Soros helyett a közösségi média az ellenség

Az immár csak volt amerikai elnök januári kitiltása a közösségi média legismertebb platformjairól aktivizálta a magyar kormánypártokat is. Több politikusuk is aggodalmát fejezte ki, amiért Donald Trumpot leállították, miután hívei lényegében az ő felszólítására rohamozták meg a washingtoni Capitoliumot január 6-án. Az igazságügyi miniszter is többször hangot adott felháborodásának, de tovább is ment. Egy újabb Facebook-bejegyzésében Varga Judit arról is beszámolt, hogy törvényjavaslatot készítenek elő a nagy technológiai vállalatok hazai működésének szabályozásáról. Ezt pedig már tavasszal az Országgyűlés elé akarják terjeszteni. 

Az Igazságügyi Minisztériumban már majdnem egy éve tart ez ügyben a gondolkodás és az előkészítő munka – emlékeztetett a Mérték Médiaelemző Központ vezetője. Ennek jegyében hozták létre a Digitális Szabadság Bizottságot, amelynek honlapján megtalálható két ülésük jegyzőkönyve is. Polyák Gábor szerint azonban szakmai értelemben természetesen nem a magyar jogalkotás lesz a befutó, még ha időben meg is előzheti az európai jogszabály elfogadását. Az európai döntéshozatal ugyanis régóta lassú, hosszadalmas, nehézkes folyamat. Az sem biztos, hogy a kérdésben bármikor egyetérthet az összes résztvevő. Németországban és Franciaországban már született is külön szabályozás, néhány tagállam – mint Lengyelország és Magyarország – pedig egyáltalán nem érdekelt az egységes megoldásban.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy kétélű dolog, amivel most hatalom birtokosai próbálkoznak. Először is tény, hogy Magyarország lényegében nem is látszik a nagy cégek térképén. Ezért nem is rendítheti meg őket, ha a magyar vezetés megpróbál fellépni ellenük. Ugyanakkor viszont kormánykörökben nyilván pontosan tudják, hogy sokat árthat nekik, ha elüldözik Magyarországról a Facebook-ot, amelyet hozzávetőleg a lakosság kétharmada használ napjainkban. Ráadásul joggal tartanak attól is, hogyan működik majd a jövő évi parlamenti választás kampányában az új facebookos szabályrendszer. 

Varga Judit közlése arról szól, hogy a cselekvés látszatát próbálják kelteni, ami különben megszokott a magyar kormány gyakorlatában – értékelte Polyák Gábor. A médiajogász felidézte – amiről nemrég részletesen is beszélt a Hírklikknek –, hogy a volt amerikai elnök sokáig haszonélvezője lehetett a szabályozatlanságnak, amikor a közösségi médiacégek nem törölték felületükről az uszítást, a hazudozást. Miután aztán – a kritikák hatására – elkezdtek fellépni a vállalhatatlan kommunikációval szemben, Trump ugyanúgy megsértődött, akárcsak hazai követői. Visszaütött ugyanis a történet. Amit korábban kihasználtak, azt a Facebook a továbbiakban már nem teszi lehetővé, nem kíván a gátlástalan hazudozás felülete lenni. Erre aztán könnyen mondják a fideszes politikusok, hogy cenzúrázzák őket, ami véleménydiktatúrát jelent. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a Facebook napjainkban már nem engedné azt a migránsozást, amelyet 2015 és '18 között a kormánypártok és a hozzájuk közel álló szervezetek előadtak. Természetesen nem arról van szó – tette hozzá Polyák Gábor –, hogy a Facebook, a Twitter, a Google, vagy az Apple szentek lennének. Továbbra sem tudjuk, hogy kik és milyen szempontok alapján döntik el, mi maradhat fenn, mi kerül a képernyőnkre, változatlanul nem lehet jogorvoslattal élni. Rengeteg hiányosság van a működésükben, ezért is lenne üdvözlendő egy összeurópai megoldás. Nem támogatható viszont egy olyan szabályozás, amelynek az a motivációja, hogy egy nem demokratikus kormány félti a pozícióját, a saját hangját a közösségi médiában – szögezte le a szakértő.

Az igazságügyi miniszter legújabb közleményében arra hivatkozott, hogy azért kell az uniónál gyorsabban lépniük, mert meg akarják védeni az embereket. Amire Polyák Gábor úgy reagált, hogy a közösségi média egyszerű használói feltehetően még sosem érezték, hogy védelemre szorulnak például a Facebook-kal szemben. Viszont az is régóta köztudott, hogy a Fidesz mindig erre hivatkozik, különösen most, amikor a közösségi média a kommunikációjukban átveheti a régi ellenségek, Soros György, vagy Brüsszel szerepét is. Húsz felhasználó közül talán egy érezheti időnként, hogy ezek a cégek visszaélnek a hatalmukkal. Igaz, a Fidesz szavazótáborában egyre nagyobb arányban megtalálható szélsőségesek valóban szomorúan tapasztalhatják, hogy nem lehet folyton hazudni, meg cigányozni, zsidózni, migránsozni, mert a Facebook letiltja őket. Ugyanakkor a médiajogász egyetértett Varga Juditnak azzal a kitételével, hogy nem maradhat következmények nélkül „a szándékos, ideológiai vagy üzleti érdekből történő digitális károkozás”. Mindjárt javasolta is, hogy „ha így áll a dolog, akkor először is adják vissza az Origót, meg az Indexet, hiszen nem lehet annál nagyobb károkozás, mint amilyen szennyel a jelenlegi hatalom elárasztja a digitális médiát”. 

Polyák Gábor jelenleg nem lát más lehetőséget, mint az összeurópai szabályozás megteremtését. Csak így lehet valóban hatékonyan megvédeni a közösségi médiát és használóit is, amire az egyes országok külön-külön feltehetően képtelenek.