Sárbogárdi akkuügy: pontatlanságok, elírások és rendkívüli ellenőrzés

Németh-Kállai Szilvia 2024. február 22. 14:30 2024. feb. 22. 14:30

Miközben a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelem azt nyilatkozta, hogy nem indult a hatáskörükben eljárás a Jüllich Technology Zrt. sárbogárdi telephelyén tárolt akkumulátorokkal kapcsolatban, addig a Fejér Vármegyei Kormányhivatal által a bérlőnek kiadott friss engedély szerint, a hivatal értesítette a határozatról a katasztrófavédelmet. A sárbogárdi polgármester pedig beszámolt arról, hogy kedden rendkívüli vizsgálat volt a telephelyen, ahol elmondása szerint megjelentek a katasztrófavédelem, a vízügy és a hulladékgazdálkodás szakemberei. Tehát szerinte minden rendben van, készülnek a jegyzőkönyvek. Bár a bérlő engedélye is felvet pár kérdést.

Ahogy arról a Hírklikk beszámolt, aggódó sárbogárdi olvasóink jelezték, hogy a volt orosz laktanyában lévő Jüllich Technology Zrt. telephelyén iváncsai selejt akkumulátorokat tárolnak és úgy tudják, hogy akkumulátor-megsemmisítő üzemet is akarnak ott működtetni. Ezt több szempontból is nyugtalanítónak gondolták: nem tudni, hogy van-e engedély veszélyes hulladék tárolására, akkumulátor-megsemmisítésre, a helyszín rendelkezik-e minden feltétellel ahhoz, hogy a volt ásványvíz-palackozó csarnok alatt lévő sárbogárdi vízbázis és a környezet ne szennyeződjön?

Ezután már nemcsak lapunk, hanem az ellenzéki pártok is tudni akarják mi a helyzet a sárbogárdi akkumulátor lerakattal kapcsolatban. A Párbeszédből Tordai Bence pénteken a Jüllich Technology Zrt. telephelye előtt tette fel kérdéseit és ígérte meg, hogy kiállnak a sárbogárdiakért, Jávor Benedek már fényképes bizonyítékokat is megosztott a közösségi oldalán, vasárnap pedig Kapusi Péter (Mi Hazánk) állt a kamera elé, és mutatta meg azokat az épületeket, amelyekről úgy tudja, hogy vendégmunkás szállónak, gyártócsarnoknak, illetve plusz raktárnak is készülhettek.

Dr. Sükösd Tamás Sárbogárd polgármestere kérdésünkre határozottan kijelentette, hogy nem lesz akkumulátor-megsemmisítő üzem Sárbogárdon. A Fejér Vármegyei Katasztrófavédelem azt írta, „Megkeresésében foglalt tevékenységre vonatkozóan a katasztrófavédelem hatáskörét érintő eljárás nem indult az igazgatóságon.”

Jüllich József a Jüllich Technology Zrt. tulajdonosa március 1-ig szabadságon van, így tőle addig nem kaphatunk választ kérdéseinkre. Reagált viszont a Fejér Vármegyei Kormányhivatal. 

Eszerint a Jüllich Technology Zrt. az ingatlan tulajdonosaként az ingatlan bérbeadásával foglalkozik, így veszélyes hulladék bontásával, tárolásával kapcsolatos tevékenységet nem végez, ilyen engedélyre nincs szüksége. Engedéllyel minden esetben az ilyen tevékenységet végző bérlőnek kell rendelkeznie. Általánosságban elmondható, hogy a veszélyes hulladékok tárolásának műszaki feltételeit – az európai uniós jogi szabályozással összhangban – kormányrendelet írja elő. A jogszabály szigorúan meghatározza a hulladéktároló hely kialakítására vonatkozó műszaki előírásokat. A szabályozás kiterjed a fedett gyűjtő-, illetve tárolóterületek funkcionális, épületszerkezeti és épületgépészeti kialakítására vonatkozó követelmények, valamint a nyílt téren történő elhelyezéshez kapcsolódó műszaki előírások meghatározására is. Ha a jogszabályban rögzített előírások szerint tárolják a veszélyes hulladékot, akkor nem juthat be szennyező anyag földtani közegbe, felszín alatti vizekbe – írta a kormányhivatal. 

Így utánanéztünk a bérlőnek, amihez segítséget nyújtott Tordai Bence, a Párbeszéd-Zöldek frakcióvezetőjének bejegyzése is. Aszerint Sükösd Tamás fideszes városvezető egyik megnyugtatónak szánt posztjából kiderült, az a CB Engineering Kft. tárolja a veszélyes hulladékot Sárbogárdon, amelynek székhelye Komáromban van (ahol egyébként akkumulátor-megsemmisítő üzem is működik), ügyvezetője Yi Woo Seong, és amely tavaly tavasszal már lebukott az SK ON (korábban SK Battery Hungary) selejtjének átcímkézése és random raktárakba rejtése kapcsán. Abban az ügyben végül az Orbán-vő Tiborcz Istvánhoz köthető Éltex Kft.-t bírságolták meg (nevetséges összegre), erről tavaly áprilisban az Átlátszó cikkezett – olvasható Tordai posztjában. 

