Raskó György: az Orbán-kormányok alatt 280 ezer fővel csökkent a falun élők száma

– A magyar mezőgazdaságot a Fidesz 12 éve uralja. Mik azok az intézkedések, amelyeket a magyar mezőgazdaságért hozták ezalatt a 12 év alatt?

– A Fidesz a saját hatalmi hátterét akarta a mezőgazdaság támogatása címen a falun kiépíteni, azért főleg erre koncentrált. A legfontosabb törvénye a földtörvény volt, azt 2014-ben hozta meg. Azzal a falusi osztályt hozta helyzetbe egyéni vállalkozóként, ők a földbérletben és a földvásárlásban is külön előjogokat kaptak. Ezt láthatóan nagyon jól használják is, hiszen 2010 óta körülbelül 400 ezer hektár került hozzájuk. Ennyivel csökkent a volt téeszek, gazdasági társaságok által használt mezőgazdasági terület. Azt gondolom, hogy ez a legfontosabb a Fidesz lépései közül. Ezen kívül külön támogatással segítette a középparasztokat, hogy még vagyonosabbak legyenek. Ma a falut anyagilag ez a közép- és gazdag paraszti réteg egyértelműen uralja. Körülbelül olyan 2500 mezőgazdasági milliárdos van az országban, ezeknek a 99 százaléka ebből a rétegből került ki. Ez akkora pénz egy-egy faluban, amivel a falu működését és társadalmi miliőjét is kontroll alatt lehet tartani. Ez tudatos volt, szándékosan akarták így kiépíteni, és meg is csinálták. 

– Szolgálta ez a magyar mezőgazdaság érdekeit?

– Olyan szempontból igen, hogy ez a gazdálkodó réteg technológiailag óriásit fejlődött, nyugati színvonalú úton van. A precíziós termelést nagyon sokuk bevezette, és a termelés hatékonysága náluk egyértelműen hatalmasat nőtt. Ilyen szempontból ez – bár inkább melléktermék – egyértelműen szolgálta a magyar mezőgazdaság érdekeit. Ehhez hozzátartozik, hogy miután most már náluk van a földterület 70 százaléka, ezért igazából azt lehet mondani, hogy majdnem a mezőgazdaság egészét érintette. Ebből a szemszögből ez pozitív hatás. A magyar mezőgazdaság termelési hatékonysága óriásit javult.

– Mi az, ami ebben a folyamatban káros volt?

– Az a társadalmi egyenlőtlenség, ami oda vezetett, hogy akik falun nem tartoznak ehhez a vagyonos réteghez, azok kénytelenek otthagyni a falut. Az elnéptelenedés fölgyorsult Magyarországon, mert nincs munkahely, hiszen ezek a gazdák csak növénytermeléssel foglalkoznak, amihez nem kell külső munkaerő. Ami föl tudott volna szívni külső munkaerőt, az állattenyésztés és a kertészet, az visszafejlődött. Más munkaalkalmat pedig a Fidesz nem hozott létre falun. Ezért van ez az óriási elvándorlás. Az Orbán-kormány működése óta 280 ezerrel csökkent a falun élő lakosok száma. Ez azért elég brutális csökkenés, és az elnéptelenedést erősíti tovább. Az én megítélésem szerint van ennek egy másik negatív hatása is, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek falun jóval nagyobbak, mint a városokban. Nagyon szegény, és nagyon gazdag emberek vannak. Szokatlan. Ez falun látható. A városban is van sok milliárdos, de ott elvesznek a nagy sokaságban. Falun azonban mindenki ismer mindenkit, és látja azt az óriási elszakadást, ami a valamikor homogén falusi társadalom tagjai között a differenciálódással kialakult. A Fidesz pedig a helyi hatalmat ezekre a nagygazdákra és családtagjaira bízta. Nem véletlen, hogy falun a Fidesznek 60-70 százalékos támogatottsága van, amíg a városokban jóval 50 százalék alatti. Tehát a politikai haszon egyértelműen bizonyítható, látható.

– Viszont létrehozott egy teljesen kiszolgáltatott réteget…

– Igen. Akinek az a választása, hogy vagy elmenekül onnét, vagy pedig beáll a sorba, és akkor ott gyakorlatilag egy zsellér, egy napszámos, vagy egyéb ilyen „futottak még” pozícióba kényszerül. Próbál valahogy megélni.

– Ha összességében egyenleget vonunk, akkor ez jó intézkedési-sorozat volt, vagy inkább az ország kárára vált?

– A Fidesz számára óriási előnyt hozott. Az országnál ez már vegyes megítélés alá esik, tulajdonképpen ott pro és kontra érvek is hozhatók. Én azt mondanám, hogy agrárgazdasági szempontból egyértelműen van fejlődés, társadalmi szempontból pedig óriási a visszafejlődés.