Sehapovic Iván: a bizonytalan szavazók elérése mindig nehéz feladat
„Szinte lehetetlen rávenni egy oldal olvasóját, hogy egy ellentétes oldalon lévő portált olvasson” – vélekedett az Iventer rendezvényszervező és marketingügynökség társalapítója, aki az országgyűlési választások közeledtével kifejtette, hogy milyen kommunikációs stratégiákkal próbálják meggyőzni a választókat a pártok. Sehapovic Iván szerint sokat változott a politikai kommunikáció az elmúlt évek alatt és a közösségi média térnyerése miatt a tradicionális hirdetések a háttérbe szorultak, de nem vesztették el teljesen jelentőségüket.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy nagyon szoros lesz a küzdelem a jelenlegi kormány és az ellenzék között, így a küzdelmet a bizonytalan szavazók fogják eldönteni. Milyen módszerrel tudják megszólítani a pártok a bizonytalanokat?
Minden párt rendelkezik egy sémával, amivel az eléréseiket generálják. Ezeknek a sémáknak alapja, hogy felosztják a társadalmat szegmensekre és az online aktívabb csoportokat Facebook és Instagram hirdetésekkel „támadják”, míg más csoportokat offline kampányokkal próbálják meg elérni. Ez a meglévő bázis megszilárdítására alkalmas séma, de a bizonytalan szavazók elérése mindig egy nehezebb feladat, az ő megszólításukra mindig valami új típusú kampánnyal kell előrukkolni. A kormány oldalán ilyen próbálkozás volt a „Gyurcsány-show” néven elindult reklám, ami nagyon egyszerű üzenetet akart közvetíteni – azaz, hogy az ellenzéket Gyurcsány Ferenc irányítja és ez rossz –, amivel a politika világa és a kormány-oldal iránt érdeklődők ismerőseit célozták meg a közösségi platformokon.
Például a Facebook az alapján rakja fel hirdetéseket egy-egy felhasználó oldalára, hogy az illető mi után érdeklődik, így nem félő, hogy kialakul egy véleménybuborék, azaz csak azokhoz jut el a hirdetés, akik alapból az adott pártot támogatják?
Ezeket a nagy kampányokat már jóval a hirdetés megindítása előtt bizonyos érdeklődési körökhöz kapcsolják, hogy ne csak konkrétan a politikai oldalak követőihez jussanak el. Ezzel próbálják megakadályozni, pontosabban lassítani ezeknek a buborékoknak a létrejöttét. Egy idő után így is lesz majd egy közeg, akik ezeket a bejegyzéseket megosztják, az ismerőseik pedig nagy arányban ugyanazt a véleményt vallják, így végül létrejön a buborék. A cél azonban az, hogy minél többször jelenjen meg az adott poszt ezen a közösségen belül, amibe belecsúszik ismerősök által néhány bizonytalan is, akik pedig annál nagyobb arányban néznek végig egy ilyen videót mint mondjuk a „Gyurcsány-show”, minél többet látják.
Van hasznuk a sajtókampányoknak vagy egy adott portált csak az adott politikai oldal támogatói olvasnak?
Szinte lehetetlen rávenni egy oldal olvasóját, hogy egy ellentétes oldalon lévő portált olvasson. A jelenlegi politikai helyzet kialakított egy olyan furcsa helyzetet, hogy egy kormánypárti nem olvas ellenzéki újságot – és ez fordítva is igaz –, de találkozik vele a közösségi oldalakon vagy a hírgyűjtő portálokon és olyankor bőszen kommenttel, akár az adott cikk elolvasása nélkül. Emiatt minden portálnak vegyes az elérése, nincs olyan, hogy csak ellenzéki, vagy csak kormánypárti elérés. Nagy változást ezekkel a sajtókampányokkal azonban nem lehet elérni, inkább csak megerősítheti a biztos szavazókat és alátámaszthatja az éppen aktuális kampányt.
Eddig főképp az online világról volt szó, nincs is már jelentősége az offline marketingnek, így 2021- ben?
Mára teljesen átalakultak a tradicionális hirdetések – mint az óriásplakátok, vagy szórólapok – szerepei. Húsz évvel ezelőtt még ezek a hirdetések domináltak és az emberek is jobban megfigyelték őket. Mára már nem feltétlen kapjuk fel a fejünket, ha meglátunk egy plakátot. Nyilván, ha ezek a hirdetések erős és rövid üzenettel rendelkeznek, vagy a vizuális kialakításuk jó, akkor könnyebben el tudják kapni az emberek tekintetét. Azonban a kampányok zászlóshajójából támasztékká alakultak át ezek a hirdetési formák, megerősítik az adott kampány szövegeit. A fizikai kampányoknál most az a legfontosabb, hogy minél többször jelenjenek meg az üzenetek, hogy az emberek jól tudják interpretálni a saját világukba. Kicsit más a helyzet a politikusoktól érkező „telefonhívásoknál”. Ezek a hívások a párt saját támogatóit érik el, nem véletlenszerű embereket, ami miatt megerősíthetnek egy-egy választót a döntésében.
A koronavírus-járvány újabb hullámának árnyékában, mennyire előnyös offline eseményeket csinálnia egy pártnak, politikusnak?
Az ellenzéki politikusok közül – így az előválasztáshoz közeledve – sokaknak volt utcai fóruma, amelyek nagyon hatásosak, a járvány ellenére is. Ezeknek a rendezvényeknek két része is van. Egyrészt hatalmas reklám a helyszínen, hogy a választók találkozhatnak az adott politikussal és személyes kapcsolatot létesíthetnek vele. Ennél jobb marketing nincs. A másik oldalról viszont remek képek is készülnek egy-egy ilyen személyes találkozáson, amelyek nagyon jól szerepelnek a közösségi médiában, hiszen a felhasználó felismeri a fotón szereplő helyet, vagy a képen jelenlévő civileket, ami miatt könnyen tudnak kötődni az adott helyzethez, pillanathoz.
Tehát nincs egy olyan felület, ahol eldőlhet a választás, hanem a pártoknak kell jól egyensúlyozniuk az offline és az online marketing között?
Kell egy nagyon erős üzenet, amit az online világban sokszor kell mantrázni és sok ember elé kell eljuttatni. Ezeket az üzeneteket pedig meg kell erősíteni fizikai reklámokkal és alá kell támasztani a sajtó segítségével. Ezeknek kombinációja kialakíthat egy olyan szlogent, ami megmaradhat a választóknak.
