Somogyi Zoltán: cenzúra van az országban (1.)

– Ha áttekintjük a magyar kormány, illetve Orbán Viktor elmúlt egy évi – nevezzük így – Covid-tájékoztatását, akkor azt mennyire láthatjuk egységesnek, hitelesnek, vagy az is hullámonként változó volt?

– Hadd haragudjak először is arra – állampolgárként –, hogy semmit sem lehet tudni a kórházban történésekről. Azért, mert részletes adatokat, mélyebbre hatoló információkat nem lehet megkapni a kormánytól. Egyszerűen nem tekinti a tájékoztatást kötelességének, kiskorúként kezeli a választóit. Szomorú látni, hogy más országokban milyen részletesen, milyen mélységben és milyen széles körben válaszolnak a polgárok kérdéseit közvetítő újságíróknak. Cenzúra van az országban, tilos az érintetteknek megszólalni. Ahogy például az oktatásban is ugyanez a helyzet, láttuk korábban, úgy most élesben követhetjük végig mindezt egy válsághelyzet kellős közepén a magyar egészségügyben. A cenzúra persze egységessé tudja tenni a kormányfő kommunikációját, mert a hivatalos közlésekhez képest alternatív információk nem kerülhetnek nyilvánosságra. Így aztán nem tudhatjuk például, hogy a kórházakban ténylegesen milyen körülmények között kezelnek embereket. Ez homogénné teszi a kormány propagandáját, ugyanakkor veszélyesebbé teszi a válságkezelést, hiszen ha az emberek látnák a közvetlen veszélyt, hogy milyen körülmények várnak rájuk, ha nem tartják be az előírásokat, akkor óvatosabbak lennének, és még többen regisztrálnának az oltásra. Vagyis: sokkal elfogadottabb lenne az oltás melletti érvelés.  Összegezve, hatalmi szempontból, ideig-óráig persze sokkal könnyebb úgy politizálni, hogy a helyzet rossz oldalát nem mutatjuk be, viszont szociológiai, néplélektani értelemben óriási károkat okoz ez a helyzet. 

– Van erre valamilyen észszerű magyarázat?

– Tudjuk, hogy itt két, egymással ellentétes adat van jelen. Az egyik, hogy ebben a pokoli egészségügy helyzetben, amivel 2010 óta az Orbán-kormány sem csinált semmit – de ugye nem azóta van ilyen állapotban a magyar egészségügy – a magyarországi halálozási arány lett az egyik legrosszabb mutató Európában. Ezzel szembenáll, hogy nálunk a második legmagasabb a beadott oltások száma. Ez a két tény nagyon markánsan fut egymással szemben, és ez utóbbi adat teszi lehetővé az Orbán-kormánynak, hogy mást se csináljon, mint kampányoljon és reklámozza önmagát, hogy milyen jól olt. És mindezt kiegészíti azzal, hogy ráfogja az ellenzékre – mintegy magyarázva a halálesetek magas számát –, hogy oltásellenes. Ezzel akarja beszorítani az ellenzéket egy olyan helyzetbe, hogy véletlenül se kezdjen el kampányt indítani annak bemutatására, hogy hány ember veszti el az életét a rossz járványkezelés miatt. Ehhez képest, Gyurcsány ezen a héten felébredt és kimondta a kormány számára a rémséget, amely szerint a halálozásokról ők tehetnek. 

– Orbán, ha most megint a tavaly óta eltelt időszakot egybefogóan nézem, bő egy éve, a parlament nyitó ülésén még Kásler Miklósra bízta, hogy számoljon be a koronavírus okozta helyzetről, a hét elején viszont – mint ahogy az utóbbi időben rendre – maga tájékoztatott a 2,5 milliomodik oltásról, és ő jelentette be a részleges nyitást is. Lehet-e ebből következtetésekre jutni? 

