Sok kistelepülésen, ahol háziorvos sincs, májustól gyógyszerész sem lesz

Az országban 2300 közforgalmú gyógyszertár található. A májustól hatályos intézkedés csak az „alattuk” működő fiókgyógyszertárakat érinti. Ez a 600 patika főként kistelepüléseken érhető el és településenként jellemzően csak egy van belőlük – mondta Rosta-Molnár András, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) kommunikációért és közkapcsolatokért felelős igazgatója.  

A HGYSZ oldalán található beszámoló szerint a hazai gyógyszertárak száma tendenciózusan csökken, tavaly óta is egy százalékkal, azaz 250-nel lett kevesebb Magyarországon, Ezért évek óta egyre jelentősebb probléma, hogy folyamatosan több az olyan település, ahol nincs gyógyszertár, ez a helyzet jelenleg mintegy 700 ezer embert érint. 

A HGYSZ 2021-ben dolgozta ki azt a javaslatát, amelynek lényege, hogy kizárólag fiókgyógyszertárban szakasszisztens is adhasson ki gyógyszert gyógyszerészi jelenlét nélkül, de kötelező legyen biztosítani folyamatos online kapcsolatot gyógyszerésszel szükség esetére. Úgy tűnik ezt a javaslatot ülteti át a gyakorlatba a kormány május elsejétől. 

Tavaly nyáron volt egy szakmai tanácskozás, amelyen az érintettek kifejthették véleményüket a kormány tervéről. Ahogy azt a Hírklikk is megírta  a fiókpatikákat gyógyszerészek nélkül is működtető elképzelés nem okozott osztatlan sikert. dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészeti Kamara elnöke már akkor is kijelentette: elhibázott a koncepció, mert egyetlen patika sem nyithat ki gyógyszerész jelenléte nélkül, „ez alapvető gyógyszer- és betegbiztonsági kérdés”. 

A tanácskozáson részt vett szakmai szövetségek később beadták javaslataikat, de a kedd éjszaka megjelent rendelet többek szerint nem szab elég szigorú feltételeket a fiókpatikák gyógyszerész nélküli működtetésére, mindenképpen pontosítani kell azt.

A HGYSZ úgy látta, ezek a változások rövid- és középtávon megállíthatják a fiókgyógyszertárak számának csökkenését, és hosszú távon hozzájárulhatnak új fiókpatikák nyitásához, így a gyógyszerek elérhetősége is javulni fog. A gyógyszerek kiadása továbbra is a gyógyszertárakban történik, szakszemélyzet felügyelete mellett és a rendelet alapján kötelező biztosítani a távkapcsolatot gyógyszerésszel szükség esetére. Emellett a változás csak azokat a fiókgyógyszertárakat érinti, amelyek élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, vagy már olyan helyzetben vannak, hogy a gyógyszerészhiány miatt különben be kellene zárniuk. 

Tehát a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége szerint működhet patika – a rendeletben meghatározott feltételekkel – gyógyszerész nélkül is. Bár egyetértenek a rendelet és a módosítások irányával, a megvalósulás szempontjából célszerűbbnek tartották volna, ha az érintett fiókgyógyszertárak körét szűkebben határozzák meg a nyitvatartási idő és forgalom alapján, valamint, ha a gyógyszert kiadó szakasszisztens személyére és a gyógyszerész elérhetőségére vonatkozóan is szigorúbb feltételeket szabnak.

Szigorúbb szabályozást szeretne a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) is. Lukácsné dr. Fodor Enikő a MOSZ elnöke szerint mindenképpen pontosításokra van szükség a rendeletben. A 2023 augusztusában társadalmi egyeztetésre bocsátott előterjesztés-tervezetben az szerepelt, hogy a patikákba nem kell gyógyszerész, a napokban megjelent rendelet már csak a fiókpatikákra vonatkozik. A fiókgyógyszertárat jelenleg is „anyagyógyszertár” működteti, ahol a szakszerű működés minden felelőssége a személyi jogos gyógyszerészé. Az esetlegesen felvetődő üzletszerzési aggályok okán az egy gyógyszertár által működtethető fiókgyógyszertárak számának rögzítése mellett, fontosnak tartják az ellátott terület lakosságszámát, a havi támogatott forgalom felső korlátját, valamint a nyitvatartási napok/órák pontos rögzítését.

