Raskó György: a magyar mezőgazdaságot jelenleg az EU tartja életben
„Jogos az aggodalom, ami ellen lehet tiltakozni, de inkább alkalmazkodnunk kellene” – így reagált Raskó György arra a hírre, hogy Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke bemutatta az agrárpolitika reformjáról szóló tervezetet. A reform többek között megszüntetné a területalapú uniós támogatást, ami komolyan érintené a magyar gazdákat, hiszen nagy többségük – akik még 2027-ig abból élnek - elkényelmesedett, miután a gabona és olajosmag termesztés évente 30-40 napot vesz igénybe – magyarázta az agrárközgazdász.
Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt online petíciót indított a gazdatársadalom megvédése és a biztonságos élelmiszerellátás fenntartása érdekében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Meg kell védeni a magyar gazdákat? – kérdeztük Raskó Györgyöt. A szakember emlékeztetett rá, 2027-ig a magyar gazdák és a vidék az Európai Uniótól a megállapodás szerint 8 milliárd 455 millió eurót fog kapni. Ennek nagyobb része az úgynevezett földalapú (területalapú) támogatás, ami 6 milliárd 633 millió euró, a maradék a vidékfejlesztésé. Ehhez még a magyar állam nemzeti forrásból 1 milliárd 620 millió eurót ad ebben a ciklusban. Ezek a pénzek érkezni fognak időben, izgalomra tehát semmi ok – felelte a szakember.
„Kizártnak tartom, hogy ezt elvegyék Magyarországtól. Viszont 2028-tól kezdődően, ha Ukrajna uniós tag lenne – ami szerintem elképzelhetetlen -, akkor a KAP költségvetés biztosan át fog rendeződni, hiszen Ukrajna, ha csak feleannyi, mint a magyar, tehát 100 eurós földalapú támogatáshoz jutna, annak összege felborítaná az egész büdzsét. Gondoljuk végig: 35 millió hektár (ha) termőföld után évi 3,5 milliárd eurót kellene utalni az ukrán termelőknek területi támogatás címen” – mondta Raskó György.
Amikor beléptünk az EU-ba, akkor a mezőgazdasági területre vetítve Magyarország az un. SAPS jövedelem kiegészítő támogatás opciót választotta, amit a közös agrárpolitika támogatási rendszerében I-es pilléren belül folyósítanak. Ez a földalapú támogatás, ami földhasználathoz van kötve és jelenleg 220 eurót – mintegy 90 ezer forintot - jelent hektáronként – idézte fel az agrárközgazdász. E programban jelenleg 176 ezer magyar gazda vesz részt. Nagy hányaduk, (76 százalék) kizárólag növénytermeléssel foglalkozik, olajos magvakat termeszt.
Papp Zsolt György, a NAK elnöke szerint azért kell beszélni az EU Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai párbeszédről szóló jelentéstervezetéről, mert az meghatározza a gazdák jövőjét, hiszen a tervezet a területalapú támogatást vette célba.
Raskó György szerint 2028-tól okozhat gondot, ha ez a változtatás életbe lép, mert a magyar mezőgazdaságot pillanatnyilag az unió tartja életben. Ezért a Magosz és a NAK aggodalma abból a szempontból jogos, hogy jelenleg a magyar gazdák jövedelmének mintegy 75-80 százaléka uniós támogatásból származik, tehát komoly a függés az uniós pénzektől, az egyik legnagyobb az unión belül. A holland gazdák jövedelmének mindössze 15-18 százaléka származik támogatásból, az olaszok esetében is csak 19-20 százalék ez az arány.
„Az elmúlt két évtizedben az uniós támogatások elkényelmesítették a magyar gazdatársadalmat, mert gyakorlatilag ebből a jövedelemből nagyon jól megélt, és 2027-ig meg is fog élni. Hiszen az uniós támogatás e ciklusra a mai árfolyamon 2 653 milliárd forintot jelent. Ha nem folyósítanák a földalapú támogatást, akkor a magyar mezőgazdaság egyik évről a másikra fejre állna” – magyarázta a szakember.
