Robbanékonnyá válhat a vendégmunkások importja Orbán számára

Orbán rengeteg vendégmunkást hoz Magyarországra, és ugyanabba a tévedésbe esik, mint annak idején Németország és Svájc – erről közölt számos táblázattal illusztrált, rendkívül terjedelmes cikket a svájci Neue Zürcher Zeitung. 2018-ban minimum 60 ezren voltak. Főleg a szomszédos országokból érkeznek, de Vietnamból, Mongóliából és Indiából is jönnek. Befogadásuk éles ellentétben áll az Orbán-kormány retorikájával, hiszen a miniszterelnök minden bevándorlás ellenségeként lép fel.

A konzervatív liberális lap szerzője Rácalmásra látogatott, ahol az ottani Hankook gyárban mintegy 300 ukrán vendégmunkás dolgozik, akiket azonban a faluban alig látnak. A gyár példa arra, hogy Magyarország az utóbbi időben nagy létszámban fogadott vendégmunkásokat. A számuk 2016 óta valósággal robbant, mert egyebek mellett – a jelentős kivándorlás miatt – egyre nőtt a munkaerőhiány. Főleg a szomszédos országokból érkeznek, de Vietnamból, Mongóliából és Indiából is. Befogadásuk azonban éles ellentétben áll az Orbán-kormány retorikájával, hiszen a miniszterelnök bármiféle bevándorlás ellenségeként lép fel.

A fenyegető recesszió miatt, várhatóan majd kevesebb munkaerőre lesz szükség, a járvány okán, most várhatóan kevesebben érkeznek majd, de a kérdés újra elő fog jönni, mert az ország súlyos demográfiai gondokkal küzd. Orbán hivatalos politikája azt mondja, hogy nem bevándorlókra, hanem gyerekekre van szükség, és a kormány sok pénzt költ családpolitikára, de hagyott magának egy kiskaput: „kulturálisan megfelelő” – vagyis nem muzulmán – vendégmunkásokat toboroz. Ezzel ellenfeleket szerzett, egyrészt s szélsőjobb, másrészt a szakszervezetek részéről.

A szerző Hárs Ágnest, a Kopint-Tárki migráció-kutatóját idézte, aki szerint Orbán Viktor azért vállalta ezt a kockázatot, mert a magyaroknak gazdasági növekedést és munkahelyeket ígért, a külföldi konszerneknek pedig kellő mennyiségű, olcsó munkaerőt. Vendégmunkások korábban is voltak, mert Orbán a hatalomra kerülése után, nacionalista okokból magyar útleveleket osztogatott a szomszédos országokban élő magyaroknak, és ez lehetővé tette, hogy Magyarországra jöjjenek dolgozni.  A kormány 2017 elején már gazdasági okokból kezdett verbuválni külföldi vendégmunkásokat.

Hárs Ágnes szerint, a számuk politikailag igen érzékeny adat, ezért nem is állnak rendelkezésre megbízható számok. A kormánynak jól jön, hogy az Ukrajnából és például Romániából érkezők nem is jelennek meg a statisztikákban külföldiként, ha van magyar útlevelük. A vendégmunkások létszáma tehát jól őrzött titok. A kiadott letelepedési engedélyeknél szereplő számok alapján, a szakértők szerint, 2018-ban minimum 60 ezer volt a vendégmunkások száma, legtöbbjük ukrán, őket a szerbek és a vietnamiak követik.

Arról, hogy hogyan élnek, Olena Fedyuk és Meszmann Tibor (CEU) készített tanulmányt. Eszerint nincs rossz dolguk, de árnyoldalak is vannak, főleg az, hogy a munkaviszonyuk igen bizonytalan, erős a függőségük.

Újra Hárs Ágnest idézve, a szerző rámutatott: a vendégmunkások alig tudnak integrálódni, mindkét fél részéről túl nagyok az akadályok, de Fedyuk szerint, nincs is a vendégmunkásokban nagy érdeklődés az integráció iránt, mert nagy a fluktuáció, és gyakran csak néhány hónapig vannak egyazon helyen. Alig mennek ki a szállásról, mert spórolnak, és annyit dolgoznak, amennyit csak lehet. Ezért is láthatatlanok, ami nagyon megfelel a kormánynak.

A vendégmunkásokkal kapcsolatos magyar magatartás Max Frisch svájci író mondására emlékeztet a hatvanas évek Németországában: hívták a török vendégmunkásokat, s bár „munkaerőt hívtak, de emberek jöttek”.  A velük szerzett tapasztalatok megmutatták: sokan nem tértek haza, ahogyan a hatóságok remélték, hanem maradtak.

„Nem kizárt, hogy Orbán – ha ezt a tanulságot figyelmen kívül hagyja – ugyanabba a tévedésbe esik, mint annak idején a németek és a svájciak. A vendégmunkások ma Magyarországon még láthatatlanok, de a magyaroknak előbb-utóbb meg kell barátkozni a gondolattal, hogy a külföldi munkaerő marad, családot alapít, és szomszéddá lesz, integrálni kell őt a magyar társadalomba. Ez robbanékony politikai keverék a bevándorlás olyan ellenségének, mint Orbán Viktor” – írta a szerző.