Róna Péter: az egykulcsos adó megfojtja a magyar gazdaságot
Róna Péter szerint a költségvetési fegyelem javulása fontos eredmény, de a könnyebb része már mögöttünk lehet. A közgazdász úgy látja, hogy a Tisza-kormánynak a választási ígéretek teljesítéséhez nemcsak a korrupció visszaszorítására és az uniós források hazahozatalára, hanem alapvető adóreformra is szüksége lesz. Szerinte az egykulcsos személyi jövedelemadó nem képes megteremteni azt a fizetőképes keresletet, amely nélkül nincs tartós gazdasági növekedés.
4000 milliárd forintnyi kiutalást állítottak le
A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Róna Péter arról beszélt, hogy a költségvetési hiány mérséklése mögött jelentős kiadás-visszafogás áll. Megfogalmazása szerint mintegy 4000 milliárd forintnyi kiutalást állítottak le, amivel 700–800 milliárd forinttal sikerült csökkenteni a hiányt. A közgazdász ezt „nagyon szép teljesítménynek” nevezte, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a további megtakarítások várhatóan már nem lesznek ilyen nagyságrendűek.
A költségvetési szigor szükségességét szerinte jól példázza a zuglói kormányzati irodaház ügye is. A beruházás felfüggesztése és a korábban kiutalt pénzek visszakövetelése ugyan indokolható, ám ennek súlyos következményei lehetnek az építőiparban. Róna Péter szerint az érintett építőipari cég mintegy 100 milliárd forintos adóssággal rendelkezik, ezért a tranzakció leállása után a csődvédelmi eljárás kérése logikus lépés volt. A probléma ugyanis nem áll meg a fővállalkozónál: az alvállalkozók, dolgozók és előleget fizető vásárlók is veszteséget szenvedhetnek, az alvállalkozók egy része pedig maga is fizetésképtelenné válhat.
Róna szerint a kormánynak ezért egyszerre kell fellépnie az indokolatlan közpénzkifizetések ellen és számolnia azzal, hogy egy nagy cég fizetésképtelensége „kisebb méretű csődhullámot” indíthat el. Ettől azonban nem tartja hibának a költségvetési szigor fenntartását. Úgy véli, minden beruházást alaposan meg kell vizsgálni, valóban szükséges-e, és képes-e gazdaságilag megtérülni.
„Minden fillér sajnos most számít”
A közgazdász szerint a magyar költségvetés helyzete továbbra is rendkívül nehéz, hiszen az év végére 7,5 százalék körüli hiánnyal számol. A nemzetközi piacok ugyan bizalmat szavaznak az új kormánynak, de Róna Péter hangsúlyozta, hogy ez csak feltételes bizalom. „Mennél fegyelmezettebben csinálják a dolgokat, annál valószínűbb, hogy ez a bizalom továbbra is fennmarad” – fogalmazott.
A választási ígéretek teljesíthetőségét ugyanakkor nem látja reménytelennek. Szerinte a kormány a vállalások jelentős részét teljesítheti, ha megőrzi a felelős gazdálkodás hitelességét. Ebben szerepe lehet a korrupció visszaszorításának és az uniós források hazahozatalának is, de önmagában ez nem old meg minden problémát.
Róna különösen fontosnak tartja a közlekedési fejlesztések újragondolását. Nem vitatja, hogy szükség van a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, azt azonban már igen, hogy minden jelenlegi projektet a tervezett ütemben és mértékben kell-e megvalósítani. Szerinte „túl nagyok a vágyak”, miközben az országnak a klímaváltozás következtében egyre súlyosabb víz- és energiaválságra is fel kell készülnie.
A rendelkezésre álló pénzek miatt ezért újra kell vizsgálni a beruházási terveket, és el kell dönteni, mely fejlesztések elkerülhetetlenek. Róna szerint minden fillér számít, ezért még az egyébként indokolt beruházások esetében is mérlegelni kell, hogy azok azonnali megvalósítása valóban szükséges-e. Az oktatásban ugyanez a dilemma jelenik meg: a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők kampányban ígért 25 százalékos béremelése kapcsán is felmerült, hogy honnan lesz meg rá a szükséges forrás.
Az egykulcsos adó „nagyon rossz adórendszer”
Róna Péter szerint azonban hosszabb távon nem lehet pusztán kiadáscsökkentéssel rendbe tenni az államháztartást. Ehhez alapvető adóreformra van szükség. Az egykulcsos személyi jövedelemadót kifejezetten rossz rendszernek tartja, amely nemcsak társadalmilag igazságtalan, hanem a gazdasági növekedést is akadályozza azzal, hogy gyengíti a fizetőképes keresletet.
A közgazdász szerint a magyar pénzügyi vagyon rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg: állítása alapján az összes pénzügyi vagyon 72 százaléka a felső tíz százaléknál koncentrálódik, míg az alsó ötven százalék mindössze öt százalékkal rendelkezik. Róna szerint ez fenntarthatatlan, és olyan szélsőséges vagyoni különbséget jelent, amely az Európai Unióban is ritka.
A megoldás szerinte többkulcsos jövedelemadó-rendszer és az önkormányzatiság megerősítése lehet. A vagyonadó kérdését elsősorban helyi szinten tartja célszerűnek, különösen az ingatlanadó esetében. Szerinte az önkormányzatoknak saját, központilag el nem vonható bevételekre van szükségük, miközben a helyi közösségek dönthetnék el, mennyit fizetnek be, és mire fordítják azt.
„Fizetőképes kereslet nélkül nincs gazdasági növekedés” – hangsúlyozta Róna, aki szerint az adórendszer átalakítása nélkül a magyar gazdaság vérszegény kereslettel marad. Úgy látja, a jelenlegi rendszerben nincs valódi kitörési lehetőség, miközben a különböző kiváltságokat, támogatásokat és különadókat is felül kell vizsgálni. A nemzeti tőke felhasználásáról szerinte nem az államnak, hanem a piacnak és a keresletnek kellene nagyobb mértékben döntenie.
Róna Péter szerint az állam által irányított kapitalizmus modellje megbukott, és ennek következményeit az ország most is viseli. A költségvetés helyzetét tovább nehezíti, hogy a nemzetközi környezet sem kedvező: az ukrajnai háború, valamint az Egyesült Államok és Irán konfliktusa a világgazdaságra is negatív hatással van. Ebben a helyzetben pedig szerinte illúzió arra számítani, hogy a magyar költségvetés egyszerűen gazdasági növekedéssel „kinövi” a jelenlegi hiányt.