Ha tényleg elfogadja az unió Ursula von der Leyen javaslatát, akkor mit tehetnek a magyar gazdák azért, hogy 2028-tól ne omoljon össze a hazai mezőgazdaság és vele együtt ne menjen tönkre 176 ezer gazda? – tettük fel következő kérdésünket. A magyar gazdáknak sok más okból is fel kellene készülniük a jövőre – válaszolta Raskó György. Gabona- és olajosmag termelésből csak azok fognak tudni megélni, akik a mostaninál sokkal hatékonyabban, költségtakarosan és magas hozamokkal termelnek. 4-5 tonnás búza, 6-8 tonnás kukorica, 2-3 t/ha olajos mag ehhez nem elég, legalább a duplája kell, ahhoz, hogy földalapú támogatás nélkül a felszínen maradjanak. Akiknek ez nem megy, azoknak sürgősen termelési szerkezetet kell váltaniuk, gabona helyett intenzívebb növényeket, esetleg zöldséget kell termelniük. Ez nem fog menni egyik évről a másikra, mert tudás és beruházás kell hozzá, no meg piac. Hatalmas kihívás ez a gazdáknak, kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Persze aki benne van az agrárkörnyezet-gazdálkodási programban (AKP), ökológiai gazdálkodást folytat, annak van esélye túlélni a KAP költségvetés átalakítását, de ki tudja, azzal is mi lesz a következő ciklusban tette hozzá a szakember.
A KSH statisztikái szerint a magyar gazdák 76 százaléka kizárólag gabonát és olajos magot termel. Tehát már a családi gazdaságok nagy része sem foglalkozik mással, csak extenzív növények termelésével. Az állattenyésztést majd mindenki abbahagyta, kertészet mintha nem is lenne, nem foglalkoznak zöldségtermesztéssel, de gyümölccsel sem. Persze, hogy rossz lesz a hangulat, ha megszűnik a földalapú támogatás. Egy 100 hektáros családi gazdaság az említett vetésszerkezetben 45-50 millió Ft nettó árbevételt tud elérni. Ennek jövedelem-tartalma napjainkban jó esetben 6-8 millió Ft, amihez jön 9 millió Ft területalapú uniós támogatás évente. Ez pedig nem kevés pénz. Ha ezt nem folyósítanák sok ezer gazda azonnal abbahagyná a termelést – elemezte a helyzetet Raskó György.
„Jogos az aggodalom, ami ellen lehet tiltakozni, de inkább alkalmazkodnunk kellene. Fel kellene készülni arra, hogy az előttünk álló 3- 4 évben olyan változtatásokat tegyünk, amelyek egyrészt a termelékenységet jelentősen növeli. Másrészt segíti, hogy átálljanak a mostaninál jóval magasabb hozzáadott értékű termékek termelésére. E fáradságos munkának lenne azonban komoly társadalmi haszna is. Lenne újra makói hagymánk, somogyi burgonya, hatvani Aranyfácán püré paradicsom alapanyag, szegedi, kalocsai fűszerpaprika, fertődi gurulós málna és így tovább. Egyelőre nem ebbe az irányba tartunk. Állatállományunk szisztematikusan épül le. Már kevesebb, mint 3 millió a sertés Magyarországon és az elmúlt másfél évtizedben a tejelő tehénállomány 100 ezer darabbal csökkent. Ez idő alatt a hazai sajt fogyasztást, több, mint 50 százalékban import biztosítja, a joghurt és egyéb kényelmi tejtermékek 60- 70 százaléka külföldről érkezik. Komoly teljesítmény-deficittel küzd jelenleg a magyar élelmiszer-gazdaság. Tehát az uniós földalapú támogatás megvonásának a legnagyobb vesztesei a földtulajdonosok lesznek. A termőföld piaci ára minimum 20-30 százalékkal esni fog, a földbérleti díjak meg visszamennek a mostani felére. A földhasználók erre fognak kényszerülni, mert most is az unió támogatásból fizetik a bérleti díjat is – hívta fel a figyelmet Raskó György.
