbnak tűnik a felismerés, hogy Európa csak közösen lehet képes hatékonyan választ adni a kihívásokra, mert egyetlen országnak sincs meg az ereje önállóan befolyásolni az eseményeket. Így jellemezte a kontinens politikai állapotát a KlikkTV Tíz című műsorában Herman János, az első Orbán-kormány külügyi államtitkára, majd Magyarország NATO-nagykövete.
Egy korábbi igazságot említett a beszélgetés elején: könnyebb egy háborút elkezdeni, mint befejezni, különösen, ha egyik fél sem szenved gyors vagy teljes vereséget. Oroszországról nagyon nehéz elképzelni feltétel nélküli kapitulációt, ezért a háború, illetve a válság elhúzódására kell felkészülni, ami komoly bizonytalanságot hoz Európa biztonságába.
Ez a háború katalizátorként szolgálhatna a szorosabb európai együttműködésre, illetve segíthetne az egységesebb, akcióképes Európa kialakulásában, de ahhoz az európai államoknak konkrét garanciákat kellene vállalniuk Ukrajna biztonságáért egy jövőbeli békeszerződés részeként. Komoly felelősségvállalási pont lehetne az EU számára, amennyiben készen állna arra, hogy közös európai erőkkel álljon ki Ukrajna és saját biztonsága mellett.
Szóba kerültek a súlyos gazdasági kihívások, folyik a vámháború, amely egyirányú támadásokkal kezdődött, de a visszavágások sem maradtak el. A szakértő szerint az EU a jelenlegi vámmegállapodással egyoldalú kedvezményeket adott az amerikai félnek, s ezzel a korábbi, évtizedek óta tartó világkereskedelmi megállapodásokat felülírták. Európa kettős nyomás alatt áll: egyrészt Oroszország, amely gyengíteni és széttörni akarja az uniót, másrészt az Egyesült Államok, amely ugyancsak kritikus az EU intézményeivel szemben.
A beszélgetés mélyebbre megy a politikai és stratégiai kérdésekben is. Hermann János rámutat arra, hogy a demokráciák hatékonysága csökkenőben van, ami részben az egyének, elsősorban karizmatikus, akár destruktív vezetők megjelenésének számlájára írható. Trump példája jól mutatja, hogy egyetlen ember is képes lehet radikálisan befolyásolni a nemzetközi folyamatokat, gyengíteni a demokratikus normákat és átlépni bizonyos értékeken.
Az Európai Unió gazdasági és katonai potenciálját Hermann János jelentős erőnek látja, azonban ennek nem képes érvényt szerezni az összefogás hiánya és az intézményei gyengesége miatt. A Maastrichti szerződés óta megállt az integráció mélyítése, helyette a tagbővítések gyorsultak fel, ami tovább nehezítette az egységes fellépést. Az európai politikusok többsége gyenge parlamenti pozíciókkal küzd, ami fékezi a bátor döntések meghozatalát. A volt külügyi államtitkár úgy látja, az unió fennmaradása és fejlődése mára az életünk szerves része lett, de a jövő megkövetelné a világpolitikai szereplők – Franciaország, Németország vagy Olaszország – nemzetközi súlyának megőrzését is.
Magyarország helyzete súlyos kihívásokkal teli, a jelenlegi kormány a nemzetközi jog és az EU ellen is fellép, ezzel kockáztatva a nemzetközi együttműködés alapjait. Rámutatott: a hidegháború végén a nyugati demokráciák befolyása kiterjedt a keleti térségek felé, most az inga visszafelé mozog, Magyarország számára a következő évtized történelmi tétje az, hogy melyik oldalon áll majd, amikor megáll. A nyugati integráció és értékek mellett, vagy a keleti, autoriter befolyás alatt?
