Tarjányi Péter szerint Orbán Viktor tudatosan szítja a feszültséget
Orbán Viktor tudatosan építi a külső ellenségképet, és olyan politikai üzeneteket fogalmaz meg, amelyek tovább szíthatják a választás után kialakult feszültséget – mondta Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Szerinte az október 23-i megemlékezés politikai kockázatokat is hordoz, az aranykonvoj ügyében pedig a titkosszolgálati és politikai szálakat egyaránt fel kell tárni.
Orbán a megfelelő pillanatra vár
Tarjányi Péter szerint Orbán Viktor október 23-i távolmaradása nem pusztán szervezési vagy kommunikációs döntés. A volt miniszterelnök azzal, hogy egyelőre nem vállal nyilvános szereplést, és egy későbbi békemenetre ígéri a megszólalását, a politikai mozgósítás időzítéséről is dönt. A szakértő úgy látja, a Fidesz április 12-i választási veresége után még mindig keresi azt a kommunikációs stratégiát, amellyel ismét egységbe rendezheti táborát.
Orbán Viktor korábbi megszólalásaiban megkérdőjelezte a jelenlegi kormányzat legitimitását, és külföldi hatalmak beavatkozásáról beszélt. Tarjányi szerint ezek az üzenetek nem véletlenül kerülnek elő. A politikus korábban is alkalmazta a külső ellenségkép kialakítását, amikor saját táborában megingott a bizalom. „Mindig a legegyszerűbb egy külső ellenségképet megteremteni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ennek elsődleges célja a saját közösség összezárása, majd mozgósítása.
A biztonságpolitikai szakértő szerint a veszély ott kezdődik, amikor a politikai kommunikáció azt sugallja, hogy a hagyományos demokratikus eszközök már nem alkalmasak a konfliktusok rendezésére, ezért az embereknek saját kezükbe kell venniük az ügyeket. Tarjányi úgy véli, az ilyen üzenetek társadalmi feszültségeket gerjeszthetnek, és szélsőséges esetben utcai zavargásokhoz is hozzájárulhatnak. Felidézte 2006 eseményeit, köztük a Fidesz akkori politikai szerepét és a tévészékház ostroma körüli kérdéseket is.
Kockázatos lehet az október 23-i megemlékezés
Tarjányi szerint Orbán Viktor számára az október 23-i szereplés azért is jelenthet kockázatot, mert a rendezvényen megmutatkozhat, mekkora mozgósító erő maradt a Fidesz mögött. Ha a meghirdetett békemeneten a korábbiakhoz képest jóval kevesebben vennének részt, az a párt támogatottságáról is árulkodhatna. A szakértő szerint ez is közrejátszhatott abban, hogy a volt miniszterelnök egyelőre nem vállalta a nyilvános fellépést.
A külföldi politikusok részvétele szintén befolyásolhatja az ünnep politikai üzenetét. Tarjányi szerint Emmanuel Macron jelenléte, illetve Volodimir Zelenszkij esetleges részvétele különösen érzékeny helyzetet teremthet. Az ukrán elnök az 1956-os forradalomról szólva párhuzamot vonhatna a magyarok akkori szabadságküzdelme és Ukrajna jelenlegi helyzete között. Ez a szakértő szerint kellemetlen lehetne Orbán Viktor számára, aki politikai kommunikációjában évek óta ellenségként mutatja be az ukrán vezetést.
Tarjányi úgy látja, Orbán jól ismeri a politikai indulatok kezelésének eszközeit, de egyelőre nem lehet tudni, hogy az október 23-i események milyen irányt vesznek. A döntő kérdés szerinte az lesz, milyen üzeneteket erősít fel a Fidesz a következő napokban. Ha a választási vereséget igazságtalanságként, csalásként vagy a közösség elleni támadásként állítják be, az tovább fokozhatja a feszültséget.
Az aranykonvoj ügyében a politikai felelősség kérdése is felmerül
A műsorban az aranykonvoj ügye is szóba került. Tarjányi szerint a történet számos tisztázatlan részletet tartalmaz, és a nyilvánosságban elhangzó állításokból egyelőre nem állítható össze a teljes kép. Úgy véli, az elfogás előkészítésének és végrehajtásának körülményeit hírszerzési, rendőrségi és ügyészségi szempontból egyaránt vizsgálni kell.
A szakértő vitatta, hogy egy ilyen horderejű művelet kizárólag a Terrorelhárítási Központ vezetőjének felelősségi körébe tartozhatott volna. „Valójában ennek az akciónak az irányítója nem Hajdú János volt” – jelentette ki. Szerinte ha a szállítmányokat korábban megfigyelték, és az információk alapján tudtak a mozgásukról, akkor felmerül a kérdés, kik végezték a megfigyelést, kik engedélyezték azt, és milyen vezetési lánc működött az ügyben. Tarjányi szerint ezért a politikai felügyelet szerepét sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az ukrán fél állításait sem szabad automatikusan elfogadni. Szerinte Magyarország és Ukrajna érdekei ebben az időszakban nem feltétlenül estek egybe, ezért minden érintett állításait ellenőrizni kell. A szakértő nem tartotta helyesnek azt sem, hogy politikusok nyilvánosan sürgessék az ügyészséget, vagy előre meghatározzák, mire kell jutnia a vizsgálatnak.
Tarjányi szerint az igazság feltárásához az szükséges, hogy az ügyészség politikai nyomástól mentesen végezhesse a munkáját. Úgy véli, az aranykonvoj ügyében a titkosszolgálati szálakat is végig kell vizsgálni, mert csak így derülhet ki, mi történt valójában, és kik viselnek felelősséget az egyes döntésekért.