Sebeket téphet fel az új szlovák nyelvtörvény
Ha a szlovák kulturális minisztérium komolyan gondolja a nyelvtörvény megváltoztatását, azzal újraélesztené a szlovák-magyar konfliktusokat – véli Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. Csakhogy a szélsőjobboldali SNS-nek élet-halál harc, hogy komolyan vegyék a parlamentben, ezért a párt mindent meg fog tenni azért, hogy ez így legyen.
Jelentősen megváltoztatná a szlovák nyelvtörvényt a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által kijelölt Martina Šimkovičová kulturális miniszter. Az új tervezet húszszorosára emelné a bírság alsó határát, szankcionálná a magánvállalkozókat, és tiltaná az idegen nyelv használatát például a buszokon. A köztéri feliratokon és reklámoknál első helyen, nagyobb betűkkel kellene feltüntetni a szlovák szöveget a kisebbségi nyelvnél. Bár most nincs kampányidőszak, ez különösen a magyar politikusok plakátjainál teremtene érdekes helyzetet, akiknek szintén nagyobb betűkkel kellene kiírniuk szlovákul a kampányszövegeiket.
„A felesleges vizuális felsőbbrendűségen túl a legérthetetlenebb rész, hogy a közlekedésben és a postán csak az államnyelv lenne használható” – mondta a Hírklikknek Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.
A szlovákiai Napunk hozzájutott a törvénytervezet részleteihez, ami biztosra megy: még a tengeri közlekedés és az űrutazás esetén is tiltaná az idegen nyelv használatát. Pontosabban a civil légi közlekedés, a tengeri és belföldi hajózás, a vasúti és közúti közlekedés, az irányított űrtevékenység, az elektronikus kommunikáció és a posták kizárólagos nyelvévé tenné a szlovákot. A büntetés magánvállalkozóknál 1000 és 10 ezer euró (407 ezer és 4,07 millió forint) közötti, jogi személyeknél 5000 és 15 ezer euró (2 millió és 6,1 millió forint) közötti lehet. A minisztériumnak először figyelmeztetnie kell a törvényt megszegőket, bírságot ez után szabhatnak ki. Második törvényszegés esetén a felső határ 12 ezer, illetve 20 ezer euróra módosul, ebben az esetben már nem köteles figyelmeztetni a minisztérium.
Hangácsi szerint azon múlhat, elfogadják-e a törvénytervezetet, hogy kialakul-e konstruktív párbeszéd a szlovákiai magyar közösség politikai képviselői (a Magyar Szövetség és a kisebbségi kormánybiztos), valamint a kulturális minisztérium között. Mivel a nagy nyilvánosság még nem láthatta a pontos tervezetet, szerinte továbbra is fennáll az esély a törvénytervezet megváltoztatására. A kulturális minisztérium azonban nem lesz kellemes tárgyalópartner, hiszen az SNS-nek presztízskérdés a nyelvtörvény. „Úgy tűnt, az SNS Andrej Danko vezetésével évek alatt levetkőzte a magyarellenességet, egészen mostanáig. A párt kevés sikert tudott eddig felmutatni a kormánykoalícióban: Danko hiába erősködött és zsarolt, nem lett házelnök, így hát a nyelvtörvény módosításával próbálkoznak” – mondta az elemző.
Orbán újabb szövetségest veszíthet
Robert Fico helye a következő években betonbiztos a miniszterelnöki székben, hiszen a következő szlovák parlamenti választásokat 2027-ben tartják. A drasztikus áfaemelés és a megszorító intézkedések hatására azonban ő és pártja, a Smer-SD sokat veszített népszerűségéből. Az Ódor Lajos korábbi miniszterelnököt is a soraiban tudó, liberális Progresszív Szlovákia Párt a friss közvélemény-kutatásokon már rendre népszerűbb Smer-SD-nél. Hangácsi is azt látja, hogy a negyedik Fico-kormány helyzete korántsem úgy alakul, mint azt a 2023-as kampányban ígérték. „A koalíciós kormány stabilitása csak látszólagos, valójában a parlamenti többség pár képviselőn múlik, akik nem tartoznak egyik párthoz sem” – mondta.
Látszólagos a szlovák-magyar baráti viszony is, hiszen az Orbán- és a Fico-kormányok rendre kerülték a konfliktusos és a szlovákiai magyarokkal kapcsolatos témák feszegetését az elmúlt 14 évben. Orbán Viktor igyekszik együttműködő kapcsolatot fenntartani Ficoval, mert az Európai Unió vezetésével szembeni kevés nyílt szövetségeseinek egyike.
A közös sajtótájékoztatókon úgy tűnhetett, összhang van a két, hasonlóan gondolkodó kormány között. „Ez legfeljebb az egyes jól hangzó és látványos esetekre igaz (például a kettős élelmiszer-minőség, az illegális bevándorlás elleni fellépés, vagy a brüsszeli vezetés rendszeres kritizálása). Ha a nyelvtörvényt újratölti a Fico-kormány, és ha tényleg komolyan gondolja, azzal újraéleszti a konfliktust a szlovák-magyar államközi kapcsolatokban. A magyar közösséget érintő negatív megnyilvánulások jelentik azt a vörös vonalat, amelyet biztosan nem enged átlépni Ficonak” – mondta Hangácsi.
Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn Pozsonyba utazik, jövő hét csütörtökön pedig Juraj Blanár szlovák külügyminisztert fogadja. A két tárgyaláson beszélni fognak a tervezett nyelvtörvény-változtatásról is.
A legutóbbi, 2021-es szlovákiai népszámláláson 422 ezren vallották magukat magyarnak, ami a népesség 7,75 százalékának felel meg. A magyar nyelvet a Szlovákiában élők 8,48 százaléka használja. Ez kisebb arány a korábbiaknál, Szlovákia déli részén azonban ma is vannak összefüggő magyarlakta területek.
