Róna Péter: a magyar társadalom nem ismeri a hatalom fogalmát

Róna Péter szerint hiba lenne tagadni, hogy az ismertsége is közrejátszott a felkérésben, de – mint mondta – világossá tette, és azt teljes mértékben elfogadták, hogy azért akar Brüsszelbe menni, mert lenne programja, amelynek legfontosabb eleme az önkormányzatiság megerősítése úgy, hogy az uniós pénzek fele egyenesen az önkormányzatokhoz jusson, amivel megkapnák azt az anyagi hátteret, amivel a cselekvési képességük erősödik. „Továbbra is vannak önkormányzatok felett átívelő kormányzati programok, de arra megmaradna az összes támogatás fele, ám a helyi programok jelentősége teljesen elsorvadt, ezt a kormány kivéreztette, az önkormányzatiságot felszámolta.” Róna Péter azt sem tagadta, hogy korábban az LMP-vel tartott jó kapcsolatot, de az mára elhidegült. „Az LMP az utóbbi időben átalakult, és nem is értem, miről szól.”

A magyar demokrácia legnagyobb gondja, hogy a politikai életben szinte minden felülről jön lefelé és alulról felfelé alig – mutatott rá Róna Péter. „A helyi kezdeményezés, a kezdeményezéssel való felelősségvállalás, a kezdeményezésben való részvétel, a helyi, politikai, társadalmi, szellemi tevékenységeknek a nagyon komoly felerősítésére van szüksége ahhoz, hogy kialakuljon egy középosztály, amely képes és érdekelt a demokrácia intézményének felépítésében és megvédésében.”

Mint mondta, le kell építeni a NER-t, csökkenteni a központosított hatalombázist, és a hatalom egy részét vissza kell vinni önkormányzati szintre, ahol megtanuljuk, hogy nem ideológia szlogenekkel próbájuk a társadalmat irányítani, hanem a konkrét problémák tényleges megadásával. „Nem Szuverenitásvédelmi Hivatallal kell foglalkozni, hanem azzal, hogy milyen a helyi iskolák felszereltsége, a helyi közösségi élet, mire van pénze az önkormányzatnak, és mire kellene, és ezzel lassan-lassan a demokrácia visszaállna.”

A jogász, közgazdász, aki egyetemen tanít, de bankigazgató is volt, azt mondta, 2023-ban sok mindenen átment, de az állította erre a pályára, amikor Orbán Viktor elment Kínába, hogy kezet szorítson Vlagyimir Putyinnal. „Azt mondtam, ezt nem tűröm és szembe köpném magam, ha ezzel szemben nem tennék semmit. Elviselhetetlen helyzet alakult ki az országban, nem csak a gazdaságban. Óriási tévedésekben, hibákban és korrupcióban szenvedünk, az embereknek olyan súlyos erkölcsi hiányosságuk van, ami rányomja a bélyegét az egész országra, és nem szeretnék úgy meghalni, hogy szégyellem, hogy magyar vagyok.”

Róna Péter nyomatékosította, nem azt mondja, amit a Jobbik akar, hanem már előre elmondta, mit fog képviselni, és azt is, hogy nem fogja a többi ellenzéki párt egyikét sem ócsárolni. „Nem nyitok velük vitát, az ilyen nem szükséges és mindenkinek árt. Én nem Brüsszelből akarom Orbánt és kormányát ócsárolni, nem is akarok velük foglalkozni. Azt szeretném, hogy felépítsek egy olyan politikai és társadalmi szerkezetet, amelynek az alapja az önkormányzatiság, amiből aztán ki fogja nőni magát az a demokratikus intézményrendszer, ami 30 éven át, komoly történelmi okok miatt, nekünk nem sikerült, miközben több más posztszocialista országnak igen.”

Magyarországnak nincs alkotmánya, az alkotmány arról szól, hogy a társadalom felhatalmazást ad a hatalomnak arra, hogy intézze az ország dolgait – vezette le azt, hogy a kegyelmi botrány kapcsán kialakult megrendülésben szerinte van-e az ellenzék számára lehetőség, hogy fogást találjon az Orbán-rezsimen. „Az Alaptörvény erre alkalmatlan, mert a kétharmados többség akkor változtatja meg, amikor akarja, amikor számára előnyös. A magyar államhatalom korlátlan, nem lehet pozícióban hagyni egy politikust és társait sokáig, mert abból csak korrupció lesz, lelki, szellemi, gazdasági, szexuális és egyéb korrupció is.”

Róna Péter szerint nagyon fontos lenne ezzel sürgősen foglalkozni, mert két év múlva választások lesznek, és mához két évre az ellenzéknek egy nagyon komoly, alaposan végig gondolt, alternatív Alkotmányra lesz szüksége. „Ha nem sikerül az ellenzéknek a társadalom számára feleleveníteni azt az alapvető tényt, hogy mindenki hatalmát ellenőrizni és korlátozni kell, és ha nincsenek meg az ehhez szükséges intézményes eszközök, amelyek ezt lehetővé teszik, akkor megette a fene.”

Róna Péter emlékeztetett, a magyar Alaptörvényben az szerepel, hogy népszavazással az alkotmányt nem lehet módosítani, a nemzetnek nincs joga megmondani, hogy mi legyen az alkotmányban, és mi nem. „Miféle alkotmányos demokrácia az, ahol kizárólag az uralkodó párt határozza meg, hogy mi az alaptörvény? Akkor itt arról van szó, hogy az uralkodó párt a saját szája íze szerint alakítja az összes szabályt.”

Az EP-jelölt szerint nincs a társadalomnak működésképes fogalma arról, hogy miről szól a hatalom, az mire jó, mire használható és mire nem. „Egy alkotmányos demokráciában egy miniszterelnök nem húzhat több mint másfél éven át egy olyan kérést, hogy Svédország csatlakozhat-e NATO-hoz vagy nem, annak ellenére, hogy a vétójára bármiféle magyarázatot adna. Ez az ő hatalmának perverz, eltorzult formájára utal, ezt nem lehet megengedni, olyan szerkezetet kell létrehozni, ahol ez nem fordulhat elő.”

A KlikkTV műsorát itt nézheti meg.