Sorompó a magyar Erasmusnak: maradj itthon, fiatal!

A támogatás felfüggesztéséről az Európai Bizottság még december végén levélben tájékoztatta a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságot, a Tempus Közalapítványt, ám a tiltás csak most került nyilvánosságra. A pénzek felfüggesztése a december 15. után elbírált pályázatokat érinti, a korábbi megállapodásokra nem vonatkozik.

A mostani bejelentés mintegy 22 ezer diákot érint – 2020-ban ennyi magyar fiatal tanulhatott uniós pénzből külföldi egyetemeken –, a támogatás összege 40,45 millió euró, mintegy 14 milliárd forint volt. A tiltás 21, alapítványokba szervezett magyar egyetemet érint, köztük olyan neves intézményeket, mint például a fővárosiak közül a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Semmelweis Egyetemet, a Neumann János Egyetemet, valamint olyan vidéki intézményeket, mint a veszprémi Pannon Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem, vagy például a Miskolci Egyetem. 

Ezeket az intézményeket egy korábbi törvény alapján, az addigi állami irányítás helyett alapítványokba szervezték, s az alapítványokat irányító kuratóriumok élén sok esetben fideszes politikusok – Szijjártó Péter, Varga Judit, Navracsics Tibor, Lázár János, Varga Mihály miniszterek és mások – állnak. Nem egy esetben egymillió forintot meghaladó havi fizetésért, de az Európai Bizottság nem is ezt kifogásolja elsősorban, hanem azt, hogy ezáltal csorbul az oktatás önállósága.

Jellemző a hazai reakciókra, hogy a magyarországi Erasmus Program lebonyolításáért és pénzügyeinek kezeléséért felelős Tempus Közalapítvány programtól a Népszava azt a választ kapta, hogy a hazai Erasmus nem címzettje a jogállamisági hiányokra hivatkozó határozatnak. Navracsics Tibor pedig az RTL Híradónak azt mondta, hogy „meglátjuk majd, hogy lesz”. Szerinte az EB az eddigi tárgyalásokon nem kifogásolta, hogy politikusok ülnek a kuratóriumok élén, azt reméli, hogy félreértésről van szó, és az Európai Bizottság nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni a magyar kormánnyal fennálló vitájának költségeit.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium az MTI-n keresztül egy semmitmondó, általánosságokat tartalmazó közleményben reagált a hírre. A többi között azt írták, hogy „a jelenleg futó és a 2023-as csereprogramok pénzügyi keretei biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti”. Csakhogy az EB levelében nem az szerepelt, hogy a már megkötött szerződéseket is semmisnek tekintik, hanem az, hogy megtiltják a jövőbeni megállapodásokat.

A pártok is reagáltak az Erasmus Program befagyasztásával kapcsolatos fejleményekre. Az MSZP levélben kérte Csák János felsőoktatásért felelős minisztert, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat az EB-vel, sajtóközleményükben pedig azt írták, hogy „az Erasmus-program felfüggesztése a magyar felsőoktatási szféra lemaradásához vezet, ami előrelátható volt, miután az alapítványi rendszer beindításával az állam kilépett a felsőoktatás fontos szereplőinek köréből”.

Cseh Katalin, a Momentum EP képviselője szerint nem helyes, hogy az EB a magyar diákokat bünteti. A Facebookon közzétett véleménye szerint az egyetemek fideszesítését kezdetektől botrányosnak és elfogadhatatlannak tartja, „ugyanis ez a korrupció egyik legbiztosabb eszköze. Szijjártó Péter külügyminiszter például havi bruttó 1,5 millió forintért tagja a győri egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítványnak. A fideszes politikusokkal feltöltött közalapítványok gazdálkodása biztosan nem a magyar diákok érdekeit szolgálja”. Ezzel együtt úgy gondolja, hogy bár szankcionálni kellene a Fidesz-kormány korruptságát, semmiképpen nem úgy, hogy az a magyar diákok külföldi tanulását akadályozza.

A labda tehát jelenleg a magyar kormány térfelén pattog. Beszédes viszont, hogy – e cikk írásakor legalábbis – sem Pintér Sándor, az oktatásért is felelős belügyminiszter, sem Maruzsa Zoltán államtitkár nem reagált az ügyre.