Raskó György: demagógiában csúcsra jár a magyar miniszterelnök
Az EU-csúcsra érkező, és a Brüsszelben tüntető gazdákkal azonnal szóba is elegyedő Orbán Viktor ismét megcsillantotta demagógiai tudományát. Raskó György azt nem tudja, hogy a magyar miniszterelnök az élükre akar-e állni, de mostanában sok mindennel próbálkozik, és ez is része annak. Az agrárközgazdász azt is hozzátette, a gazdák mostani tiltakozása mögött van olyan reális probléma, ami miatt Európa-szerte tüntetések vannak, de véleménye szerint erre születik majd kompromisszum.
Orbán Viktor Brüsszelben találkozott a belvárosban tüntető gazdákkal, akikkel arról beszélgetett, hogy az európai vezetőknek sokkal jobban oda kellene figyelniük az emberek szavára. Orbán a tiltakozó gazdák élére állt?
Azt nem tudom, hogy hova állt, hova nem, de a gazdák mostani tiltakozása mögött van olyan reális probléma, ami miatt Olaszországtól kezdve Németországon át mindenütt tüntetések vannak. A probléma lényege az, hogy a gazdák jövedelme 2023-ban hatalmasat, átlagban 30 százalékkal zuhant. Ha egy családnak van egy betervezett költségvetése, és a jövedelme egyik évről a másikra nominálértékben átlagban olyan 30 százalékkal csökken, közben pedig hatalmas inflációs hullám is végigsöpör Európán, akkor érthető, hogy a parasztok nagy részének rossz a hangulata.
Van ennek köze Ukrajnához?
Bár nem elsősorban Ukrajna a lényeges ebben, de van köze Ukrajnához is. Az biztos, hogy az európai gazdák 2022-ben és ’23-ban is egyértelműen tapasztalták, mennyire versenyképesen termelnek az ukránok. Amennyiben marad ez a vámmentes övezet – kvázi szabadkereskedelmi megállapodás –, akkor arra kell fölkészülni, hogy Ukrajna el fogja árasztani Európát búza, kukorica, napraforgó, növényi olaj, baromfihús termékkel. Ezekből óriási tételeket tudnak exportra kínálni, ami nemhogy Magyarországnak, hanem az egész Európai Uniónak is hatalmas piaci fordulatot hoz. Vagyis azok az árszintek, amikhez az uniós gazdák hozzászoktak, Ukrajna esetleges tartós szerepvállalásával jóval alacsonyabb árszintre fognak kerülni. Ez vonatkozik a gabonától kezdve az állati termékekre is. Ukrajna potenciája óriási, és ha vége lesz a háborúnak, és tud koncentrálni a saját gazdasága építésére, akkor föl lehetünk készülve arra, hogy tartósan áruterítés lesz. Ez persze, hogy fáj azoknak a gazdáknak, akik eddig az ukrán termékekkel szemben védett helyzetben voltak.
Térjünk vissza Orbánra. A gazdákkal folytatott beszélgetés után belga újságíróknak a 24.hu szerint azt mondta, hogy új vezetőkre, új elitre van szükség Európában, mert jelenleg az utca emberének hangját nem veszik komolyan, és ez egy demokratikus deficit. Szerinte az Európai Unióban nem tartják megfelelően tiszteletben azt, hogy a mezőgazdaság az európai gazdaság fontos eleme. A magyar miniszterelnök még tavaly decemberben azt mondta: „Magyarország nem akarja otthagyni az európai közösséget, hanem át akarja venni a politikai irányítást Brüsszelben, el akarja foglalni az uniót” Ezek szerint az elégedetlen gazdákban megtalálta azt a csoportot, akiken keresztül „elfoglalhatja” az uniót?
Remélem, Orbán Viktornak nem sikerül elfoglalni az uniót, de demagógiában csúcsra jár a miniszterelnök, az biztos.
És a gazdákat meg lehet etetni ezzel a demagóg szöveggel?
Sokat valószínűleg igen.
Vagy csak Orbán akar valami olyannak az élére állni, amiben azt látja, hogy az az ő győzelmét segítheti?
Mostanában sok mindennel próbálkozik, ez is biztosan része.
A gazdák vajon mennyire veszik komolyan a magyar miniszterelnököt?
Azt nem tudom, mert nem foglalkoztam a lelkivilágukkal. A gazdáknak az az alapproblémája, hogy számszerűen most már nagyon kevesen vannak. Belgiumban van 30 ezer gazda, Németországban több, mint 200 ezer. Miközben 85 milliós lakosságról van szó. Ehhez viszonyítva az, hogy van 260-270 ezer gazdacsalád, a választókat arányában olyan kis százalékban képviseli, aminek különösebb politikai ráhatása nincs a dolgok alakulására. Franciaországban is, ahol a paraszti gazdaságok jelentős politikai tényezők voltak, mára ez a pozíciójuk megszűnt.
Az Európai Unió végrehajtó bizottsága már tett javaslatokat az Ukrajnából származó mezőgazdasági termelők importjának korlátozására és néhány zöld szabályozás lazítására. Ez elég lesz a tüntető, Brüsszelt lezáró gazdák megnyugtatására, vagy szó lehet további engedményekről is?
Nem tudom. Fogalmam sincs.
De ha úgyis kevesen vannak az európai gazdák, miért nem fér el Európában az ukrajnai mezőgazdasági export?
Nekem semmi bajom nincs az ukrán exporttal, engem, mint termelőt abszolút nem zavar. Mi álljuk velük a versenyt. Én azoknak az álláspontján vagyok, hogy Ukrajnával folytatni kell a kereskedelmet, azzal, hogy az ukránok próbálják betartani, magukra vállalni azokat az uniós előírásokat, amikből az uniós gazdáknak hátrányuk van más ország termelőivel szemben. Ha úgymond bent vannak az unióban, akkor az ukránok csak akkor fognak tudni eladni Európában, ha ugyanazokat a környezetvédelmi és állatjóléti előírásokat betartják.
Magyarul, az európai gazdák csak akkor fogják befogadni Ukrajnát, ha ugyanolyan szabályok szerint működik, mint amilyeneket az uniós gazdáknak be kell tartaniuk?
Igen. Ezzel csak az a baj, hogy az unió sok szabálya – elsősorban a Zöldek erőszakosságának köszönhetően – teljesen értelmetlen.
Ön szerint lesz a problémára megoldás?
Biztos, hogy lesz. Azt gondolom, hogy Ukrajna elsősorban geopolitikailag fontos Európának, ezen belül Nyugat-Európának, és ez nagyobb érdek, mint az, hogy a mezőgazdasággal éppen mi van. Szerintem biztos, hogy lesz kompromisszum, de hogy mikor, azt nem tudom.