Róna Péter kitálal: így tűnt el a közpénz Matolcsyéknál
Az Orbán-rendszer kifulladásáról, egy szerinte meghiúsult geopolitikai átrendeződésről, az Európai Unió szerepéről, a magyar korrupció természetéről és a Magyar Nemzeti Bank alapítványi ügyéről is beszélt Róna Péter közgazdász a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Az Oxfordban élő professzor szerint Magyarország számára nincs valós alternatíva az európai integráción kívül, miközben úgy látja: az ország politikai és gazdasági működésének mély szerkezeti problémái továbbra is változatlanok.
Egy meghiúsult geopolitikai terv része volt Orbán Viktor?
Róna Péter szerint a magyarországi politikai változások nemcsak belpolitikai, hanem nemzetközi szempontból is jelentőséggel bírnak. A közgazdász úgy fogalmazott: Európában „nagy megkönnyebbülést” okozott az Orbán-rendszer meggyengülése, amelyet szerinte számos nyugati politikai szereplő régóta problémásnak látott.
A professzor értelmezése szerint az elmúlt másfél évtizedben egy nagyhatalmi átrendeződési kísérlet zajlott, amelyben Oroszország, Kína és az Egyesült Államok a világ politikai és gazdasági befolyási övezeteinek újrafelosztására törekedett, elsősorban Európa rovására. Állítása szerint Orbán Viktor ennek a folyamatnak „szerves és fontos része volt”, mert úgy vélhette: Magyarország politikai nyereséget szerezhet egy új világrend kialakulásából.
Róna úgy látja, hogy sokáig túl egyszerű magyarázatok születtek Orbán és Vlagyimir Putyin kapcsolatára. A professzor szerint nem zsarolásról vagy titkos kompromittáló anyagokról lehetett szó, hanem arról, hogy az orosz elnök felvázolt egy stratégiai tervet, amelyhez Orbán csatlakozott, mert sikeresnek hitte azt. Úgy vélte, a magyar miniszterelnök egy regionális vezető szerepre számíthatott volna a Balkán és Közép-Európa egy részének politikai befolyásolásában.
A közgazdász ugyanakkor azt állította, hogy ez a geopolitikai elképzelés mára látványosan meggyengült. Értékelése szerint Oroszország nem tudta ellenőrzése alá vonni Ukrajnát, az Egyesült Államok nem tudta teljes mértékben saját érdekei szerint átalakítani a Közel-Keletet, míg Kína ugyan stabilabb helyzetben van, de az eredeti elképzelés szerinti hárompólusú világrend nem látszik megvalósulni.
Ennek következményeként Róna szerint Magyarország stratégiai jelentősége is csökkent. Szerinte az az elképzelés, hogy Magyarország különleges geopolitikai kártyákkal rendelkezik, eleve túlzó volt. „Stratégiailag nekünk nincs kártyánk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az ország egyetlen reális politikai és gazdasági helye az Európai Unión belül van.
A szuverenitás szerinte már nem a 19. század logikája szerint működik
Az interjúban szóba került az a politikai vita is, amely Magyarország és Brüsszel kapcsolatát a szuverenitás kérdésén keresztül értelmezi. Róna Péter szerint félrevezető azt állítani, hogy az Európai Unió „irányítja” a tagállamokat, ugyanakkor természetesnek tartja, hogy a tagság kötelezettségekkel jár.
A professzor úgy fogalmazott: ha egy ország az Európai Unió tagja kíván maradni, akkor vállalnia kell a közösen elfogadott szabályokat, legyen szó a jogállamiság normáiról vagy a nemzetközi megállapodások tiszteletben tartásáról. Ebből a szempontból szerinte nem rendkívüli, hogy egy leendő magyar kormány alkalmazkodik az uniós elvárásokhoz, hiszen – mint mondta – „ilyen értelemben lehet mondani, hogy a másik 26 tagállam is brüsszeli irányítás alatt áll”, de ezt félrevezető politikai leegyszerűsítésnek tartja.