– Persze. Orbán a sikeres helyzetekben akar ott lenni. Ez idáig teljesen természetes. Az az út, amit ő választott, általában egy önálló, az EU-tól eltérő, mondjuk úgy: alternatív útvonal, amelyre számos illiberális országtól is pozitív reakciót kapott. A koronavírus-válságban ez az egyedi irány gyors és bátor döntésekhez vezette. Nem feltétlenül az orosz, vagy a kínai vakcina hatásossága, ereje miatt – az oroszról különben egyre jobbak a visszajelzések, szemben a kínaival –, hanem az EU lassúsága miatt. Az Európai Unió, saját hagyományaihoz híven rendkívül lassan reagált. Nem szólalt meg a közösség vezetőiben az a sziréna, amely ráébresztette volna őket, hogy ez most egy teljesen új helyzet, olyan, amire az eddigiektől eltérően kell reagálni. 

– De mi volt a baj?

– Mondom, elsősorban a lassúság, nehezen döntött és hozott be vakcinákat. Érdekes a Concorde elemzőjének minap publikált elemzése, hogy az unió milyen mértékben maradt le az Egyesült Államok mögött. Az Egyesült Államokban, az unióhoz képest szinte megduplázták a beadott oltások mennyiségét, mert az európai vezetők arra törekedtek inkább, hogy minél jobb árat alkudjanak ki a gyártókkal. Azt nem számolták ki, hogy ez az emiatt tovább bezárt Európának milyen napi milliárdos károkat okoz, az emberi lelkek elhúzódó sérüléseiről nem is beszélve. Kétségkívül sikerült a végén sokkal jobb árat elérni, amelynek az ára az előbb említett védekezés eltolódása volt. Orbán ezt látta, látta, hogy az amerikaiak és britek hamarabb tudnak majd elkezdeni oltani. A magyar kormányfő rájött, hogy itt van számára politikai játéktér, lépéslehetőség, ami mellesleg pontosan rímel arra a köztes politikára, amelyet eddig folytatott, azaz lavírozni gondol Kelet és Nyugat között. Felmutathatta, hogy Magyarország az a bezzeg állam, amely jóban van Kínával, az oroszokkal, ezáltal sokkal inkább megengedhető a közvélemény előtt, hogy behozzon e két országból vakcinát, még akkor is, ha európai minősítéssel nem rendelkeznek. Azzal, hogy ezt meg is tette, komoly előnyre tett szert az unió többi országával szemben, és ezzel létrejött az a helyzet, amellyel Orbán elő tudott bújni, ki tudott állni a nyilvánosság elé. Ha ugyanis csak a halálozási adatokat látnánk, illetve e mellett azt, hogy az oltás lassan, azaz az európai átlagnak megfelelően halad, akkor igencsak bajban lenne a kommunikációval. 

– A magyar társdalomban nincs olyan erő, hogy kikövetelje: vizsgálják meg, miért ily magas nálunk az áldozatok száma…

– Nem tudom, van-e ilyen erő, azt azonban igen, hogy az nagyon ritkán fordul elő, hogy egy társadalom követeljen ki valamit. Olyan természetesen van, hogy az ő politikai képviseletük követelőzzön, amiből akár tömeges megmozdulások is lehetnek. Vagyis az ellenzéki pártokra nehezedik először a súly, nem a választóikra. Kétségkívül most már tapasztalhatjuk, hogy egyre egységesebben kommunikálnak és azt is, hogy keresik a fogást az Orbán-kormányon. Persze, azt is látják, hogy egy olyan ügyben kellene a saját hangjukat hallatni, amelynek abszolút ura a miniszterelnök. Abszolút ura, hiszen kezében szinte a teljes magyar média, az egész fizetett nyilvánosság, de ezen felül az is a kezére játszik, hogy válsághelyzetben mindenki a kormányfőre figyel, a kormány hangja a legfontosabb. Ami egyben azt is jelenti, hogy nagyon el lehet szúrni a kommunikációt, de nagyot is lehet nyerni vele. Ha ugyanis valami reflektorfényben van, akkor sokszorosan előjönnek a hibái, ahogy az előnyei is. Az, hogy minden más eltörpül a válságkezelés mellett, óriási lehetőségeket jelenthet a kormány számára. Éppen ezért, az ellenzéket ebben a helyzetben nehéz korholni – sok minden másért nyilván igen –, ebben azonban csak mellékes szereplő tud lenni. 

– De van-e az ellenzéknek bármilyen eszköze egy ilyen kommunikációval szemben, mint amit most Orbán bedobott. Arra az ellentétpárra gondolok, amit felállított, vagyis, hogy az ellenzék oltásellenes, míg a kormány az életek mentésében Európa-bajnok. 

