Soha többé nem lesz 250 forint a kenyér, de 2000 sem
Az MNB óvatos előrejelzései szerint nagyjából fél éven belül tetőzhet az infláció, és a jövő év végére visszatérhet az általuk kitűzött egyensúly és növekedés, de a fellélegzés elmaradhat, mert ezt aligha fogják megérezni a magyarországi szegényebb rétegek, hiszen a havi kiadásaik jellegéből fakadóan, őket sokkal jobban érintik a válságra legkényesebben reagáló termékek drágulása.
Az MNB szerint a jövő év végére visszatérhet az általuk kitűzött egyensúly és növekedés – írja a napi.hu. a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyarországra váró inflációs veszélyekről tartott kerekasztal beszélgetésén elhangzottak alapján.
Az év végéig még biztos növekedni fog a drágulás mértéke, de az MNB igazgatója, Balatoni András szerint 2023 elejétől már számíthatunk a dezinflációs tényezők megjelenésére, amely belátható időn belül elhozhatja az infláció tetőzését, ami után már csak javulni fog a helyzet.
Előrejelzésével nagy vonalakban egyetértett Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is, aki hozzátette, ugyan mostanra sok termék dollárban mért ára visszaesett, ez az amerikai pénznemmel szemben is elértéktelenedett forint miatt nem segít a magyar vásárlók helyzetén, különösen, hogy a szegényebb országokban jóval előnytelenebbül oszlik meg, mire mennyit költ az ember a fizetéséből.
Míg nyugaton az emberek bérének jelentősebb része olyan szolgáltatásokra megy, amelyek nem drágultak jelentősen, mint például szórakozásra vagy utazásra, addig Magyarországon a fizetések nagy részét élelmiszerekre költik a háztartások, amik az energiahordozók árával együtt a legnagyobb mértékben inflálódtak.
Bár Suppan szerint a belengetett 2000 forintos kenyéráraktól azért nem kell tartani, abban konszenzus volt, hogy 250 forintra se fog visszamenni az ára már soha. Még az infláció megállításával is csak részleges mérséklődésre lehet számítani.
Az ársapkák visszásságait Balatoni se vonta kétségbe, de elmondása szerint az MNB jelen állapotában elsősorban az infláció leszorításával tud csak foglalkozni, és amíg az nem közelít három százalék felé, addig nincs mandátumuk beleszólni a kormány gazdasági döntéseibe.