Sárbogárd polgármestere igyekszik mindenről tájékoztatni a város lakóit, ezért a Facebookon beszámolt arról is, hogy kedden (cikkünk megjelenése után két nappal), a tulajdonos és a bérlő engedélyével jelen volt „a területen, amikor a katasztrófavédelem kivizsgálta a közérdekű bejelentést, majd három „szakág” jelenlétében ellenőrzést folytatott. Egy katasztrófavédelmi ellenőrzést, egy vízügyi és egy hulladékgazdálkodási ellenőrzést. (Az elnevezéseknél a közérthetőséget helyeztem előtérbe) A jegyzőkönyv felvételek még tartanak, de kérdésemre az eljáró hatóságok kijelentették, hogy a csarnokban kereskedelmi céllal tárolt dolgok kész termékek – akkumulátorok – nem hulladékok. Így jelenleg teljesen felesleges polemizálni azon, hogy veszélyes vagy nem veszélyes hulladék, mivel termék, nem hulladék” – írta Sükösd Tamás.

A Fejér Vármegyei Kormányhivataltól valóban kapott veszélyes és nem veszélyes hulladék kereskedelemre engedélyt a CB Engineering Kft, az erről szóló FE/KTF/280-5/2024. számú határozatot azonban csak 2024. 01. 31-én tették közzé, bár 01.23-án írta alá dr. Győri Mihály. Viszont a sárbogárdi volt ásványvíz-palackozó csarnokban készített fotók jóval az engedély közzététele előtt készültek.  

A határozat szerint a cég novemberben hulladék-kereskedelemre nyújtott be kérelmet. A kérelemhez Tóth Roland környezetmérnök 2023. november 25-én adott szakértői véleményt. De a CB Engineering Kft. csak 2024. január 4-én kérte a hulladékok kiegészítését a veszélyes hulladékkal. Az pedig nem derül ki a határozatból, hogy a környezetvédelmi szakértő a szakvéleményét kiegészítette-e és vizsgálta-e a környezeti hatásokat a veszélyes hulladékra is. Hiszen a november 25-i szakvélemény nem térhetett ki a veszélyes hulladék hatásainak vizsgálatára, mert az eredeti kérelem sem tartalmazta azt. Emellett úgy tűnik, hogy a határozatban a védendő övezeten belüli lakóingatlanokat pontatlanul sorolták fel, és elírták a csarnok helyrajzi számát is. A határozatban az sem szerepel, hogy a hatóság megkereste volna az önkormányzatot. Emellett az indoklás szerint a cég „veszélyes és nem veszélyes hulladék-kereskedelem”, azaz hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez adta be az igénylését, de a következő mondat szerint „a kft. veszélyes és nem veszélyes akkumulátor hulladékokkal kíván kereskedelmi tevékenységet végezni.”

Lehet, hogy ezek az „elírások” egy közigazgatási perben szerepet kaphatnának – amelyben a város önkormányzata a felperes –, de a 30 napos fellebbezési határidő most járt le, ha az aláírás és nem a közzététel időpontjától számítják azt.

Tehát a volt ásványvíz-palackozó csarnokban biztosan Iváncsáról származó akkumulátorokat tárolnak. Az akkumulátorok veszélyes hulladékok, amelyekkel a CB Engineering Kft. kereskedik. Erre az idén januárban kaptak engedélyt, bár úgy tűnik, hogy már korábban is elkezdték betárazni a csarnokot.

A következő kérdés az épület maga. Ugyanis egy akkumulátor akár selejt, hulladék vagy áru, kiemelten veszélyes kategóriába sorolandó és a tárolására szánt épületnek törvényben meghatározott biztonsági előírásoknak kell megfelelnie. Mivel a telephely közvetlenül védendő övezet mellett áll, úgy tűnik, hogy nem is lehet más, mint raktár, viszont a határozat szerint belül már alkalmas hulladékgazdálkodási létesítménynek, bár kívülről nem lehet azzá alakítani.

Az UN3480 lítiumionos akkumulátorok a veszélyes áruk szállításáról szóló európai megállapodás szerinti ADR-osztályok közül a 9-es, azaz a veszélyes anyagok és tárgyak közé tartozik. Ezt a csomagoláson is fel kell tüntetni. Tehát egyáltalán nem mindegy, hogy hol, hogyan tárolják azokat, mint ahogyan az sem, miként szállítják oda vagy onnan el az akkumulátorokat. A szállítással kapcsolatban a polgármester posztja alatti egyik kommentben felvetődött a tavaly megbírságolt Éltex Kft. neve is. 

És van itt még valami. Ahogy azt már említettük, a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelem közölte, hogy nem folytattak eljárást a sárbogárdi telephellyel kapcsolatban, de a kormányhivatal határozatában az szerepel, hogy az engedélyt elküldték a katasztrófavédelemnek is. Akkor most tudtak róla, csak nem volt fontos eljárást kezdeményezni, és megnézni a helyszínt? De, ha ez így volt, akkor a cikkünk megjelenése után két nappal miért mentek ki rendkívüli ellenőrzést tartani? 

(folyt.köv.)

 



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom