Sok céget alapítottak oroszok a háború kitörése óta Magyarországon
Az elmúlt hat hónapban nagyjából ugyanolyan ütemben folytatódott a magyarországi orosz cégek alapítása, mint a háború előtti időszakban, de egy ügyvéd szerint, aki a legtöbb ilyen cég alapításában részt vett, mostanra kicserélődött a klientúra.
A háború kitörése óta alapított orosz hátterű magyar cégek között van áramkereskedő, üzleti tanácsadó, informatikai és olyan is, ami bányászatnál használt gépekkel üzletelne. Egy Mexikói úton lévő társasház egyik földszinti lakásába van bejegyezve egy sor olyan gazdasági társaság, amelynek tulajdonosai orosz állampolgárok – írja a hvg.hu.
Így volt ez már az orosz–ukrán háború kirobbanása előtt is, ám hiába az orosz állampolgárokat érintő különféle korlátozások, a magyarországi cégalapítási kedv nem hagyott alább: március eleje óta 33 olyan céget alapítottak Magyarországon, amelynek tulajdonosai orosz állampolgárok, ritkább esetben orosz cégek.
Érdemes egy pillantást vetni az ukránokra is: 170 olyan, az elmúlt fél évben bejegyzett magyarországi céget találtak, amelynek a tulajdonosai ukrán állampolgárok, vagy ukrán cégek.
A cégadatbázisban található adatok elemzéséből az is kiderül, hogy a háború kirobbanása óta a legtöbb orosz hátterű magyar cég alapításában egy Budapesten élő ügyvéd, dr. Zsludov Vagyim működött közre. Megkeresésükre Zsludov elmondta, hogy az ügyvédi praxisának nagy részét valóban az ilyen cégalapításokkal tölti. Azt is elárulta, hogy a háború kitörése óta nem lett kevesebb munkája, ugyanakkor az ügyfélkör szerinte kicserélődött: míg azok az oroszok, akik korábban magyarországi projektek miatt alapítottak cégeket, eltűntek, helyettük olyanok jöttek, akik Oroszországot elhagyva akarnak új életet kezdeni Európában. Olyanok alapítanak tehát magyar céget szerinte, akik az elmúlt időszakban Csehországban, Dániában vagy éppen Belgiumban telepedtek le.
A portál tizenegy olyan orosz hátterű magyar céget azonosított, amelynek a tulajdonosai a háború kirobbanása után döntöttek úgy, hogy felszámolják a társaságot. Azt nem tudni, hogy miért döntöttek így, de könnyen elképzelhető, hogy a háború okozta gazdasági szankciók szerepet játszottak ebben.
