Putyin „neveltjeként” Orbán komoly biztonsági kockázat Európában
Orbán Viktor magyar miniszterelnök „biztonsági kockázatot" jelent, vagy „csak veszekedős” – ezt elemezte a második legnagyobb német közszolgálati tévécsatorna a híradóműsorában.
Emlékeztetett rá, hogy az EU döntései újra és újra kudarcba fulladnak a magyar vétó miatt, és egyre hangosabbak a követelések, hogy ennek a függőségnek véget kell vetni.
Györkös Péter magyar nagykövet a ZDF-nek adott interjújában azt fejtegette: „Magyarországnak nincs gondja a bírálatokkal, sőt, készek vagyunk a heves vitára. De a vitának produktívnak kell lennie. Aki megpróbál minket térdre kényszeríteni, az biztosan kudarcot vall”.
Az összeállítás szerzője rámutatott: a múlt heti csúcson megmutatkozott, hogy milyen nehéz lehet a döntés meghozása, ha az asztalnál ott ül egy olyan valaki is, mint Orbán Viktor, és ez különösen érvényes a konszenzust követelő döntésekre.
Ezúttal Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről kellett dönteni, és Olaf Scholz német kancellár kezdeményezésére Orbán hagyta magát meggyőzni, hogy a szavazáskor menjen ki a teremből, így 26 tagállam vezetői kedvező döntést tudtak hozni.
Ilyen trükköt azonban nem mindig lehet alkalmazni, és Orbán gyakran áll a többi uniós tagállam útjába, a bírálói egyenesen azzal vádolják, hogy zsarolást vet be.
A magyar nagykövet határozottan visszautasította a zsarolás vádját. Szerinte éppen, hogy Magyarországot zsarolták az elmúlt években a brüsszeli támogatásokkal. Györkös bírálta az EU olyan jelzéseit, hogy „Magyarországot ki kell éheztetni, vagy „a magyar gazdaságot tönkre kell tenni”, mert ez nem vezet célra, ehelyett végre „pragmatikus megoldásokról kell beszélni”.
A csúcs előtt jelentették be, hogy felszabadítják a jogállamisági problémák miatt befagyasztott összegek egy részét Magyarország számára. Ha ezzel Orbánt a vétó feladására igyekeztek rábírni, akkor Európa dilemmában van.
Mostanra már számos tagállamot idegesít a magyar kormányfő. Michael Roth, a német SPD külügyi szakértője egy tévéinterjúban „Európa egyik legnagyobb biztonsági kockázatának” minősítette Orbánt, rögtön Putyin után. Rámutatott: az EU és sok tagállami vezető „mesze túl sokáig volt elnéző Orbánnal szemben, aki nem is először zsarolja meg az uniót” – mondta. Orbánt „Putyin neveltjének” minősítette, és felszólította az Európai Uniót, hogy „találjon új módot Orbán kezelésére”.
Roderich Kiesewetter, a CDU külpolitikai szóvivője hangsúlyozta: a csúcs eredménye Putyin kezére játszik. Követelte, hogy a tagállamok vegyék fontolóra, hogy a konszenzus követelménye még tartható-e, és hogy ennyire függővé teheti-e magát egyetlen államtól.
Ezzel szemben Tino Chrupalla, az AfD elnöke szerint Orbán Viktor „Európa és a tagállamok érdekében cselekszik”, és Ukrajna ügyében fennáll a veszély, hogy egyre inkább belekeveredünk ebbe a háborúba”.
Györkös nagykövet szemében is központi kérdés, hogy „az EU és a NATO hibás stratégiát akar követni, mindig csak az A tervre van tekintettel. Györkös emellett vitát követelt egy B tervről.
Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország megvétózta az Ukrajnának nyújtott további segítséget, a nagykövet hangsúlyozta: „nem ellenezzük a finanszírozást, mellette vagyunk, csak nem az EU közös költségvetéséből”.
Ukrajna számára a csúcs a magyar vétó ellenére sikert jelent, mert a tagállamok nyilvánvalóvá tették, hogy szükség esetén – ha Budapest marad a vétónál – más megoldást találnak az 50 milliárd eurós összeg folyósítására.
