Senkinek sem tetszik a budapesti tankerület terve a spontán szegregáció kapcsán

A tankerületi vezető levelében azt írta, hogy évről-évre csökken a tanulók száma, emiatt pedig spontán szegregációs problémák alakultak ki. Stefán György szakmai vezető ezt azzal magyarázta, hogy nagyon magas a korai iskolaelhagyás aránya. Korábban a 40 százalékot is elérte, ezt mostanra sikerült 10 százalék körülire leszorítani, ami még így is nagyon magas. Továbbá jelentős a pedagógusok fluktuációja (évente cserélődnek), valamint itt a legmagasabb a fegyelmi intézkedések szükségessége. 

„Az esélyt az intézményünk nevében is szereplő két tagozat, a sport és az ének-zene tagozat ismételt elindítása nagyban elő tudná mozdítani” – emeli ki a Dózsa szülői munkaközösségének vezetője. A Dózsa önállóságának megszüntetése mögött a tankerület egész iskolát megszüntető célját sejtik. Úgy érzik, hogy ebben a folyamatban a gyermekeik áldozatok, a tervezett integráció pedig maga az áldozathibáztatás.

A tankerület márciusban egyeztetést szervezett az érintett iskolák szülői és dolgozói közösségeivel, továbbá meghallgatta a diákönkormányzatok képviselőit és az intézmények iskolaszékének tagjait is. Ennek során tudták meg a családok, hogy az átszervezés kifutó rendszerben, három év alatt zajlana le, de a két intézményt szervezetileg már idén összevonnák, a Dózsa körzetét pedig négy-öt szomszédos iskola között osztanák szét. A szülők értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy a 2024/2025-ös tanévre a Dózsa jelenlegi körzetébe tartozó gyerekek már az új körzethatároknak megfelelő iskolába iratkozhatnak be – írja az Index.

Az iskola honlapján is szerepel, a Pannónia elkötelezett az integráció, inklúzió mellett. Régóta nyitott a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésére. A tervezett iskolaösszevonás szempontjából ennek azért van különös jelentősége, mert a tankerület tájékoztatása szerint a Dózsában rendszeresen fegyelmi intézkedésekre van szükség. Az intézmény azon kevés fővárosi iskola közé tartozik, ahol iskolaőrt kellett alkalmazni. A körzethatárok átszervezésével a környező iskoláknak számolniuk kell azzal, hogy a jelenlegi kihívások mellett újabb próbatételeknek kell majd megfelelniük. Kompetens szakemberek nélkül tervezett összevonás eleve kudarcra van ítélve.

Az elsődleges probléma az, hogy nemcsak nem találnak új munkaerőt: a régiek is elmennek, akik pedig maradnak minden teher rájuk hárul. Félő, hogy nem lesz kapacitásuk az újonnan érkező, eltérő képességű és szükségletű tanulók differenciált oktatására.

„Nem nagyon látszik, hogy egy pusztán földrajzi áthelyezés hogyan oldaná meg a Dózsa György úti iskola alapvetően szakmai problémáját. Egy ilyen összevonás előtt elengedhetetlen, hogy a befogadó iskola tanulói, a tantestülete és a szülői közösség is fel legyen készítve a befogadásra” – sorolja az egyébként másutt gyógypedagógusként dolgozó érintett szülő. Pár hete egy iskolapszichológus érkezett a Pannóniába, de a tapasztalat azt mutatja, hogy olyan alacsonyak az adható bérek, hogy előbb mennek el a szakemberek, mint hogy egy-egy esetet végig tudnának kísérni.

A javaslatot – csakúgy, mint a Dózsában – a Pannónia Német Nemzetiségi Kétnyelvű és Angol Nyelvet Oktató Általános Iskola szülői közössége, az alkalmazotti közösség, az iskolaszék és a diákönkormányzat is elutasította, bár ennek nincs jelentősége, a javaslatot indokló tankerületi anyag már ott van Pintér Sándor miniszter asztalán.

A szülők úgy látják, hogy a két iskola összeolvasztása nincs szakmailag megfelelően előkészítve, következésképp eleve kudarcra van ítélve, szerintük ami jelenleg az iskolájuk körül zajlik, az nem más, mint puszta „problémaáthelyezés”.

A szülők az egyeztetésen rákérdeztek Stefán Györgynél, hogy a tankerület vizsgálata igazolta-e, hogy a Pannónia tanulói és pedagógusi közössége a Dózsa iskola beolvadása után is a jelenlegi színvonalon tudja majd folytatni a munkáját, kiegyenlítve a két iskola oktatási színvonala között kimutatott különbséget. (Az országos rangsorban közel 700 hely van a két iskola között.) Stefán György a tájékoztatón igyekezett megnyugtatni az érintetteket, de garanciát semmire sem tudott vállalni. 

A lapnak nyilatkozó pannóniás szülő azt hangsúlyozta, hogy az integrációt egyébként meg lehetne jól csinálni, ehhez azonban mindenre kiterjedő szakmai előkészítés, kis létszámú osztályok és nagyon sok bevonható pénz kellene. A szülők közössége március végén levélben meg is kereste Hajnal Gabriellát, a Klebelsberg Központ elnökét, annak érdekében, hogy az összevonásról szakmai állásfoglalást és iránymutatást kérjen tőle. Tanácsát is kérték azzal kapcsolatban, hogy szülőként mit tehetnének azért, hogy az ügyben a lehető legjobb megoldás szülessen. A titkárság a szülők türelmét kérte, de a mai napig nem érkezett semmilyen reakció.