Sanda gondolat rejlik a szijjártói mondat mögött

„Nem ajánl-e fel a kormány anyagi támogatást az újjáépítéshez, ahogy azt pl. Szeged és Budapest tette?” – tettük fel írásban a kérdést Havasi Bertalannak, a Miniszterelnöki sajtóirodát vezető helyettes  államtitkárnak. Válasz a kérdésünkre – immár napok óta – nem érkezett. (Megj.: Ha kapunk, tudatjuk annak tartalmát.)

Közben más módon azért kiderült, hogy a kormány valamifajta segítséget – elvben – szerencsére beígért: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanis újságíróknak azt mondta, hogy „Magyarország a lehetőségeihez mérten mindig támogatja a bajba jutott keresztény közösségeket, ezért természetes, hogy a Notre-Dame újjáépítésében is hajlandó részt venni”. Mint mondta, a kormány koordinációs feladatokat is vállalhat, ha magyar szakemberekre volna szükség. A kormány azonban jóval később kapcsolt, mint a szocialista irányítású Szeged: Botka László már a tűzvész másnapjának reggelén bejelentette, hogy 10 ezer eurót ajánl fel a város Notre-Dame újjáépítésére és adománygyűjtést is indít. Budapest is beígért – eddig meg nem nevezett összegű és formájú –  támogatást, s Hajdúszoboszló  Város Önkormányzata is ad  3.000 eurót – hogy példákat említsünk.

„Egy önmagára valamit is adó ország, ha képes, akkor anyagi segítséget nyújt az európai, a nyugati civilizáció részét képező Notre-Dame újjáépítéséhez, Magyarország pedig képes lenne rá, hiszen zarándokházat vesz Rómában a Katolikus Egyház számára vagy éppen stadiont és wellness-központ építését finanszírozza a Szeged-Csanád megyéspüspök számára” – szögezte le Gábor György.

A kormány tehát, ha nem is gyorsan, de végül csak-csak lépett, ám a Notre-Dame-ot lepusztító tűzvésszel kapcsolatos kommunikációja enyhén szólva is furcsára sikeredett. Szijjártó Péter szólalt meg először („A Notre-Dame mindannyiunknak fontos keresztény szimbólum, vallási, kulturális jelkép”.), majd következett  Orbán Viktor miniszterelnöknek – a kormány honlapjára is felkerült – közleménye, amelyben a többi között az olvasható, hogy „a Notre-Dame-székesegyház szimbólum minden keresztény ember számára, amely nem csupán Jézus Krisztus édesanyjának szentségét, de több száz éves történelmével hitünk közös menedékét is jelenti”.

Gábor György a Hírklikknek még Szijjártó Péter megszólalása után reagált, amikor leszögezte: „olyan sanda gondolat rejlik emögött a szijjártói mondat mögött, amit csak elutasítani lehet, aki így gondolkodik, az ugyanígy a holokauszt tragédiáját csak a zsidóság tragédiájának tekinti, holott az is az egész emberiség tragédiája volt”. Mint kifejtette: a Notre-Dame még csak nem is csupán Párizs, nem is pusztán Franciaország és nem is csak a kereszténység épülete, hanem egész Európáé, jelkép, az egész európai civilizáció jelképe”. Története során – és még jelenleg is – ugyan székesegyházént funkcionált, de mégsem egyszerűen a kereszténység értéke szenvedett most borzalmas károkat, minden hívő és nem hívő ember épületéről van szó. „Az intézi csak el egy ilyen vállrándítással a tragédiát, aki politikai megfontolásból ejt ki ilyen mondatokat” – szögezte le a vallásfilozófus.

Áder kilógott  a sorból

Miközben a kormányfő és a külügyminisztere a kereszténységet ért kárként kommunikálta-kommunikálja a Notre-Dame székesegyház jó részét elpusztító borzalmas tüzet, Áder János köztársasági elnök európai megközelítésben kezelte a tragédiát. Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek küldött levelében leszögezte „Kérem jelezze, ha bármivel is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy közös európai örökségünk mesterműve, a páratlan szépség katedrális mielőbb újra  régi fényében tündökölhessen”.