A szuverenitásról szóló vitában Róna egy korábban megjelent tudományos kötetre hivatkozva azt állította: a klasszikus nemzetállami szuverenitás 18–19. századi fogalom, amely a globalizáció, a multinacionális gazdasági kapcsolatok, a migráció, a klímaváltozás és a technológiai függőségek korában jelentősen kiüresedett.
Példaként az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépését említette. Értelmezése szerint a Brexit után London gyorsan olyan új kereskedelmi és politikai megállapodások keresésébe kezdett, amelyek részben pótolhatják az uniós tagság előnyeit, de szerinte világossá vált, hogy egy 500 milliós, gazdag és technológiailag fejlett piacot nem lehet könnyen helyettesíteni. Magyarország számára ezért „óriási érdek”, hogy az európai integráció része maradjon.
A professzor bírálta azokat a politikai konfliktusokat is, amelyek kulturális ügyeket állítanak az uniós viták középpontjába. Szerinte az a gondolat, hogy egy ország szuverenitását veszélyezteti például egy Pride-felvonulás engedélyezése, aránytévesztés.
A korrupció társadalmi szerkezet kérdése, az MNB-ügyben pedig felelősséget vár
A beszélgetés jelentős része a magyarországi korrupció és a Magyar Nemzeti Bank alapítványi ügyének kérdésével foglalkozott. Róna Péter szerint Magyarországon a korrupció nem pusztán politikai jelenség, hanem mély társadalmi mintázatokból is táplálkozik.
Álláspontja szerint a magyar társadalom működését nagyrészt „szívességkereskedelem” jellemzi, vagyis olyan függőségi hálózatok, amelyek termékeny talajt biztosítanak a korrupció számára. Úgy fogalmazott: Magyarország „vezérelvű társadalom”, ahol az emberek hagyományosan hierarchikus rendszerben működnek, és „mindenkinek van főnöke”, akinek utasításait végrehajtják. Szerinte ez a működési logika hosszú történelmi mintázat, amelyet a politikai rendszerek csak megerősítettek.
Különösen élesen fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank alapítványi ügyével kapcsolatban. Róna szerint a vizsgálatok túl lassan haladnak, miközben az alapvető jogi kérdés szerinte egyszerű. A közgazdász azt állította: már maguknak az alapítványoknak a létrehozása és a pénzek kiutalása is törvénysértő lehetett, mivel a jegybanktörvény világosan meghatározza, hogy milyen források használhatók hasonló célokra.
Róna azt mondta: a törvény alapján a Nemzeti Bank kizárólag a bírságokból befolyt összegeket fordíthatná ilyen tevékenységekre, ezzel szemben az alapítványokba százmilliárdos nagyságrendű közpénz került. Felidézte, hogy korábban maga is tagja volt a jegybank felügyelőbizottságának, és már egy jóval kisebb volumenű hasonló konstrukciót is kifogásolt.
A professzor szerint Varga Mihály szerepe sem hagyható figyelmen kívül, mivel a pénzügyminisztérium gyakorolja az állam tulajdonosi jogait a jegybank felett, ezért – megfogalmazása szerint – „tudnia kellett” a folyamatokról. Ugyanakkor hozzátette: személy szerint becsületes embernek és megbízható szakembernek tartja Vargát, bár nem tekinti kiemelkedő közgazdásznak.
Matolcsy Györgyről ennél jóval keményebben nyilatkozott. A korábbi jegybankelnököt „fantasztának” nevezte, és azt állította, hogy a Nagy Mártonnal közösen képviselt gazdaságpolitikai modell – amely szerinte a pénzbőségre és a gyors növekedés ösztönzésére épült – nem gazdasági növekedést, hanem inflációt eredményezett. Róna szerint ez alapvető közgazdasági tévedés volt, amelynek következményeit az ország hosszú ideig viselheti.
