Így mérünk mi: tovább drágulnak az élelmiszerek, bár kissé lassuló ütemben

Nagy kiugrások jellemezték az élelmiszerárak augusztusi alakulását. A bevásárlókosarunkba került élelmiszerek közül néhánynak számottevően bezuhant az ára az előző év augusztusához képest, miközben másoké hasonló mértékben drágult. Ami érdekes, az olcsóbbá – pontosabban kevésbé drágává – vált élelmiszerek átfedést mutatnak a Központi Statisztikai Hivatal által (igaz egy hónappal korábban mért) akkor éppen csökkenő áron kínált termékfajtákkal – ilyenek a tejtermékek, a párizsi, a liszt vagy a csirkehús. Az ellenkező oldalon például a tojás itt is és ott is kétszámjegyű áremelkedést produkált egy év alatt, miként az idényáras zöldségek is. Habár a mi mérésünk augusztusra, a KSH hivatalos adata pedig még júliusra vonatkozik, a trend egyértelmű. (A hivatalos adatot a KSH szeptember 9.-én teszi majd közzé, az augusztusi inflációs gyorsjelentésében.)  

Forrás: saját gyűjtés

S ha már a trendeknél tartunk. Habár a KSH és a mi saját élelmiszerkosarunk által mért éves áremelkedési ütem havi szinten jellemzően eltér (a mienk rendre gyorsabb élelmiszerinflációt jelez, mint a hivatalos, s nagyobbak a kilengések is), de a trend ugyanabba az irányba mutat. Csak néhányszor fordult elő, hogy az árváltozás iránya eltért volna egymástól azóta, hogy három éve elkezdtük mérni a saját mutatónkat.

Forrás: KSH és saját gyűjtés

Akármilyen élelmiszerinflációs adatot is hoz ki augusztusra a KSH, egy biztos, az árrés-stopot a kormány novemberig meghosszabbította, dacára annak, hogy szakmai körökben tiltakoztak a lépés ellen, aminek a hatásait borúsan látják, s ami nagyobb károkat okoz, mint amekkora hasznot esetleg hajt. Az Országos Kereskedelmi Szövetség arra figyelmeztetett, hogy havonta 13 milliárd forintos veszteséget okoz a kereskedőknek ez a központi állami intézkedés. Az is általános vélemény, hogy elbocsátásokat és boltbezárásokat eredményezhet a kiskereskedelemben, a majdani kivezetése pedig ársokkot fog okozni (magyarra lefordítva hirtelen drágulást). Molnár László, a GKI szakmai vezetője a Hírklikknek pedig azt fejtegette: már jó ideje, a kezdetektől lehetett tudni, hogy az árrés-stop zsákutca. A kereskedelmi láncok megpróbáltak olyan megoldást találni, ami a kormánynak, a kereskedőknek és a beszállítóknak is megfelelhet, igyekeztek rábeszélni a beszállítókat, hogy mérsékeljék az áraikat, ezzel az árrések esetében meg lehetett volna oldani az előírt csökkentést. Egy-két hónap alatt kiderült, hogy ez az út nem járható. 

Így mérünk ki

Mint a Hírklikk olvasói már megszokhatták, az élelmiszerárak bő két és fél évvel ezelőtti elszabadulása óta hónapról hónapra mi is közzétesszük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozását. Az élelmiszer-kosarunk tartalma az adatfelvétel módja miatt technikai okkal magyarázhatóan nem egyezik meg a megelőző havi kosaraink tartalmával: a cikk szerzője által kedvelt online élelmiszer „ábécé” felületén mód van visszanézni az egy évvel korábbi saját vásárlási számlákat, így annak egyes tételeit össze lehet hasonlítani az egy évvel későbbi – esetünkben most éppen a 2025. augusztusi – árakkal. Ám az egy évvel korábbi, éppen terítéken lévő hónapban nem feltétlenül ugyanazok a termékek kerültek a mi kosarunkba, mint most, így értelemszerűen a vásárlói kosaraink is eltérnek egymástól. Így a mi „inflációink” nem reprezentatív (már csak azért sem, mert a saját fogyasztásunkat és nem az átlagosat képviseli), nem tudományos, de augusztusban is iránymutatónak mondható. És az biztos, hogy mi ennyivel fizettünk többet az idén júliusban ugyanazért (márka, kiszerelés, besorolás) a termékért, mint egy évvel korábban.