Sok a furcsaság a Deutsch Domonkos ügyében és a kérdésekre (egyelőre legalábbis) nincs válasz

Mint a napokban mi is megírtuk: a Szabad Európa információi szerint mindösszesen nyolc hónapnyi minisztériumi munka után Szijjártó Péter miniszter konzulnak jelölte Deutsch Domonkost, Deutsch Tamásnak, a Fidesz EP-képviselőjének 24 éves unokaöccsét, aki semmilyen külszolgálati tapasztalattal nem rendelkezik. Jelenleg a pozícióra való felkészítése zajlik, és valamikor 2023 elején foglalhatja el szolgálati helyét a francia fővárosban. A fiatalembert tavaly szeptember 30-án vették fel a Külgazdasági és Külügyminisztériumba, kifejezetten Szijjártó kérésére. A sportdiplomáciai főosztályon kezdett dolgozni, már eleve nem a kezdő pozíciót jelentő kormánytanácsosként (ne adj ’isten, esetleg gyakornokként), hanem egyből vezető kormánytanácsosként. Kedvéért a főosztály létszámát is kibővítették.

Ez volt az alapinformáció, amit átvett a teljes független sajtó. A fiatal Deutsch-rokon villámgyors karrierjének a híre azonban vélhetően nem csak az arról értesültek körében verte ki a biztosítékot, a jelek szerint nem aratott osztatlan sikert felső külügyi, és talán még felsőbb kormányzati körökben sem. Legalábbis erre utal, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményt adott ki, amiben cáfolni igyekszik a Szabad Európa értesülését, pontosabban annak egy, a kiküldetés milyenségére vonatkozó momentumát. Letagadni persze nem tudják a tényt, hogy a 24 éves Deutsch Domonkos pár hónappal a tárcához történt belépése után máris külszolgálati kiküldetést kapott. (Mondjuk, erre a külügyeseknek – mint Balázs Péter volt külügyminiszter portálunkkal közölte – éveket kell várni, legalábbis, ha Szijjártóék nem vetették a szemétre a sok-sok évtized óta érvényes és alkalmazott szabályokat). 

Évtizedekig ez volt a gyakorlat

Alsó hangon 27-28 évesnek kell lennie annak, aki külszolgálati megbízást kap a külügyben – szögezte le portálunknak Balázs Péter. Mint ugyanis levezette: a diploma megszerzése után legalább három évet el kell (legalábbis 2010 előtt el kellett) tölteni idehaza a minisztériumban azelőtt, hogy egyáltalán szóba jöhet(ett) a külszolgálati megbízás elnyerése. Deutsch Domonkos jelenleg még csak 24 éves, a párizsi olimpia idején ugyan már 26 lesz, de a kinevezés már most a zsebében van, azaz minimum megelőlegezték neki. Mindenesetre a korábbi külügyminiszter szavai lesújtó képet festenek a KKM-ben mára kialakult gyakorlatról. „Nem tudom, most hogyan van, mennyit hagytak meg – ha egyáltalán – a rendszerből, annak elemeiből, de az egyértelműen látható, hogy ma a politikai, családi kiválasztás dominál” – szögezte le, kitérve arra is, hogy Szijjártó futsalos haverjainak is könnyű pályájuk van a tárcánál.

A minisztérium közleménye viszont kisebbíteni azért megpróbálta az ügyet. Azt állítja ugyanis, hogy „a Szabad Európa állításaival ellentétben, Deutsch Domonkos nem tartós külszolgálatra megy Párizsba, hanem a sportdiplomáciai főosztály által delegált olimpiai attaséként teljesít majd szolgálatot a 2024-es játékokon, amelyet követően újra Budapesten folytathatja a munkát”. Mint a Népszava rámutat: kiküldését a minisztérium azzal magyarázta, hogy az olimpia a világ legnagyobb sporteseménye, ennél fogva a rendező város magyar diplomatáinak is megnövekedett feladatmennyiséggel kell számolniuk az esemény idején. Annak érdekében, hogy a hazánkat képviselő sportolók, a hozzájuk tartozó stábtagok és valamennyi magyar szurkoló minden lehetséges segítséget megkapjon az olimpia és paralimpia ideje alatt, a külügy minden alkalommal olimpiai attasét jelöl ki, hogy a szükséges felkészítés után a helyszínen lássa el a világjátékok adta feladatokat.

