Tóth Zoltán: 2030-ra teljesen új választási törvény készülhet

Konszenzus helyett egyoldalú törvényalkotás

Van remény arra, hogy a jövőben ne egyetlen politikai oldal érdekeit szolgáló választási törvény szülessen – erről beszélt Tóth Zoltán választási szakértő a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Szerinte a rendszerváltás időszakában még létezett valódi politikai konszenzus a választási szabályok kialakításában, mára azonban gyökeresen megváltozott a helyzet.

A szakértő felidézte, hogy az 1990-es választási törvény sokpárti egyeztetések eredményeként jött létre, majd az 1996-os tárgyalások után megszületett az új választási kódex is, amelyet később parlamenti ciklusonként kisebb-nagyobb módosítások követtek. Ezeket szintén több párt bevonásával alakították ki. Ezzel szemben – fogalmazott – a Fidesz kétharmados többsége birtokában már nem folytatott széles körű egyeztetéseket a választási szabályok átalakításakor.

Tóth szerint a 2011–2012-ben létrejött új választási rendszer kialakítása egy szűk kör munkája volt, amelybe sem politikai, sem társadalmi szereplőket nem vontak be. Mint fogalmazott, „kicsit viccesen azt tudnám mondani, hogy magával sem egyeztetett” a kormányoldal, utalva arra, hogy még szakmai vitákra sem igazán került sor.

A szakértő szerint a folyamat jogi szempontból is kérdéseket vetett fel. Bár a jogalkotásról szóló törvény kötelezővé teszi a kormány által kezdeményezett jogszabályok társadalmi egyeztetését, ezt szerinte azzal kerülték meg, hogy számos törvényt – köztük választási szabályokat is – egyéni képviselői indítványként nyújtottak be. Ez a forma ugyanis nem ír elő kötelező társadalmi vitát.

A beszélgetés során szóba került az alaptörvény is, amelyet Tóth szintén a társadalmi egyeztetés hiányának példájaként említett. Felidézte, hogy bár a szöveget véleményezésre megküldték egyetemi alkotmányjogi tanszékeknek, valódi társadalmi vita nem zajlott. Az alaptörvényt azóta többször módosították, és jelenleg is újabb változtatások előkészítése zajlik.

Négy év kellene egy új rendszerhez

A szakértő szerint egy valóban új, demokratikusabb választási rendszer kialakítása nem történhet meg egyik napról a másikra. Úgy véli, egy új választási törvénycsomag előkészítése összesen négy évet igényelne, amelyből az utolsó egy év már a gyakorlati felkészülés időszaka lenne.

Tóth példaként a 2030-as országgyűlési választást említette. Számítása szerint, ha addig új szabályrendszert akarnak bevezetni, azt legkésőbb 2029 tavaszán ki kellene hirdetni, hogy a politikai szereplők és a választópolgárok megismerhessék az új mechanizmusokat. A fiatal választók felkészítése, a kampányszabályok megértése és a lebonyolítás technikai feltételeinek kialakítása mind időigényes folyamat.

A szakértő szerint egy évet venne igénybe a társadalmi vita is, amennyiben azt komolyan vennék, és további egy évre lenne szükség a kodifikációra, vagyis a jogszabályok szakmai kidolgozására. Emiatt úgy látja, a folyamatot már most el kellene indítani, még akkor is, ha egy esetleges új politikai vezetés rövid távú prioritásai között nem szerepelne azonnal a választási rendszer reformja.

Tóth hangsúlyozta, nem egyszerű módosításokra lenne szükség, hanem teljesen új szabályozási csomagra. Elképzelése szerint külön kellene szabályozni a választójogot és a választási eljárásjogot, hasonlóan ahhoz, ahogyan a büntetőjog és a büntetőeljárási jog külön rendszerként működik. Egy ilyen csomag magában foglalná az országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választások szabályait, de akár a köztársasági elnök közvetlen választásának kérdését is.

Utóbbi kapcsán megjegyezte: korábban a jelenlegi kormányoldal is felvetette a közvetlen államfőválasztás lehetőségét, ami önálló törvényi szabályozást tenne szükségessé. Szerinte ugyanakkor akár első lépésként az államfő jogköreinek újragondolása is napirendre kerülhetne.

Kétpártrendszer vagy sokpártrendszer?

A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, milyen politikai struktúrát szolgáljon ki egy jövőbeli választási rendszer. Tóth szerint alapvető döntés előtt állna az ország: a szabályozás a két nagy politikai blokk megerősítését segítse, vagy inkább sokszínű pártrendszert támogasson.

Úgy látja, a jelenlegi egyfordulós rendszer szinte egyenes utat teremtett egy „két vagy két és fél pártrendszer” kialakulásához. Megjegyezte, hogy a mostani politikai helyzetben ez elsősorban a Fidesznek és a Tiszának kedvezhet, ugyanakkor szerinte a demokratikus működés szempontjából a sokpártrendszer lenne kívánatosabb.

A szakértő szerint számos technikai kérdést is újra kellene gondolni. Ilyen például a választások fordulóinak száma, a jelöltállítás rendszere vagy a kampányszabályok. Felidézte, hogy a korábbi időszakban létezett kampánycsend, amely megakadályozta, hogy a választókat közvetlenül a szavazás előtt próbálják befolyásolni. Ezt pozitív intézménynek nevezte, amely szerinte korlátozta a visszaélések lehetőségét.

Szintén problémásnak tartja a pártfinanszírozás jelenlegi szabályait. Mint mondta, ma gyakorlatilag nincs felső korlátja annak, hogy vagyonos szereplők mekkora összeggel támogathatnak pártokat, miközben az ellenőrzési mechanizmusok sem működnek megfelelően. Úgy véli, olyan szabályozásra lenne szükség, amely átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszi a politikai finanszírozást, és nem alkalmaz kettős mércét.

Tóth szerint a megoldás kulcsa a társadalmi vita lehetne. Elképzelése alapján először szakmai és civil kezdeményezések mentén kellene összegyűjteni azokat az alapelveket, amelyek mentén konszenzus alakítható ki. Jelenleg – mint mondta – ennek első lépéseként tézisek készülnek arról, hogy milyen pontokat kellene mindenképpen szabályozni egy új választási törvényben, és ezek nyilvánosan is elérhetők. A cél szerinte egy olyan rendszer létrehozása lehetne, amely nem egyetlen politikai szereplő érdekeit tükrözi, hanem „a magyar társadalom érdekeit szolgálja”.