Székelyföldet is átrajzolhatják a román közigazgatási reformban
Romániában közigazgatási reformot tervez a PSD, de az RMDSZ szerint még nincs konkrét, írásos kormányzati javaslat. Horváth Anna az Indexnek azt mondta, a magyar közösségeket hátrányosan érintő megyei átalakításokat nem támogatják.
A PSD azzal indokolja a közigazgatási reform szükségességét, hogy a kisebb települések jelentős része nem képes önállóan fenntartani magát, működésük pedig aránytalan terhet ró az állami költségvetésre. A párt eredetileg az 1500 fő alatti települések összevonását vetette fel, később a 3000 fős határ jelent meg lehetséges változatként, Horváth Anna szerint pedig időközben az 5000 fős küszöb is felmerült.
Az RMDSZ politikusa az Indexnek azt mondta, tudomásuk szerint a kormányon belül sem készült még konkrét, írásos javaslat. Úgy fogalmazott: „A jelek szerint az RMDSZ-szel együtt a józan ész is távozott a kormányból, helyette pedig maradt ez a bingózás.” Horváth szerint a közigazgatási reform összetett szakmai kérdés, amelyet alapos előkészítés és társadalmi egyeztetés nélkül nem lehet felelősen végrehajtani.
Számításai szerint már az 1500 fős határ alkalmazása is 429 település beolvasztásával járna. Ezek közül 53 magyarlakta település, 30-at pedig jelenleg magyar polgármester vezet. Horváth hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem ellenzi az észszerű reformot, de a felülről elrendelt összevonások helyett az önkéntes társulásokat és a pénzügyi ösztönzőkkel támogatott együttműködéseket támogatná. Emlékeztetett arra is, hogy Cseke Attila korábbi közigazgatási miniszterként már kidolgozott egy ilyen koncepciót.
A megyei rendszer átalakítása is napirendre kerülhet. Dragoș Benea, a PSD alelnöke, a reform kidolgozásával megbízott munkacsoport vezetője szerint a megyerendszer összevonásokkal történő átalakítására is szükség van. Közben terjedni kezdett egy térkép, amely a táblabíróságok illetékességi területeinek mintájára szervezné át a megyéket: eszerint Hargita megye Maroshoz, Kovászna Brassóhoz, Szatmár Biharhoz, Arad pedig Temeshez kerülne.
Horváth Anna szerint az RMDSZ is látta ezeket a nyilvánosságban keringő térképeket, de azok eredete ismeretlen, és nem tekinthetők hivatalos kormányzati tervezetnek. Hozzátette, hasonló elképzelések korábban Traian Băsescu államfősége idején és a Mentsétek meg Romániát Szövetség részéről is felmerültek.
Az RMDSZ ügyvezető alelnöke azt mondta: „Semmilyen olyan kezdeményezést nem támogatunk, amely megyei szinten kisebbségbe szorítja Székelyföld magyar közösségeit, vagy rontja a partiumi magyarság arányát az ottani megyékben. Ez számunkra vörös vonal.” Horváth szerint a hatályos jogszabályok alapján a közigazgatási határok módosításához az érintett helyi közösségek hozzájárulása, vagyis népszavazás szükséges.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a román szabályok tiltják az olyan átalakításokat, amelyek a kisebbségi nyelvhasználati jogok sérelmével járnának, például ha egy kisebbség aránya az új közigazgatási egységben 20 százalék alá csökkenne. Horváth szerint ezeknek a feltételeknek a betartása esetén az RMDSZ kész tárgyalni a közigazgatási rendszer átalakításáról.
A reform román politikusok körében is ellenállást váltott ki. Vladimir Petrut, Kapnikbánya nemzeti liberális párti polgármestere az Antena 3 televíziónak azt mondta, ha megszüntetik települése városi rangját, vagy Máramaros megyét más megyébe olvasztják, népszavazást kezdeményeznek a Romániától való elszakadásról. A PSD munkacsoportja a tervek szerint 2027 márciusának végéig dolgozza ki javaslatát.