Azt talán már soha nem fogjuk megtudni, hogy Deutsch Domonkosnak eredetileg is csak a rövid ideig tartó „olimpiai attaséi” kiküldetést brusztolták ki valakik vagy csak a jelenlegi kiélezett helyzetben ezzel már végképp nem akarták ingerelni a pórnépet, és 24 óra alatt inkább váltottak a több évre szóló megbízást jelentő konzuli kiküldetésről egy pár hetes, esetleg pár hónapos párizsi ottlétre. Ez is, az is belefér ennek a kurzusnak a képbe. Mindenesetre a hirtelen váltást látszik alátámasztani Deutsch Tamás örömködő Facebook-posztja (amit a Szabad Európa szúrt ki), amiben „Szabad Magyarország, Szabad Európa! Büszkeség!❤️ Ennyi.” megjegyzéssel megosztotta a Szabad Európa eredeti cikkét. Ebben ugye az állt, hogy az unokaöccse konzuli megbízást kapott Párizsban...

Eltekintve attól, hogy nem a párizsi lesz az első olimpia a világtörténelemben, sőt, még csak a Fidesz kormányzásai idején sem, kicsit furcsa, hogy nem találtuk nyomát annak, hogy korábban volt ilyen ideiglenes olimpiai attasénk az ötkarikás játékokon. Pedig mondjuk Tokióban vagy Pekingben, esetleg Rióban nagyobb segítséget jelenthetett volna egy ilyen feladattal megbízott ember, mint a közeli Párizsban.

A közlemény kiadása igen fontos lehetett a Külgazdasági és Külügyminisztérium számára – döntse el mindenki maga, hogy vajon miért –, de az már nem, hogy reagáljon az üggyel kapcsolatos egyéb kérdésekre. Mi az eredeti Szabad Európa-cikk megjelenése után kérdésekkel fordultunk a tárcához a felvételi/kinevezési/kiküldetési szabályrendszerről és gyakorlatról. Választ azonban azóta sem kaptunk.

Pedig a kérdések egyszerűek és könnyen megválaszolhatóak lennének – feltételezve persze, hogy nincs sumákolás ezekben az ügyekben (is) a Szijjártó Péter vezette minisztérium gyakorlatában. 

Íme, a meg nem válaszolt kérdéseink:

• Milyen jelenleg a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a felvételi rendszer? Milyen kritériumoknak kell megfelelniük a jelentkezőknek ahhoz, hogy felvételt nyerjenek? Illetve milyen vizsgát/tesztet/esetleg mást kell sikeresen tenniük a felvételhez? Van-e pályázati rendszer? Ha van, az nyilvános?
• Milyen jelenleg az előrejutási pálya a tárcánál? Milyen kritériumoknak kell megfelelniük a munkatársaknak ahhoz, hogy feljebb lépjenek a ranglétrán? Illetve milyen vizsgát/tesztet/esetleg mást kell sikeresen tenniük az előbbre jutáshoz? Van-e pályázati rendszer? Ha van, az nyilvános?
• Milyen jelenleg a külszolgálati pozíció elnyerésének a feltételrendszere a tárcánál? Milyen kritériumoknak kell megfelelni ahhoz, hogy valaki:
  • első beosztotti
  • szakdiplomata (például gazdasági, kulturális, sajtós) 
  • konzuli

megbízást kapjon? Van-e például megkövetelt szakirányú végzettség (felsőfokú diploma, belső tanfolyam, képzés, vizsga), nyelvi követelmény? Milyen egyéb követelmény van?

• Ki és hogyan dönt egy-egy ilyen kinevezésről? Van-e nyilvános pályázat, konkrét, előre rögzített feltételekkel? Kik bírálják el a pályázatokat? Ki mondja ki a végső szót?