Radnóti Zoltán rabbi: Magyar Péter jól teszi, hogy óvatos a Közel-Kelet témában

A rabbi feladata nem a hallgatás, hanem az erkölcsi iránytű

A beszélgetés elején az a kérdés került elő, hogy egy egyházi vezetőnek szabad-e közéleti ügyekben megszólalnia. A műsorvezető arra emlékeztetett, hogy korábban sokan azt várták el az egyházaktól: ne politizáljanak, ne próbálják befolyásolni híveik politikai gondolkodását. Radnóti Zoltán azonban visszautasította azt az értelmezést, hogy közéleti Facebook-bejegyzései politikai állásfoglalások lennének.

Mint fogalmazott, a Tóra azt tanítja, hogy az igazságot kell követni, ezért amikor hazugságot lát, kötelességének érzi megszólalni. Szerinte a rabbi feladata nem merül ki az istentiszteletek vezetésében, az esketésekben vagy a prédikációkban, hanem erkölcsi iránytűként is szolgálnia kell közössége számára.

Úgy vélte, a mai világban már nem léteznek élesen elkülönülő szerepek, amikor egy orvos kizárólag gyógyít, egy újságíró csak cikkeket ír, vagy egy jogász kizárólag jogászkodik. A rabbiknak is van társadalmi felelősségük, ezért nem maradhatnak csendben olyan kérdésekben, amelyek erkölcsi természetűek.

Példaként említette az egészségügy állapotát is. Ha egy orvos egy omladozó kórházban dolgozik, szerinte kötelessége szót emelni a körülmények miatt, mert azok a betegek testi és lelki állapotára egyaránt hatással vannak. Ugyanez igaz a rabbikra is: ha mesterséges intelligenciával előállított hamis képekkel próbálnak lejáratni embereket, vagy dehumanizáló nyelvezet jelenik meg a közéletben, akkor fel kell emelniük a hangjukat.

Radnóti külön hangsúlyozta, hogy ez minden politikai oldalra egyformán vonatkozik. Elmondta, néhány perccel a műsor előtt is látott egy bejegyzést, amelyben Adolf Hitlerhez hasonlították a miniszterelnököt, amit elfogadhatatlannak nevezett. Véleménye szerint lehet valakit bírálni vagy nem támogatni, de a hitlerezés és a nácizással való dobálózás nem kritika, hanem történelmi hazugság.

A holokauszt nem politikai hasonlat

A rabbi szerint különösen aggasztó jelenség, hogy az elmúlt években egyre többen használják a holokausztot hétköznapi politikai vitákban hasonlatként. Digitális holokausztról, népirtásról vagy diktatúráról beszélnek olyan helyzetekben is, amikor valójában közösségi médiás korlátozásokról vagy politikai konfliktusokról van szó.

Radnóti ezt az oktatás kudarcának nevezte. Azt mondta, aki a holokausztot bármilyen hétköznapi sérelemmel egy szintre helyezi, az történelmileg analfabéta.

Személyes tapasztalatairól is beszélt. Nyaranta rendszeresen járja azokat a vidéki településeket, ahonnan 1944-ben deportálták a zsidó lakosságot, és megemlékezéseket tart. Ilyenkor gyakran arra kéri a résztvevőket, hogy néhány percre álljanak ki a tűző napra, majd próbálják elképzelni, mit jelenthetett napokon át zsúfolt marhavagonban utazni Auschwitz felé.

Megrázó példát is felidézett egy nemrég eltemetett holokauszt-túlélő életéből. A férfi hat-hét éves gyermekként élte át a deportálást, és egész életében ugyanaz a kép kísértette: a vele szemben ülő ember a vagonban felvágta az ereit, a vér pedig a gyermek arcára fröccsent. Radnóti szerint egy ilyen trauma után különösen fájdalmas azt látni, hogy ma politikai vitákban könnyedén dobálóznak a náci vagy hitleri jelzőkkel.

Úgy fogalmazott, ez valójában a holokauszt relativizálása, amely súlyosan sérti az áldozatok emlékét és eltorzítja a történelmi valóságot.

Izrael támogatása és a magyar politika

A beszélgetés második felében a hazai zsidóság és Izrael kapcsolatáról, illetve a magyar kormányok közel-keleti politikájáról esett szó. A műsorvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a neológ közösséget sokan a korábbi politikai ellenzékhez közelebb állónak tartották, miközben Orbán Viktor kormánya következetesen Izrael mellett állt a nemzetközi vitákban.

Radnóti szerint az izraeli politikai rendszer sajátosságait Magyarországon gyakran félreértik. Benjamin Netanjahu pártja ugyan a legerősebb politikai erő, de a töredezett parlamenti rendszerben koalíciók révén tud kormányozni, ezért támogatottsága korántsem olyan elsöprő, mint ahogyan azt sokan gondolják.

Úgy vélte, a nemzetközi médiában gyakran démonizálják az izraeli miniszterelnököt, miközben Izrael biztonsági helyzete sokkal összetettebb annál, mint amit kívülről látni lehet.

A magyar külpolitika kapcsán úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor számára Izrael támogatása politikailag is előnyös volt, hiszen ezzel erős kapcsolatot épített ki az Egyesült Államokkal és olyan nemzetközi pozíciókat szerzett, amelyekből Magyarország is profitált.

A jelenlegi kormány Izrael-politikáját illetően ugyanakkor derűlátó. Emlékeztetett arra, hogy Magyar Péter egyik első nyilvános útja a Holokauszt Emlékközpontba vezetett, amit fontos gesztusnak tartott. Szerinte ez világos jelzés volt arra, hogy az új politikai vezetés tisztában van a történelmi felelősséggel.

A rabbi ugyanakkor úgy látja, az új kormány még keresi saját álláspontját a közel-keleti konfliktusokban. Elmondása szerint a kampány idején több politikus is szakértőket kérdezett arról, hogyan érdemes értelmezni az izraeli–palesztin konfliktus fejleményeit, mert rendkívül összetett térségről van szó, ahol könnyű téves következtetésekre jutni.

Éppen ezért nem tulajdonít döntő jelentőséget azoknak a korábbi nyilatkozatoknak sem, amelyek Benjamin Netanjahu esetleges magyarországi látogatásával vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyével kapcsolatban hangzottak el. Úgy véli, az elmúlt hónapokban semmi sem utalt arra, hogy a magyar–izraeli kapcsolatok meggyengülnének, ezért továbbra is bizakodó a két ország viszonyának jövőjét illetően.