Sorra zárnak be a kilátástalan helyzetbe kerülő kisboltok
Mintegy négyezer kisboltot zártak be Magyarországon 2023 második félévében. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondta az InfoRádióban, hogy a diszkontüzletek akcióikkal elszipkázzák a vásárlókat a kisebb szakboltoktól, amelyek üzemeltetői egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a magas bérleti díjak és a közterhek kigazdálkodása miatt. Neubauer Katalin arról is beszélt, hogy sok esetben annyira kevés marad az árrésből, hogy inkább a vállalkozók is úgy döntenek, alkalmazottként folytatják.
Csaknem négyezer kiskereskedelmi boltot zártak be 2023 második felében Magyarországon, ami drasztikus visszaesést jelent. A KSH adatai szerint 2023 nyarának közepén még 110 253 ilyen üzlet működött országszerte, az év végére viszont 106 296-ra csökkent a számuk. A legtöbb kisbolt a fővárosban húzta le végleg a rolót, ugyanis Budapesten 5,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma a 2023-as év második felében. Arányaiban sok boltot veszített Békés, Baranya, Nógrád és Pest vármegye is, de ott nem érte el az öt százalékot a bezárások száma.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára az InfoRádióban elmondta: a negatív tendencia hosszú ideje tart, és a tavalyi visszaesés nagyon érzékenyen érintette a kisvállalkozásokat. Hozzátette: nehéz helyzetben vannak a nagyobb üzletek is, de sokkal inkább veszély fenyegeti azokat a kiskereskedőket, akik csak egy-egy egységet vagy valamilyen szakboltot üzemeltetnek, mert számukra már egy kisebb forgalomkiesés is fájdalmas lehet, hiszen így jóval nehezebb kigazdálkodniuk a felmerülő költségeket. Neubauer Katalin figyelmeztetett: a tavalyi bezárások nem csak az élelmiszer-kiskereskedelmi egységeket érintették.
Szaporítja a kisboltok problémáit, hogy a nagy diszkontőrök, hipermarketek hétről-hétre újabb és újabb akciókat hirdetnek meg, és nagy mennyiségben, nagyon kedvező áron kínálnak az élelmiszereken kívül más termékeket is a vásárlóknak, akik a csábításnak eleget téve, sok esetben már nem szakboltokban veszik meg ezeket a cikkeket, hanem diszkontüzletekben. Utóbbiak a célzott vásárlások tekintetében gyakorlatilag elszívják a vevőket a kisboltoktól.
„A forgalom lefölözése hatalmas kiesést jelent és nagyon hiányzik a kisboltok életéből”
– jegyezte meg a főtitkár.
Mint fogalmazott, „nagyon nehéz lesz életet lehelni” az érintett üzletekbe, amelyek egyre nagyobb versenyhátrányba kerülnek azzal, hogy már nem olyan vonzók a vásárlók számára, mint korábban. Ezeknek a boltoknak az üzemeltetése főleg a nem élelmiszer-területen óriási kihívást jelent, ha nincs webshopjuk, azaz nem tudják elérni a célközönségüket digitális eszközökön keresztül. Ugyanakkor már ismert a másik véglet is, ugyanis Neubauer Katalin tájékoztatása szerint vannak olyan kiskereskedők, akik bezárták a fizikai üzletüket és már csak online értékesítenek. Az MNKSZ-nek egyre több érintett jelzi, hogy elfogytak a lehetőségeik a kisvállalkozásukban, ami leginkább a magas bérleti díj számlájára írható, illetve további nehézséget jelent nekik az alkalmazottak bérének, egyéb közterheknek a kigazdálkodása.
„Sok esetben annyira kevés marad az árrésből, már ha marad egyáltalán, hogy inkább a vállalkozó is amellett dönt, hogy alkalmazottként folytatja az életét”
– magyarázta az MNKSZ főtitkára.
Nem lehet tudni, hogy pontosan hány munkavállaló maradhat állás nélkül a kiskereskedelemben, ugyanis a mikrovállalkozások statisztikai adatai még a KSH számára sem ismertek. Neubauer Katalin szerint inkább az önkormányzatok lehetnek képben a problémákat illetően, és az ő felelősségük is, hogy biztosított-e megfelelő mennyiségben és minőségben szolgáltatás vagy termékkínálat a lakosok részére. A kisebb településeken ugyanis szükség van a speciális kínálattal rendelkező kisebb szaküzletekre. A főtitkár figyelmeztetett: lehet, hogy a mostani rohanó világban egy ideig fel sem tűnik az embereknek, ha bezár egy-egy ilyen kisebb bolt, viszont ha később, adott esetben, sürgősen szükségük lesz valamilyen speciális termékre, és az üzlet már nincs sehol, akkor rájönnek, mennyire hiányzik.
Neubauer Katalin megjegyezte: a globális folyamatok nincsenek jó hatással a kisvállalkozásokra, miközben a speciális boltokat nem is lehet láncba szervezni. Az élelmiszerboltok tekintetében ezt elég jól meg lehet oldani valamilyen kereskedelmi lánchoz franchise partnerként csatlakozva, és így fenn is tudnak maradni. A speciális szakboltok viszont csak akkor tudnak lépést tartani a vásárlói igényekkel, ha nemcsak a digitális környezetben vannak jelen a különböző marketingeszközök megújításával, hanem a kínálatukat is folyamatosan frissítik, ami azonban nagyon komoly kihívást jelent.
