Putyin mást gondolna, mint az emberei?

„Hogyan válaszolna azoknak, akik azt mondják, hogy a Szovjetunió gyarmati hatalomként viselkedett akkor, amikor Magyarországra 1956-ban és Prágába 1968-ban tankokat küldött a nagyobb szabadságot követelő tömeges tiltakozások leverésére” – hangzott a kérdés, amire Putyin azt fejtegette, hogy már régen elismerték, hogy a Szovjetunió politikája elhibázott volt, és csupán feszültséget szított a kapcsolatokban. A külpolitikában semmi olyat nem szabad tenni, ami közvetlenül ellentétes más népek érdekeivel.

Putyin arra is rámutatott, hogy a nyugati országok, mindenekelőtt az Egyesült Államok ugyanazt a hibát követik el, amit akkoriban a Szovjetunió elkövetett. Azaz: nyomást gyakorolnak a szövetségeseikre, az úgynevezett partnereikre. Nincsenek barátaik, csak érdekeik vannak. Ez a jól ismert brit formula folytatása.

Úgy tűnik – jegyezte meg a BBC – , hogy Putyin mást gondol a Szovjetunió magyarországi és csehszlovákiai beavatkozásáról, mint egyes, az elnök belső köreihez tartozó emberek. Augusztusban a Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó által írt történelemtankönyv azt állította, hogy az 1956-os magyar forradalom fasiszta felkelés volt, amit a Nyugat szervezett, egyben hibának minősítette a szovjet csapatok 1990-es kivonulását Magyarországról.

A magyar politikusok és történészek bírálták a tankönyvet. Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője szerint „az inhumánus diktatúrák inhumánusak és diktatúrák maradnak akkor is, ha valaki elkezdi őket kedvező színben ábrázolni”. Szijjártó Péter külügyminiszter annyit mondott: „Vannak a magyar történelemben olyan témák, amelyekről nem nyitunk vitát senkivel. Az 1956-os forradalmárok a hőseink.”