Szigorításokat is szükségesnek tartanak. A fiókgyógyszertárak esetében, ahol a  nyitva tartás heti 10 óra vagy kevesebb, havi támogatott gyógyszerforgalma nem éri el a 6 millió forintot és a fiókgyógyszertár településének állandó lakosságszáma maximum 1500 fő, a nyitvatartási idő legalább 50 százalékában gyógyszerészi jelenlétet biztosítani köteles a gyógyszertár működtetője. A fiókgyógyszertárban a gyógyszerészi jelenlét idejét az éves nyitvatartási órák számával arányosan minden héten biztosítani kell.

A MOSZ elnöke szerint a gyógyszerész szakemberek kapuőri pozíciót töltenek be. A fiókgyógyszertárak megsegítésére fordított anyagi ráfordítás többszörösen megtérülne, javítva a kistelepülések élhetőségét, lakosságmegtartó képességét. „Tapasztalataink szerint a kistérségi lakosság igényli, fontosnak tartja a gyógyszerészével való személyes kapcsolatot. Az állampolgári jogon az egészség fenntartásához, megőrzéséhez és a gyógyításhoz szükséges medicinához való hozzáférés esélyének biztosítása társadalmi, politikai, és szakmapolitikai kötelezettségünk. A telemedicina új lehetőségeket nyit meg, azonban ezeknek az újításoknak a bevezetése különleges szabályozást igényel” – vélte Lukácsné dr. Fodor Enikő.

dr. Hankó Zoltán a Magyar Gyógyszerészeti Kamara elnöke most is úgy gondolja, hogy nem ez a módja annak, hogy a fiókgyógyszertárak továbbra is működőképesek maradjanak, mert ahogy fogalmazott, gyógyszerész nélküli gyógyszertárra nincs szükség. „A most megjelent rendelet lényegében ugyanaz maradt, mint ami ellen tavaly nyáron tiltakoztunk. Ez egy elhibázott helyzetértékelésből fakadó, rossz döntés” – mondta Hankó Zoltán.

A kamara elnöke az államtitkár érvelésére, miszerint nem az a kérdés, hogy van-e a gyógyszertárban gyógyszerész vagy lesz-e gyógyszertár, úgy reagált, hogy egyértelműen az a jó, ha van gyógyszertár, de a 600 fiókgyógyszertár kistelepülésein jórészt háziorvosi ellátás sincs. Ez pedig azt jelenti, hogy az ott élő embereket a diplomás egészségügyi szakemberrel való találkozás és egyeztetés lehetőségétől is megfosztják. „Holott tudjuk, hogy a kistelepülésen élők életkörülményeik miatt is általában nehezebb helyzetben vannak, mint a nagyobb településeken élők. Tehát orvosuk nincs és most már gyógyszerészük sem lesz. Miközben pont ezeknek az embereknek ezeken a helyeken kellene tudnunk többet segíteni az ő gyógyszerhasználatukhoz, és most nemcsak a vény-kötelesekről beszélünk, hanem az anélkül kiváltható gyógyszerekről, az egészségtermékekről, életvitelről, életmódról is” – sorolta a kamara elnöke.

Hankó Zoltán megjegyezte: több, mint kétszer annyi gyógyszerész van ma a lakossági gyógyszerellátásban, mint 25-30 évvel ezelőtt. Akkor 1400 gyógyszertár volt ma már 3000 helyen érhetők el gyógyszerek. Akkor dolgozott mintegy 3000 gyógyszerész az 1400 patikában, ma 6300 a 3000 gyógyszertárban. „Most pedig azt mondják, hogy nem kell a gyógyszerész a gyógyszertárba, mert nincs elég gyógyszerész. Lehetne még ennél is több, de a fiókgyógyszertárak nem ezért zárnak be, hanem azért, mert az a gazdálkodási feltételrendszert, ami ezeknek a működéséhez és fenntartásához szükséges lenne, nem lehet biztosítani” – hangsúlyozta Hankó Zoltán. Szerinte, ha idáig eljutnak a probléma feltárásakor, akkor már azon is el lehet gondolkodni, hogyan lehet segíteni azokat a megmaradásban. Ez nyilván részben szabályozási, részben pedig gazdálkodási kérdés, amely valahol az egészségügyi politikának a döntése kell, hogy legyen. Csakhogy megdöbbenve tapasztalta, hogy bár a kormány előző három ciklusában a kamara és a kormányzat között valós stratégiai együttműködés volt, jelenleg egyáltalán nem figyelnek rájuk.