– Abból az alaphelyzetből kell kiindulnunk, hogy a dolgok jelenlegi állásával kizárólag a kormány van tisztában. Mi például nem rendelkezünk azokkal a közvélemény-kutatási eredményekkel, amelyekkel Orbánék, amelyeket nap mint nap megrendelnek. Legfeljebb azt gyaníthatjuk, hogy mikor mérnek valami rosszat. Például, amikor a miniszterelnök rendkívüli interjút ad az állami tévének, mégpedig éppen akkor, amikor az állami tévé másik csatornája a magyar válogatott világbajnoki selejtező mérkőzését közvetíti, akkor gyaníthatjuk, hogy valami nincs rendben. Orbán különben nem venné el a nézőktől kedvenc sportága fontos válogatott meccsének élvezetét, kizárólag csak akkor, ha erre súlyos oka van. Nyilván azért fordult elő ilyesmi, mert valami olyat mérhettek, amit nagyon gyorsan meg kell állítani. Olyan ez, mint amikor a tőzsdén nagyot zuhan egy papír, és a vállalat gyorsan bejelent valamit, hogy megállítsa a folyamatot. Nagyjából valami ilyesmi történhetett, valami meredek dolgot mérhettek. Hogy mit, azt ők tudják, mi pedig gyaníthatjuk, hogy ez lehet annak hátterében, hogy a miniszterelnök beszél. 

– Mire gondol?

– Csak tippelek, de megteszem. Nem annyira egyszerű ennek az „oltásellenes ellenzék" kampánynak a megítélése. Mert hát van egy másik adat is, amit látunk, amiről leginkább magánszereplők beszélnek, nem csak ellenzékiek, kormánypártiak is. Én személy szerint több polgármestert is hallottam, akik segítve az oltások előrehaladását, beálltak telefonálni és azt látják, hogy a kínai és az orosz vakcinát tömegével utasítják vissza az emberek. Ez elsősorban budapesti tapasztalat, ahol azt is tudjuk, hogy hogyan áll az ellenzék, jól, de ha kilépünk a fővárosból, ott is tapasztalhatjuk a két keleti vakcinával szembeni ellenszenvet. Márpedig az ilyen ellenszenv – ha akarják, ha nem – azonnal politikai vélemény-nyilvánítássá nő fel, mégpedig annak is köszönhetően, hogy e két országból érkező vakcinákkal szemben az ellenzék már az elején  kifejezte elégedetlenségét. Nem a hatékonyságát vitatta, hanem arra hivatkozott, hogy csak az Európai Gyógyszerügynökség által bevizsgált anyagokat szabadna használni.  (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez a logika ott most megbukott, hogy a legtöbb oltási probléma az ilyen jóváhagyással rendelkező Astra Zenecával van…)  Orbán és csapata, és ez itt a lényeg, látta, hogy az ellenzéki kifogás nem pusztán az ellenzék politikai háborúja, hanem mélyen hat az emberekre, főként azért, mert a magyar társadalom döntő többsége Európai-párti. A kormányzati propaganda műhely, felismerve azt, hogy a kínai és orosz vakcina melletti kiállás nem hatékony módszer, váltott, és elkezdte általánosságban oltásellenesnek nevezni az ellenzéket. Nyilvánvalóan megmérte azt is, hogy a választók fogékonyak az orosz és a kínai vakcina kritikájára, nem függetlenül a magyar nép erőteljes unió-pártiságával, ezért aztán belekapaszkodtak egy teljes hazugságba. Hadd utaljak itt arra a Krekó Péter-féle interjúra, amelynek egy mondatáért hónapok óta támadják őt és rajta keresztül a teljes magyar ellenzéket. Az interjú tartalma köszönő viszonyban sincs azzal, amivel támadják – ez egyértelmű. De ez mindegy is a kormány számára, mert beilleszkedik abba a nagyobb csomagba, amelyet építeni akarnak, ez pedig az, hogy az ellenzék – politikai okból – oltásellenes és ezért magyar emberek halála szárad a lelkén.  Meg vannak arról győződve, hogy a támadásnak ez a változata működik is, mert nyilván mérték a választók szimpátiaváltozásait. 

– És működik? 

(Az interjút vasárnap folytatjuk…)