Sándor Klára: ha bután csináljuk, a technikai fejlődés társadalmi szakadáshoz vezet
Sándor Klára nyelvészként jelenleg a szegedi egyetem támogatásával a társadalmi digitalizáció tárgykörében is vezet kutatásokat, illetve ezzel foglalkozó csoportokat. Az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár a Klikk TV Mélyvíz című adásában ennek általános hatásairól és jövőbeni gyakorlatáról is beszélt Németh Péternek.
„Sokan remélték, hogy a digitalizáció egy nagy, általános, demokráciát teremtő eszközzé válik, de már korábban sejthettük, hogy ez nem így lesz, hiszen a gazdasági, a regionális és társadalmi különbségek ilyenkor még jobban nőnek. Az egyik csoportnak, amelyik előnyben volt, megsokszorozódnak az erőforrásai, a többieknek viszont felerősödnek a hátrányai” – vázolta a jelen kor egzisztenciális infrastruktúráját.
Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a fejlődés társadalmi szakadáshoz vezethet, „ha bután csináljuk”. Ennek a jelei napjainkban erősen láthatóak is, „nagyon óvatosan kell bánni azzal a nagy hurráoptimizmussal, ami a digitális eszközök oktatásban tervezett használatával kapcsolatban fellángolt”.
Empirikus eredményeik mutatják, hogy kevésbé hatékony a tanulás, ha digitális eszközökkel történik. „Amit a leginkább látunk, hogy minél inkább azok a generációk kerülnek egyetemre, akiket ’digitális bennszülötteknek’ hívnak.” Az előző generációkhoz képest jóval szerényebb a műveltségük, ám feltűnő az egymás közti – főleg digitális – agresszivitásuk.”
Sándor Klára szakmai álláspontja, hogy a nagy digitális fellendülés után meg kell tanulni, hogy mindezt miképpen lehet okosan használni. Nyelvészként és volt politikusként kellő rálátása van a mára kialakult politikai nyelvezetre is, amiről kettős a véleménye. „Fejlődött és nem fejlődött’ – definiálta paradox módon a felvetést. Magyarán „visszafejlődött, mert nincs”. Képviselősége alatt, még 2010-ig „élő beszélgetések, viták voltak, nem előre bemagolt szövegeket mondtak fel a politikusok. Mára gyakorlatilag megszűnt az élő nyelvhasználat.”
Egy értelemben azonban mindez fejlődött, ami viszont negatívum is. „Mivel hatékonyabban éri el az embereket, manipulatívabb. Az látható, hogy két szembenálló politikai oldal politikai sámánjai állítanak elő szövegeket, amiket nem ideológiai, sokkal inkább hit alapján fogadnak be az emberek”.
Hiába ügyesebb az egyik oldal, ha a másik oldal „ellen-álhíreket” gyárt. „Elenyészően kevés olyan fórum, sajtófelület maradt, ahol érdemben megvalósulna az a kritikus szemléletű igazságkeresés, amit mi annak idején megszoktunk.” Tapasztalata szerint egy új műfaj kezdi visszahozni az említett minőséget, ezek a podcastok, amiket a fiatalok is sokan hallgatnak.
Szóba került Pankotai Lili – nem kis mértékben mesterségesen – nagy vihart kavart október 23-ai fellépése, amivel kapcsolatban nyelvészként is véleményt formálhatott Sándor Klára. „Egy órámon a diákjaim kérték, hogy beszéljünk erről. Szerintem mind a szövegnek, mind az előadónak az volt a célja, hogy vihart kavarjon – ha ez tudatos volt, akkor rendben van. Abban szerintem tévednek, hogy ez egy kormányellenes szöveg volt. Véleményem szerint ez egy generációs kinyilatkozás volt.”
