Rogán Antal neve is előkerülhet a volt főügyész vallomásában
A hét éve húzódó Völner–Schadl-ügy, a politikai befolyás gyanúja és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom helyreállítása is szóba került a KlikkTV Vanília Puccs című műsorában. A vendégek szerint a kormányváltás önmagában nem elegendő: az állami intézmények működésében is változásra van szükség, miközben a korrupciós ügyek feltárásával kapcsolatos társadalmi türelem fogy.
Tanúvallomások hozhatnak új fordulatot
A műsorban Lampé Ágnes Lamperth Mónika volt belügyminiszterrel, Szakonyi Péter újságíróval és Juhász Bence politológussal beszélgetett az ügyészség körül kialakult helyzetről. A téma aktualitását az adta, hogy Magyar Péter a parlamentben arról beszélt: a korábbi nyomozó főügyész több ügyben is tanúskodásra készül, és olyan információkkal rendelkezhet, amelyek a politikai befolyásolás kérdését is érintik.
Lamperth Mónika arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyészség hierarchikusan működik, a felettesek pedig utasításokat adhatnak, illetve magukhoz vonhatnak ügyeket. Ha egy ügyész politikai nyomásra kapott utasítást, választania kellett annak végrehajtása és a távozás között. „Szerintem sok olyan ügyész volt, aki úgy döntött, hogy végrehajtja” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egyesek utólag már másként ítélhetik meg korábbi döntéseiket.
A volt belügyminiszter szerint a történtek valódi hátteréről akkor lehet többet megtudni, ha az érintett főügyész tanúként a bíróság előtt is elmondja, amit tud. A vallomás jelentőségét növeli, hogy a Wölner–Schadl-ügyben már több vádlott is együttműködött a hatóságokkal. A beszélgetés résztvevői ugyanakkor hangsúlyozták: a nyilvánosságra került állítások és a bizonyított tények nem azonosak.
Hét év után sincs elsőfokú ítélet
A Völner Pál és Schadl György nevével fémjelzett ügy elhúzódása különösen élesen vetette fel a felelősségre vonás kérdését. Szakonyi Péter arra emlékeztetett, hogy az eljárás immár hetedik éve tart, miközben még elsőfokú tárgyalásra sem került sor. A műsorban az is szóba került, hogy Völner Pál ismét ügyvédként dolgozhat, Schadl György pedig a beszélgetésben elhangzottak szerint luxuskörülmények között tartózkodik házi őrizetben.
Lamperth Mónika arra mutatott rá, hogy jogerős ítélet hiányában senki sem tekinthető bűnösnek, az eljárás elhúzódása azonban önmagában is rombolhatja a közbizalmat. A vendégek az ügyvédi kamara felelősségének kérdését is érintették, miután felmerült, hogy a Völner elleni fegyelmi eljárásban kifutottak a határidőből. A részletek tisztázatlanságára is tekintettel a műsorban elhangzott információt további ellenőrzést igénylő értesülésként említették.
Juhász Bence szerint a politikai hatalomváltás után az állami intézményeken belül is megindulhatnak a korábban rejtve maradt konfliktusok. Úgy vélte, az intézményeken belül most komoly bizalmi problémák alakulhatnak ki: a dolgozók sem feltétlenül tudják, kiben bízhatnak, és ki használhatja fel ellenük a megosztott információkat. A politológus szerint a korábbi rendszer szereplői a nyomozások akadályozására is törekedhetnek, ezt azonban a konkrét ügyekben bizonyítékokkal kell alátámasztani.
A kormányváltás még nem jelent rendszerváltást
A beszélgetésben hangsúlyosan megjelent az a kérdés, hogyan lehet helyreállítani az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. Juhász Bence szerint a választás eredménye csak lehetőséget teremtett az intézményrendszer átalakítására, a változás azonban nem következik be automatikusan. Ehhez az állampolgárok folyamatos figyelmére és a különböző szakmai közösségek közreműködésére is szükség van.
A vendégek az ügyvédi irodák, tanácsadó cégek és háttérintézmények szerepét is felvetették. Szakonyi Péter egy, a jegybanki alapítványok konstrukciójával kapcsolatos szerződésre hivatkozott, amelyben a tanácsadó iroda a megvalósításért nem vállalt felelősséget. A kérdés az, hogy azoknak is szembe kell-e nézniük a felelősségükkel, akik jogi vagy szakmai megoldások kidolgozásával segítették a korábbi rendszer működését, miközben a döntések következményeit másokra hagyták.
Lamperth Mónika ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az új kormányra egyszerre nehezedik nyomás a korrupciós ügyek feltárása és a mindennapi közszolgáltatások javítása miatt. Az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, a közigazgatás és az önkormányzatok területén is gyors eredményeket várnak az emberek. Szerinte a hibákat ki kell mondani, és konkrét javaslatokat kell megfogalmazni, de a változtatásokhoz időre is szükség van.
A türelem azonban nem jelenthet hallgatást. A résztvevők szerint a társadalmi elvárásoknak továbbra is hangot kell adni, különösen akkor, ha az újonnan létrehozott intézmények nem képesek felgyorsítani a felelősségre vonást. A műsorban elhangzottak alapján a következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a politikai változás kézzelfogható eredményeket hoz-e az igazságszolgáltatás működésében is.
