Senkinek nem érdeke a nyílt, éles viták kialakulása

Ha nem is bombát robbantott, de azért megütközést keltő bejelentést tett Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt az ATV Egyenes Beszéd című műsorának hétfői adásában. Ugyan már korábban is utalgatott hasonlóra, ám most a győzelme után más hangsúlyt kap az igénye arra, hogy legyen egy frakciójuk azoknak a civileknek is, akik nincsenek benne a hat ellenzéki párt egyikében sem. Igaz, azt is hozzátette, hogy egy pártfüggetlen miniszterelnök-jelöltnek minden frakció a sajátja kell, hogy legyen. Emellett azonban hangsúlyozta, hogy az első feladat nem más, mint az előválasztás okozta („remélhetőleg csak felületes”) sérülések begyógyítása. 

A hetedik frakció alakításának igénye minden bizonnyal új konfliktusokat generál, hiszen a helyek végesek a közös listán, s a hatpárti megállapodásban – aminek kidolgozásában Márki-Zay nem vett részt – rögzítetteket kellene ismét kinyitnia a hat pártnak. Ez vajon hova vezethet, mi sülhet ki ebből? – kérdeztük Mikecz Dánielt.

Márki-Zay Péter a választói felhatalmazás tudatában kérhet saját helyeket az ellenzéki listaalkotás során – „tette helyre” az igény felmerülése hallatán felhördülőket a Republikon Intézet vezető kutatója. Mint kifejtette: az ellenzéki választói támogatottsága mellett indokolhatja ezt azzal, hogy az előválasztás első fordulójában a Mindenki Magyarországa Mozgalom, miután nem párt, nem nyerhetett jelöltséget, s érvelhet azzal, hogy a választók mégis egy civil jelöltet támogattak. Márki-Zaynak sem érdeke azonban, hogy konfliktusokat nyisson meg az ellenzéki pártokkal – szögezte le, ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a DK érvelhet azzal a lista összetételénél, hogy a második fordulóban a Márki-Zayt támogató pártok biztosítsanak képviselői helyeket az MMM-nek – mutatott rá.

Mivel azonban nem érdeke sem a pártoknak, sem Márki-Zaynak, hogy nyílt, éles viták alakuljanak ki az ellenzéken belül, csúszhat a lista összeállítása – vélekedett Mikecz, aki szerint Márki-Zay akár a nyilvánosságon keresztül is nyomást gyakorolhat a pártokra. Ez összhangban van az ellenzékváltó törekvéseivel, de azt is figyelembe kell vennie, hogy 191 706 első fordulós előválasztó nem jelent meg a második fordulóban, valamint hogy Dobrev Klára kapott 284 430 szavazatot, ami együtt mintegy 100 000 szavazattal több, mint az ő második fordulós eredménye – vezette le a számítását a kutató. Márki-Zaynak tehát nem csupán az ellenzéki pártok szervezeti erejére, hanem szavazóira is szüksége van ahhoz, hogy elegendő támogatást kapjon a közös lista – szögezte le.

Márki-Zay az interjúban szóba hozta az október 23-i közös ünneplés ötletét is, mint a sebek begyógyításának egyik lépését. De október 18-án ilyenbe belefogni vajon nem késő-e? Vagy kitart az előválasztás lendülete a szavazókban? – kérdeztük. Mikecz Dániel úgy látja: az előválasztás utáni első héten vagyunk, amikor valóban a sebek begyógyítása fontos, amit hangsúlyozott minden szereplő. A közös október 23-i fellépés pedig tényleg alkalmas lehet arra, hogy demonstrálja az ellenzék egységét a nyilvánosság felé is. Ebben a tekintetben ez nem késő, hiszen csak pár napja zárult le a kampány, a második forduló – szögezte le.

A Márki-Zay Péterrel folytatott hétfői beszélgetést itt tudja visszanézni.